Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-96
&6. országos ülés máreritäs 25.1879. 00 Boszniába bellebbezi, hol a muszka visszavonulási ntját oly könnyen elvághatja. Azt mondja, hogy ha mi be nem iktatjuk is, azért a berlini szerződés érvényben marad. Igen, mert önök elnézése ezt úgy akarta; esak ne helyezték volna a kormányt oly állapotba, hogy pénzt és katonát adjon e vállalatra: s akkor bizonynyal e szerződés érvénye — legalább Boszniát érdeklőleg — nem effeetnáltátott volna. Végre lándzsát tört a képviselő ur a korona jogai mellett; kár volt fárasztani magát, hisz azt megvédik mások; egy népképviselőnek, nézetem szerint, a nép jogait kell mindenek előtt védenie, már ivedig képviselő ur nem védte, hanem profanálta azokat. A parlamenti szokások szerint még reflectálnom kellene a közvetlenül előttem szólt ministerelnök ur beszédjére; (Halljuk!) de nem akarom az utánam következőket megrövidíteni; még se tehetem azt, hogy a ministerelnök urnak egy e házban már többször felhozott téves állítását meg ne czáfoljam ; azt. hogy Bosznia oceupatiójából a török állam erősítését igyekezik kimagyarázni. Azt hiszi a ministerelnök ur, hogy mi oly feledékenyek vagyunk, miszerint már elfeledtük, hogy Boszniában a forradalmat épen a mi tábornokaink idézték elő, hogy fegyvereket, pénzt és vezetőket innen nyertek, (Ugy van! a szélső balon.) Ha feledtük volna is, eszünkbe juttatná azon sok millió forint, a mit a dédelgetett bosnyák menekültekre kiadattak. (Ugy van! a szélső balon.) Boszniában teljes csend és rend uralkodott, úgy hogy alig volt ott rendes török katonaság akkor, a midőn oda betört a mi hadseregünk , vérbe fullasztani a békés országot. {Ugy van! a szélső baloldalon) Ne szépítse mínister ur, mert a bosnyák oceupatió Legyeiország első felosztásának mintájára megkezdett felosztása Törökországnak, mely műveletükben osztályos atyafia önöknek a muszka. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur, szokása ellenére, kezd udvarias lenni az ellenzékkel szemben, (Derültség a szélső balon) s az ellenzék diadalának állítja azt, hogy most a berlini szerződést tárgyalhatjuk. Ha tárgyalnók, akkor elfogadnék a bókot; de miután nem tárgyaljuk, hanem csak utólagosan akarják mindea szó nélkül beczikkelyezteíni: (Ugy van! ügy van! a szélső haloldAon) mi semmi közösséget nem kívánunk belőle, mert olyan diadal ez, mint régi vad időkben a 25 botot kapott katonáé, ki azt még megköszönni is tartozott durva, embertelen tisztjeinek. (Derültség a szélső baloldalon.) Én a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául s csatlaj kozom az Eötvös Károly barátom által beterjesztett s általam is aláirt határozati javaslathoz. (Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Apáthy István: T. ház! Nem tartozom azon szerencsések közé, a kik a nemzet szerény napszámosainak mindennapi létköréu túl emelkedve, a világeseményeket intéző magas politika felett competens ítéletet mondhatnak; ha mindamellett a szőnyegen lévő kérdéshez, mely xaTs?ox£v a magas politika körébe tartozik — hozzászólok, teszem azt nemcsak azért, mert szavazatomat indokolni óhajtom, hanem azért is, mert a tegnapi vita folyamában oly tanok állíttattak fel, oly argumentumok hozattak fel, melyeket meggyőződésem szerint hallgatással mellőzni nem lehet. Mielőtt azonban ezt tenném, két dologra nézve óhajtom nézetemet elmondani. Az egyik a nemzetközi szerződések természste és jelentősége, a másik a paritás. Arra nézve, hogy a nemzetközi szerződések természete és jelentősége iránt tisztában lehessünk, különbséget kell tennünk azok egyes nemei közt. Az élet ép úgy, mint a tudomány, a nemzetközi szerződések három kategóriáját különbözteti meg. Az egyik kategóriába tartoznak a constitutiv, vagyis azon szerződések, melyek által jogok, vagy kötelezettségek állapíttatnak meg, vagy létező jogok módosíttatnak, vagy megszüntettetnek. A másik kategóriába regulativ-természetű szerződések tartoznak, tehát azok, melyek által két vagy több állam köztt a socialis érintkezés biztosíttatik és rendeztetik; s végre a harmadik kategóriába a társasági, tehát azon szerződések, melyek bizonyos politikai ezélok megvalósítására közös eljárást és ezen eljárás szempontjából, közös eszközöket állapítanak meg. Elismerem, és e részben nem szükséges tekintélyre hiva.koznom, hogy a nemzetközi szerződések minden kategóriájára nézve szabályként áll az, hogy azok érvényes létrejöttének feltételére nézve alkotmányos országokban az e részben fennálló közjogi törvények szolgálnak irányadóul. S mégis mit mutat az élet? Mit mutattak az egyes orszápok alkotmányai? Azt, hogy a népek jól felfogott érdekeikben különbséget tesznek a sz rződések egyes categoriái köztt; különbséget tesznek, a mennyiben t. i. alkotmányos országokban a regulativ természetű szerződések érvényességéhez kivétel nélkül a képviselet jóváhagyása, hozzájárulása szükséges ; ellenben a constiiutiv természetű' szerződésekre nézve áltaiábau azt látjuk, hogy ezek érvényessége az egyes országok képviselő-testületének jóváhagyásától nem függ. Alkotmányos országokban az ily szerződések megkötésének joga a korona souverain jogai közé tartozik olykép, hogy ezen szerződések érvényességéhez a képviselő-testületnek sem előleges, sem utólagos jóváhagyása nem szükséges. 5*
