Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-97

gg ti, országos ülés márezin* 86. 187*. a népet csüggedés szállja meg. (Igaz! a szélső laton.) De egy bölcs államférfimrak még a népek csüggedésével is számolni kell, mert tudjuk, hogy a szélcsendet sokszor kitörő nagy zivatar követi. De annyiban is veszélyes volna a törvényjavaslat elfogadása, mert ez által a magyar országgyűlés mintegy helj-eselné mindazt, a mi történt, sőt helyeslését adná eleve arra is, a mi történni fog. Kimondaná, hogy nem tartja veszélyesnek az ország érdekeire nézve a berlini szerződés által a Balkán-félszigeten teremtett államalakulásokat; hogy Oroszország határait ismét a Dunához tolja ki, a mi a párisi szerződésnek egyik legfőbb vívmányát tenné tönkre. Helyeselné az országgyűlés Bosznia occupatióját, a mely már eddig is annyi vér- és pénzáldozatba került, sőt mintegy feljogosítaná a kormányt Novi-Bazár elfoglalására is; s a mi mindezeknek koronája, helyeslésével látná el a kormány egész keleti politikáját. T. ház! Azok, a kik meghajolnak a bevégzett tények előtt ; a kik hisznek az események fatumszeru hatalmában, azok tehetik ezt: de a keleten bekövetkezett események nem oly véletlenül törtek ki, mint valamely zivatar. Eég ismerte Európa az orosz hatalom czéljait, az osztrák kormány is ismerte ezeket. De a mint az absolut uralom korszakában, úgy jártak el most is. Midőn tettre került a dolog, a kormány ingadozott, tétovázott és elszalasztottá a kedvező alkalmat, hogy gyökeresen rendezze a keleti ügyeket és az orosz hatalom terjeszkedésének gátat vessen. Kérdem, mikor volt kedvezőbb alkalom erre, mint a párisi szerződést megelőzött időben ? — Az európai népek hangulata akkor oroszellenes volt, kezében volt akkor a kormánynak az eszköz a hadviselésre ; Európa népei mögötte állottak, a szultán megadta az engedélyt, hogy a dunai fejedelemségeket megszállja és még az actióra is voltak szövetségesei. De midőn tettre került a dolog, ingadozott, tétovázott, elköltött 250 milliót haszontalanul , elvesztette Angol- és Francziaország rokonszenvét s megnyerte helyette az orosznak gyűlölséget. Kormányunk a keleti eseményekkel szemben, bizonyos tekintetben hasonló eljárást követett. Igaz, azt mondja a kormány, hogy a berlini szerződés közjogi és politikai szempontból igen fontos ; mert ebből megtudhatta Oroszország, de megérthették a Balkán-félsziget lakói is, hogy többé nem egyedül Oroszország az ur; hogy Európától és közelebb az osztrák-magyar monarchiától várhatják sorsuknak javulását. Igaz, ez egykor megtörténhetett volna, ha az osztrák-magyar monarchia azon keleti népeknek aspiratióit a maga czéljaira fel tudta volna használni; — de hogy most, kivált miután Bosznia és Herczegovina véráldozattal elfoglaltatott, hogy most azon népek rokonszenve Ausztria vagy Magyarország irányában kedvező volna: azt a legmerészebb phantasiával sem lehet képzelni. Azt is mondja, hogy ez a békét szilárd alapokra fektette. Azt majd a következés fogja mutatni, hogy vájjon nem-e épen ez lesz nagy bajoknak szülője? De hát különben is, vájjon ezen nemzetközi szerződések örökkétartók-e ? Hiszen itt volt a párisi békekötés, melyről elmondhatjuk, habár nem oldotta meg gyökeresen a keleti kérdéseket mind, de mégis igen* sok jót tett, Törökország integritását és a keresztényeknek egyenjogúságát mondotta ki; és a mi Magyarországra nézve a legfőbb volt, hogy az oroszt a Dunától meszszibbre tolta s ezt szabaddá tette; s ime csak néhány év leforgása alatt, az orosz hatalom széttépte ezen szerződést és a garantirozó hatalmak szemébe vágta, a nélkül, hogy ezen államférfiak arczát talán pir futotta volna el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De különben is, azon örök időkre szóló formula, a dolgok természetéből következtetve, puszta formula. Visszatekintve azokra, miket mondottam, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én sem alaki, sem tartalom tekintetében az előttünk fekvő törvényjavaslatot el nem fogadom, a berlini szerződés beczikkelyezésére szavazatomat nem adom ; hanem elfogadom az Eötvös K. képviselőtársam által beadott határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső bal/elöl.) Csanády Sándor: T. ház! A berlini szerződés beczikkelyezésére vonatkozó, jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat és Tisza Kálmán ministerelnök urnak e napokban a képviselőházban a törvényjavaslat érdekében tett nyilatkozata, napfénynél világosabb kézzelfogható bizonyítékai annak : hogy Tisza Kálmán ministerelnök egyike azoknak, kik a jesuítismussal párosult Önkényuralmi törekvések, a nemzet, a nép jogaínak tiprá népképviselet alapján választott országgyűlések hatásköre megnyirbálására és a parlamentaris kormányrendszer megsemmisítésére czélzó törekvéseinek jelét adta azon percztől fogva, melyben sikerült neki magát politikai hitelveinek árán becsempészni, befészkelni a ministeri székbe. (Derültség) Ugyanis a ministerelnök ur a szőnyegen levő törvényjavaslat által arra hivja fel e ház tagjait, hogy az európai államok uralkodói, illetőleg küldöttei, megbízottjai által létrehozott berlini szerződést a magyar nemzet törvényei körébe igtassák, czikkelyeztessék; vagyis más szavakkal arra akarja kényszeríteni e ház tagjait, hogy ismerjék el, miszerint az uralkodó jogosítva van az országI gyűlés hire, tudta és beleegyezése nélkül tör-