Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-115
115. országos ülés májas 8. 1879. 347 kozott annak, a mit Várady t. képviselő ur mondott. Ez ezen alkalommal nincs jogában. Ennélfogva felszólítom a t. képviselő urat, méltóztassék tisztán ahoz ragaszkodni, a mit személyes kérdésben, t. i. saját személyének megsértését, vagy pedig szavainak félremagyarázását illetőleg mondani kivan. (Élénk helyeslés.) Román Sándor: Senkitől nem fogadnám el készségesebben a figyelmeztetést, mint attól, kinek hálámat nyilvánítottam már egyszer itt a házban, s nagyon sajnálom, hogy Várady igen t. képviselőtársam kénytelenített arra is, a mit itt nyilvánítottam. Elnök: A ház hozott határozatához képest a tárgyalás félbeszakittatik. Következik most a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztása. A képviselők névsorát fel fogja olvasni Beőthy Algernon jegyző, a távollevőket Antal Gyula fogja jegyezni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a névsort). Elnök: A most megválasztott közigazgatási bizottsághoz utasított törvényjavaslatok tárgyalása sürgős lévén, kívánatos, hogy a bizottság minél elébb megalakuljon. A t. ház engedelmével Baross Gábor és Beőthy Algernon jegyző urak az ülés folyama alatt össze fogják számítani a beadott szavazatokat, s az eredmény az ülés végén ki fog hirdettetni s az erről szóló jegyzőkönyv hitelesíttetni. Egyúttal felkérem a megválasztott tagokat, hogy az ülés után méltóztassanak itt a teremben maradni és rögtön megalakulni. Következik a kérvények 15. sorjegyzékének tárgyalása. Végh Aurél előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét a temes-bégavölgyi vízszabályozási társulat által a társulati illetékek behajtásának törvényhozás utján leéndö meqállapítdsa iránt beadott kérvény tárgyában. A bizottság véleménye az, hogy a kérvény tanulmányozás végett kiadassék a jpénzügyministernek). Csávossy Béla: Tisztelt képviselőház! A Temes-Bégavölgyi vizszabályozási társulat az 1875/8-iki országgyűlés folyama alatt egy hasonirányú kérvényt nyújtott be a törvényhozó testülethez, melyben már akkor arra kérte a képviselőházat, hogy a társulati illetékek behajtása körül tapasztalatilag észlelt hiányokon törvényhozás utján segittessék. Ezen kérvény akkor a pénzügyi- és közlekedésügyi minister uraknak adatott ki tanulmányozás végett, s nem tagadhatni, administrativ utón történtek azóta intézkedések, menesztettek ki ministeri rendeletek az illető .adófelügyelőségekhez, melyekben ezek az illetékek szigorú behajtására utasítva lőnek. Jelesül a mostani igen tisztelt pénzügyminister ur helyesen méltatva a vizek szabályozásának hazánkban oly nagyfontosságú kérdését, már ez év folytán is bocsájtott ki e tárgyban egy szigorú rendeletet, melynek kétségkívül lesz hatása, eredménye és ott, hol a társulati tagok nagyobb adóhátralékkal terhelve nincsenek; egyébként—és pedig legtöbb esetben — azonban e ministeri rendelet sem fog kedvező eredményre vezetni, s a hozzájárulási összegek vagyis társulati illetékek hátraléka évről évre nagyobbodni fog, a mint ezt a múltból példával is igazolni lehet; mert mig a TemesBégavölgyi vízszabályozási társulatnál a hátralékos illetékek 1877-iki évben 730,000 frtra rúgtak: addig azok ma már, daczára a szigorú ministeri rendeleteknek, a 992.000 frtot is túlhaladják — tehát közel állanak az egy millióhoz, bele számítva ezen összegbe azon 300,000 frtot, mely csak a hiányosnak bizonyult behajtási rendszer folytán behajthatatlanná válván, mint ilyen, a társulat követelései sorából már is töröltetett. Mert administrativ utón az illetékek behajtásának kérdését — úgy a mint kell — hogy az czéljának meg is feleljen — megoldani, rendezni nem lehet; itt törvényhozási intézkedésre van szükség, ha azt akarják, hogy a vizszabályozási társulatok hazánkban fennállhassanak, megkezdett müködésöket folytathassák és befejezhessék. Ezen törvényhozási intézkedés pedig a fennforgó viszonyok és körülmények között —• miután a társulatnak nem áll jogában még szükség esetén sem követelését magán utón érvényesíteni — nem lehet egyéb — minthogy a társulati illetékeknek paritás biztosittassék az adóval oly módon, hogy az adóbehajtások alkalmával az adóhátralékok egy bizonyos százalékával az illeték-hátralékoknak is egy bizonyos meghatározott százaléka fog egyidejűleg behajtatni. És ezen intézkedés — tisztelt képviselőház — nem fogná csorbítani — de sőt fokozná — az állam jövedelmeit. Mert fájdalom, élénken emlékezhetünk még mindnyájan vissza, hogy az 1870—1871-ik évi vizáradások hazánk e legtermékenyebb vidékét a Temes-Bégavölgyét elpusztítván, a kormány milliókra menő adóelengedéseket volt kénytelen engedélyezni, s a véginségre jutott népet azon felül nagymérvű államsegélyben részesíteni, a mi mind be nem következik vala, ha ezen társulat már akkor a kellő alapra fektetve — működhetett volna. Egy ily csapás — mitől Isten óvja meg hazánkat — mostani viszonyaink között sokkal súlyosabban nehezednék államunkra; és pedig azért, miután a legközelebbi múlt fájdalmas tapasztalata is igazolta hogy mily nagy fontosságú országos kérdés folyamaink szabályozásának helyes keresztülvitele: én a magam részéről igen kérem a pénzügyminister urat, hogy a Temes-Bégavölgyi vizszabályozási társulat jelen kérvényét figyelemre 44*
