Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-97

»7. országos ülés márezíus S«. 18?». iA Hát csak egy kérdést vagyok bátor intézni ezen szempont vitatóihoz. (Halljuk!) Vájjon, ha abban a berlini szerződésben a helyett, hogy Boszniába vonuljon be seregünk, az állott volna, hogy Romániába vonuljunk be : akkor is kívántatott volna-e, hogy ez a ház által előlegesen pertractáltassék? (Zaj balfelöl. Te'szés jobb felöl.) Egy másik kérdés: vájjon, ha bekövetkeznék mit nem tartok lehetetlennek, a mit önök is igen gyakran sürgettek, és a minek szüksége, ha bekövetkeznék, bizonyosan annak ellenzőit nem találná senki a mi soraink közt; ha t. i. létrejönne az, hogy a magyar-osztrák monarchia és NagyBritannia közt a Balkán-félszigeti ügyek rendezése végett véd- és daczszövetség köttetnék, a mi egyértelmű lenne egy másik európai nagyhatalom ellen megindítandó actióval: akkor is kivánnák-e t. képviselőtársaim, hogy az elébb itt a ház asztalára letétessék, kinyomassék, (Elénk derültség jobbfelöl. Zaj bal felöl) a ház tagjai közt kiosztassék, napirendre tűzessék és hegyiről tövire itt a házban megvitattassék; {Derültség a. jobboldalon) névszerinti szavazás útján a részletes tárgyalás alapjául elfogadtassák, a részletes tárgyalásnál ismét szakaszonként apróra megmagyaráztassék; a ministerektől itt miuden gondolat, melyet^ jó az ellenségnek megtudni, kisrófoltassék, (Élénk derültség jobbfelöl. Zaj a baloldalon) azután itt véglegesen megszavaztassak, a főrendekhez tárgyalás végett átküldessék, azok által ékes beszédekben újra tárgyaltassék, ég módosítványaikkal leküldessék, ezek itt tárgyaltassanak és miután elfogadtattak, a javaslat ő Felségéhez szentesítés végett felterjesztessék, (Mozgás a baloldalon. Halljuk!) végül itt és a felső házban promulgáltassék? Vájjon mit gondolnak a t, képviselő urak, az alatt az idő alatt, mig ez a sok tassék-tessék végbe menne, (Nagy derültség) az a hatalom, melynek az a szokása, hogy 3 nappal a hadizenet előtt lépi át a határt, hol állana? (Mozgás a baloldalon.) Hiába csóválja a fejét a t. képviselő ur. (Halljuk! Halljuk!) Ha Európa nagyhatalmai közül csupán a magyar-osztrák birodalom uralkodója volna arra kényszerítve az alkotmány által, hogy igy szóljon egy más uralkodóhoz: Én neked hadat akarok izenni, hanem előbb megkérdem a parlamentet, hogy beleegyezik-e. (Nyugtalanság a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Nem-e bármely uralkodó azt felelné rá: Majd én előbb elfoglalom a fővárosodat, szétkergetem a parlamentedet és azután kérdem a magam parlamentjétől, beleegyezik-e ebbe ? (Zajos tetszésnyilatkozat jobbfelöl. Mozgás a baloldalon. Halljuk!) T. ház! Nem akarok én nevetséget csinálni azon magas eszméből, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy a népek joga a béke és háború eldöntése felett korlátozza az uralkodók hadüzeneti és KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. háborúviselési jogát. Ezen eszme oly magas, oly szent előttem, egész életemben ezért küzdöttem, (Zaj a baloldalon) s ha ezt meg akarnám ezáfolni, magamtól elkellene szakítanom mindazt, amit a szellemi téren építettem. Elismerem igenis, hogy igen nagy eszme van abban kifejezve, hogy előlegesen is lehessen a népeknek ahhoz szólani, hogy az uralkodók indítsanak-e háborút vagy ne. S ha minden állam Európaszerte elfogadná ezen princípiumot, én abban az örök béke inaugurálását találnám meg, mert 10 eset közül 9-ben, ha az uralkodó kívánná is, bizonyosan azt mondaná a parlament: nem akarom. E 10-ben pedig az alatt, mig a parlament a felett discutiálua, legyen-e háború vagy ne, fellármázná a pénzpiaczokat, és mikor rákerülne a sor, minden aranyat és ezüstöt elzárva, minden vasat pedig maga ellen fordítva találna és elmenne a kedve a háborúviseléstől. Ha egész Európa azt elfogadná, megvalósítva látnám azon álmot, melyet ma még álomnak kell neveznem. De ha csak egy állam Európában fenntartja magának a jogot, hogy egyetlen egy szavával, mikor azt mondja: czar kazal, egyszerre egy millióra menő felfegyverzett népvándorlást indíthat meg Európa bármelyik része felé: akkor a többi nemzetek megkötik kezüket mindannyian és átadták magukat kéuyrekedvre ennek az egy hatalomnak, (Tetszés jobbfelöl.) T. képviselőház! Én azért nem mondok le e magasztos eszmének valamikor leendő megvalósításáról. (Nagy zaj. Ellenmondás balfelöl.) Nagyon türelmetlenek t. barátaim, pedig az eszmét, a melyet önök vetettek föl, én védelmezem, és még sem akarnak meghallgatni. (Derültség balfelöl.) A kérdés csupán az, hogy honnan jöjjön ennek az eszmének a kezdeményezése. Ha Európában oly nagy, hatalmas államok, mint Németország, vagy Francziaország, vagy a mit még jobban szeretnék — a kettő együtt tenne indítványt, hogy az uralkodók kezeit előleges helybenhagyás által kell a népeknek kötve tartani; akkor azt mondanám, hogy legyünk mi is azok köztt, kik ez indítványt elfogadják, mert azok képesek lesznek a renitenst, ki ennek ellen mondani akarna, kényszeríteni, hogy azt elfogadja. De ha mi Magyarország, mi magyarok, Európában számra nézve egyik legkisebb nemzet és mint ország, a legnagyobb veszélynek kitett ország, mi tegyük azt az indítványt, hogy uralkodónk kezeit egy más uralkodóval szemben, ki egészen autokrata, megkössük: én ezt az indítványt tenni nem merem. Ha egyetlen egy nagy állam Európában el fogja határozni azt, hogy e princípiumot, a mit önök zászlajukra tűztek, elfogadja: azt mondom, legyünk mi a második; de elsőnek nem akarom, és azért nem fogadom 9