Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-95
9a. országos ülés márczius 24. 1879. 13 >ban volt néhány év, volt egy pillanat, midőn azt hittük mi,*kik az emberiség nagy érdekeiért és a népek jogaiért tudtunk érezni és tudtunk lelkesülni, — azt hittük, hogy a nemzetközi jogi alkotások terén talán a nyers erőnek, a vad erőszaknak hatalma némileg háttérbe szorittatik; és a nemzetek önrendelkezési joga némileg tiszteltetik azon hatalmak által is, kik a népek Önrendelkezési jogait tisztelni legalább is nem szokták meg. Midőn 1860-ban a piemoati király és a franezia szászár megegyeztek abban, hogy a savoyai herezegség és a nizzai grófság Franeziaországhoz csatoltassék, az az uralkodó, a franezia császár, ki különben teljesen absolut módon uralkodott, szükségesnek tartotta az 1 860. márezius 24-én kötött szerződésben kimondani, megállapítani, biztosítani azon herezegség és grófság népeinek jogait annyiban, hogy szabad elhatározásukkal, az általános szavazatjog gyakorlásával kívánhatják Francziaországhoz esatoltatásukat; ha kívánják: ám legyen; ha nem, akkor nem. Tudom, ismerem, hogy a jog is olyan, melylyel vissza lehet élni; megengedem, hogy vissza lehet élni; [Igaz! Ogyvan! balfelöl) ; de mégis egy nagy jognak elismerése, egy nagy elvnek szentesítése, egy nagy eszmének diadala ez. (Igaz! ügy van! a szélső halon.) Igaz, Lamartine azt mondotta egykoron, ezelőtt 31 évvel, hogy az általános szavazatjog olyan nemesi levél, mely csak összedöntött trónok romjai alatt található meg. De ez nem igaz. A mi felséges uralkodónk, midőn 1866-ban megkötötte a nikolsburgi előzetes békét, és lemondott azon jogáról Schleswig-Holsteinról, melyet neki az 1864-ki bécsi béke biztosított: akkor a mi felséges uralkodónk igenis kijelentette, hogy Eszak-Schleswig megkérdezendő, és ha Németországhoz kivan csatoltatni, ám csatoítassék, de ha nem: nem. Ezen pont, mely még akkor Magyarországnak nem koronás királya által fogadtatott el, belejött a prágai békeszerződésbe, és ennek V. ezikkjét képezi. Akkor conservativ férfiak állottak Magyarország kormányának élén, ma szabadelvűek állanak; (Zúgás a szélső halon) akkor németek és csehek vezették Ausztria külpolitikáját, ma magyar emberek vezetik; (Zúgás a szélső haloldalon) és akkor a Habsburgok egyik legkiválóbb tagja elismerte a népek önrendelkezési jogát s nemzetközi szerződésbe iktatta azt, és ma ez tagadtatik. Ezen kormány, a szabadelvű kormány a prágai béke azon pontját is feladta ; ma ezen kormány Boszniát Herczegovinát s a Balkán-tartományokat azon népek megkérdezése nélkül, és törvényes uralkodójak beleegyezése nélkül, occupálja, annectálja, administrálja és Spizzát bekebelezi Magyarországba és teszi ezt ágy, mint a magyar nemzet kormánya és mint szabadelvű kormány! (Közbeszólás a szélső balon: Gyalázaf! Mozgás a jobboldalon.) T. ház! Nincs hálátlanabb feladat, mint az igen t. ministerelnök urnak és közös külügyministernek gróf Andrássy Gyulának múltját, politikai nyilatkozatait és tetteit fedezni, azon áthidalhatlan, azon rettenetes ellentét megvilágítására, mely ezen államférfiak múltja és jelene j köztt létezik. Hálátlan feladat; nincs az a lángj ész, a mely képes lenne e két nevezetes magyar államférfin múltját jelenével elméletileg összhangba hozni; nincs az a lángész. Igen káros, igen veszélyes, ártalmas és igen szomorú eseményeknek kellett közbejönni, hogy e múlt mégis | szülője legyen e jelennek, és ezen jelen szülöttje j legyen annak a múltnak. (Igaz! a szélső balfelöl. I Zaj jobb felöl.) De mindamellett a közös külügyj minister urnak egy nyilatkozatára bátor vagyok j hivatkozni azért, mert saját nézetemet fejezi ki. i (Halljuk! Halljuk! a szélső balfelöl. • Gróf Andrássy Gyula egykor határozottan ' kijelentette, hogy a Magyarországgal szövetke! zett Ausztriának világtörté selmi missiója egyedül I a történeti jogok és törvények szentségének hir| detésébea áll; hogy addig, a mig Francziaország | a népfönség eszméjét, Oroszországa nagy szlávegység ideáját, Poroszország a nagy német egy; séget képviseli : addig Ausztriának a történeti jogok szentségét kell képviselni, érvényesíteni. | És hozzátette: „mert ha Ausztria ezt nem képj viseli, akkor, hogy Ausztria mi czélból van a világon, azt ő belátni nem képes." Ugyanakkor gróf Andrássy Gyula hűtelen és könnyelmű koronatanácsosoknak monda azon államférfiakat ország és világ- előtt, a kik a koronával az ellenkezőt akarják elhitetni. Akkor gróf Andrássy Gyula szórói-szóra ezt monda: „Nemzetek nagyságát nem számuk képezi, böleseség a törvényhozásban és bátorság a hareztéren, ezek egy nagy nemzet ismertető jelei; nagy nemzetté kell lennünk nekünk is, de nem erőszakos annexio, hanem belterjes működés által." Ezt vallotta gr. Andrássy Gyula akkor, mikor egyedüli és egyetlen ambitiója volt hazáját szolgálni, magyar államférfi lehetni. Ma nemzetközi államférfiú ő. (Derültség halfelöl.) Ma minden tette, minden nyilatkozata ellenkezik azzal, a melyet egykor e teremben hangoztatott. T. ház! Ezek azon indokok, a melyeknél fogva én indítványozni fogom ezen törvényjavaslat elvetését. Én az alkotmány azon gyakorlatát, alkotmányos jogaink azon magyarázatát, melyet a t. kormány tényleg követ, ezen törvényjavaslatnak igy, ekként és ekkor lett előterjesztésével, én károsnak és veszélyesnek tartom; én mint törvényhozó, ezen alkotmánymagyarázatot lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek nem vélem. Ha az önök nézete, t, minister urak, ha az önök
