Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-115
US. országos ülés május 3. 1879. 35 j Egyidejűleg a közminka és közlekedésügyi minister nevében, ki betegsége által akadályozva Tan az ülésbei megjelenni, vagyok bátor a kisajátításról Szeged kir. város területén szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot az igazságügyi bizottsághoz utasítani. {Helyeslés.) Elnök: A Szegeden kitört árviz folytán, valamint a Tisza és Dana szabályozási munkák iránt kihallgatandó külföldi szakértők meghívása folytán felmerült költségek fedezéséről és a Tisza és annak mellékfolyói mentén alakult vizszabályozó és árvizmentesítő társulatoknak adandó állami előlegekről szóló törvényjavaslat a pénzügyi, és a kisajátításról Szeged sz. kir. város területén szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Gr. Szapáry Gyula pénzügymmister: T. ház! Urányi Imre t. képviselő ur f. évi márczius hó 12-én a sóárak tárgyában intézett hozzám egy interpellatiót, a melyre, a mint erről a t. képviselőháznak is van tudomása, még a húsvéti szünidők előtt volt szándékom válaszolni, a mi azonban a t. ház engedelmével, a t. képviselő ur távolléte miatt elhalasztatott. Az interpellatió maga igy szól (olvas): Szándékozik-e a pénzügy minister ur tudomást és meggyőződést szerezni a felől, miszerint a budapesti m. kir. adóhivatal utján és ennek ozége alatt magánegyének és kereskedői firmák hozatnak sót Máramarosból és ez által a kizárólag a kir. kincstár javára engedélyezett vasúti szállítási árleengedésben jogtalanul részesülnek és ez által az államnak tetemes kárt okoznak. Es ha ezen tényállásról az igen t. pénzügyminister ur meggyőződött, el lesz-e határozva ezen visszaélést azonnal megszüntetni?" Ezen interpellatióra van szerencsém előterjeszteni, hogy az 1868: V. t. ez. és az 1875: H. t. ez. határozzák meg, hogy a só ár mikép állapítandó meg az egyes sóraktáraknál. Megállapítandó pedig ugy, hogy a só bányabeli termelésének árához hozzászámittatik a fuvar költségre az illető sóraktárakhoz; hozzászámittatik a vasúti vagy hajózási állomásról való beszállítás költsége a sóraktárakhoz és ott a kezelés szempoutjából a múlt évi eredmények alapján bizouyos százalék adatik hozzá. Ez képezi a só alapárát. Történt azonban hiratalbeli elődöm által intézkedés arra nézve, hogy az ország több városában, a hol nagyobb sómennyiség fogyasztatik, igy Aradon, Budapesten, Eszéken, Mohácson Pozsonyban és Szegeden, a vevők vagy szállítók részére, kik sót teljes vasúti kocsival rendelnek meg, a só ára ugy számittassék, hogy •csupán csak a vasúti állomásig terjedő szállítási díj számíttassák. A vasút; állomástól pedig a sóraktárig terjedő szállítási díj, minthogy ez nem költetik el, nem is számíttatik hozzá, sem a beszállítás a vasúti állomástól a sóraktárba, sem pedig az ott eszközlött átmázsálás költsége, mely egy krajezárra rug. Ezen intézkedésnek eredménye a nevezett városokban az, hogy mig Aradon a só rendes ára 10 frt 40 kr. a teljes waggonok mázsájának ára 10 frt 27 kr.; Budapesten a rendes ára 10 frt 90 kr., a teljes waggonoké 10 frt 84 kr. stb. Oly intézkedésről van tehát szó, mely nem egyeseknek ad kedvezményt, hanem a melyben mindenki részesülhet, a ki teljes kocsival rendel sót. Minthogy pedig ez által sem az egyeseknek semmiféle kára nem támad, sőt ellenkezőleg a nagy közönségnek hasznára van, hogy a sót olcsóbban veheti; sem az államnak, vagy a vasutaknak nincs belőle káruk, mert hisz a szállítási költségeket az illetők tartoznak megtéríteni : ennélfogva nem vagyok azon helyzetben, hogy a képviselő ur kívánságának eleget tehessek ; s őt mivel ezen intézkedés a közönség érdekében van, azt fenn fogom tartani és a körülmények szerint más városokra is kiterjeszteni. Magától értetik, hogy a mennyiben ezen intézkedéstől eltérések történnének és visszaélések tapasztaltatnának, azokat orvosolni hiva} talos kötelességemnek ismerendem. (Helyeslés.) Most kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Urányi Imre: T. ház! Sejtelmem az iránt, hogy az illetők, a kiknek érdekokben áll a dolgot más színben tüntetni elő, nem ugy fogják informálni a t. minister urat, a mint a tényállás van, sejtelmem, ugy látszik, alapos volt. Azonban' engedje meg a t. pénzügymmister ur, most is fenntartom azon állításomat, hogy az illető budapesti sószállító firmák a sót 10—15 írttal vaggonokként olcsóbban kapják, mint más, és miután ezen illetők senkinek olcsóbban nem adják a sót, mint mások, nagyon természetes, hogy ebből egyeseknek hasznok nincs; tehát csakis azon egy-két kiváltságolt embernek van haszna e szállításból. Én tudom azt, hogy ha nem is veszem tudomásul a t. minister ur válaszát, mégsem érek czélt s azért egészen őszintén nyilvánítom, hogy későbben bátor leszek a minister urnak magán utón felvilágosítást adni és hiszem, hogy akkor ő is be fogja látni állításom igazsága voltát, mert adatokkal is fogom támogatni. Most pedig, miután — mint mondom — tudom, hogy ugy sem érnék czélt, ha nem is venném tudomásul : a minister ur válaszát tudomásul veszem. , (Helyeslés és derültség.)
