Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-112

112. országos ülés április 80- 1879. 273 múltnak kedvezőtlen körülményei miatt. Harminez éve, mióta a románok előtt megnyílt a művelődés és előhaladás útja. Ez időtől azok csak arra vágyódtak, hogy maguknak iskolákat állítsanak. Csekély vagyonuk mellett, nagy áldozatukba, nagy megérőtetésükbe került a románoknak, az állam részéről minden segély nélkül, a felekezeti iskolák felállítása, és ezeket boldogulásuk palládiumának tekintik, mert a román neinzenség csakis művelődéstől várja boldogulását. Oly körülmények között természetes dolog az, hogy azon tény, hogy a magyar nyelvnek minden körülmények tekintetbe vétele nélkül bevezetése czéloztatik a felekezeti iskolákba, a nélkül, hogy a törvényes felekezeti felsőbb egyházi hatóságok, mint a felekezeti iskolák elöljáróitól az iránt vélemény kéretett volna, a románokat jogosult aggodalommal töltötte; mert ezen tény által a törvények értelmében már biztosított egyházi autonómiájukat is veszélyeztetve látták. Ha a tisztelt közoktatási minister ur az egyházi hatóságoktól a magyar nyelvnek a felekezeti iskolákba bevezetése iránt inforniatiút kért volna, a mint az más alkalommal is történt: meggyőződést nyert volna arról, hogy az kivétel nélkül nem vihető keresztül; és hogy igen sok román egyházi község vau, mely a tanítónak alig évi 100 frtot képes fizetni és hogy ezen fizetésért, oly alkalmas tanító, a ki két nyelvet az iskolában előadhatna, nem található és hogy a törvény keresztülvitele esetében, az illető iskolák tanító hiánya miatt bezárandók lennének. Ily esetben kérdi az aggódó román nép, hol fogják gyermekei a szükséges vallás- és anyanyelvi szükséges oktatást nyerni? Eltekintve a fennebbiektől, nem tagadható, inert természetes dolog, hol egy más nyelvnek az anyanyelv melletti bevezetése a népiskolákba mindenesetre a népoktatást akadályozni fogja, a nélkül, hogy a gyermekeknek a magyar nyelvnek aránylagosan csekély mérvbeni megtanulása valamit használna. Természetes dolog az is, hogy minden nép az anyanyelvein oktatás által a művelődésben legjobban halad előre; mi okból a románok is igen nagy fontosságot fektetnek nyelvükre és nemzetiségükre. Ezek az okok azok, melyekért ellenzik a románok a jelen törvényjavaslatot és nem hazafiság hiánya, vagy a magyar állam elleni ellenségeskedés. Tisztelt ház! Nem áll a románok érdekében, a magyar nemzet, vagy a magyar állam ellenségeinek lenni. mert etnographicus állásuk által egymásra vannak utalva. KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. Tendentiáik sem lehetnek tehát magyar nemzetellenesek; a román nemzetiség tendentiái csupán művelődési természetűek és a románok csak azt kívánják, hogy nyelvükben! oktatásuk és művelődésükben ne zavartassanak, azt pedig határozottan. Kimutatva lévén, miszerint az eddiír a románokkal szemben követett bizalmatlanság egészen alaptalan: bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy ha a magyarok és románok közötti közös érdekekre s egyetértésre valami súly fektetnék, a mint már a lapokban és e házban is hangsúlyoztatott; talán az állani érdekében állana és ideje is lenne annak, hogy a magyarok és románok között létező bizalmatlanság mielőbb mellőztessék. Azt keresztülvinni a magyar, mint uralkodó nemzet nemes hivatása. Tessék a románokkal szembe;) bizalommal eljárni; tessék neki baráti kezet nyújtani: és meg vagyok győződve, hogy a bizalmatlanság megszűnnék és hogy a románok, kiknek sok ellenségei és kevés barátjai vaunak, azt bizalommal, mindkét kézzel fogják megragadni és a barátságot jóban és roszban hívesi megtartani. T. ház! Nem tartanám a jelen törvényjavaslat iránti szavazatomat eléggé indokoltnak, ha nem világítanám meg azt a magyar állani szempontjából is, vájjon a jelen törvényjavaslat a magyar állam szempontjából hasznos, vagy czélszerű-e ? A mint ezen törvényjavaslat indokolásából látható, a magyar nyelv a felekezeti iskolákba azon czélból vezettetik be, miszerint a Magyarországban élő különféle nemzetiségek egyetértése az állami nyelv megtanítása és megtanulása által előmozdittassék. Ezen czél elérésére én a jelen törvényjavaslatot sem alkalmas, sem képesnek nem tartom. A gyermekek az elemi iskolákban a magyar nyelvet nagyon kis mértékben képesek tanulni, és azok a nem magyar gyermekek, kik felsőbb iskolákba nem mennek, a kevés, nagy nehézséggel tanult szavakat, a magyar nyelvbení gyakorlat hiánya miatt, rövid idő alatt elfelejtik; ugy, hogy abból nekik semmi hasznuk sem lesz, a míg az által pedig akadályoztatnak a magyar nyelv megtanulásával eltöltött idő alatt, más szükséges ismereteket maguknak szerezni. Hivatkozom erre nézve a volt határőrvidékre, hol a katonai uralom a német nyelvet a népiskolákba erőszakkal bevezette. Mi volt ennek sikere 100 év alatt? Hogy minden községben 3—4 lakos a német nyelvet lehetőségig roszul beszéli, a mig a nép a valódi oktatásban hátramaradott. Ebből látható , tisztelt ház , hogy ezen tvjavaslat sikere legalább kérdésesnek tekintendő, 35