Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-104

íOi.országos ülés április 2. 1879. jyj galmi érdekeinek veszélyeztetése már bevégzett ténynyé vált, és a Magyarország közlekedési érdekeit megóvni hivatott tömösi csatlakozásnak mindegy, akár 4, akár 8 hónappal későbbi megnyitása nem fogja megszüntetni mindazon károsodásokat, melyektől az 1874-iki törvényhozás az országot megóvni akarta. (Ugy van! balfelöl.) Ugyanis rég elfogadott nemzetgazdászati axióma az, hogy ha a nemzetközi forgalom valamely irányban etablirozta magát, nagyon soká tart, és nagy áldozatba kerül, mig lehetségessé válik azt más irányba terelni, kivált ott, hol egészen parallel közlekedési vonalakról van szó. (Helyeslés a baloldalon.) Nem teljes mértékben ugyan, de mégis némileg megakadályozta az orsovai megszakítás, hogy egy nem épen Magyarország érdekeit szolgáló hatalmas vasat a transit-forgalmat egészen magához ragadja s ha majd — tegyük fel, hogy 1879-ben Bratianu ő exciájának aláírása több biztosítékot nyújt e tekintetben, mint 1874-ben Boeresku minister uré nyújtott — s ha majd 8 hó múlva a közlekedésügyi minister ur, mint a magyar államvasutak főfő igazgatója, egész erejével azon lesz, hogy az új erdélyi csatlakozási vonal fontos nemzetközi forgalmi hivatásához fűzött várakozásoknak és reményeknek megfelelhessen, akkor ha semmi más, két oly dolog, fogja ennek útját állni, a mire nézve azt hittük, hogy kizárólag Magyarország érdekében pactáltimk igy és nem máskép. Értem azon tarifa-eartell viszonyt, mely egyrészről a temesvár-orsovai vasút engedélyokmányában, másrészről a kormány által a közlekedési bizottságnak most kimutatott tarifaegyezményben érvényre jutott. Az 1874: XXVIII. t.-ez.-ben foglalt engedélyokmány 24. § a ugyanis csak azon esetben s csak addig szüntette be az osztrák állam-vasut részéről bizonyos defereutiális tärrffatételekuek magyarországi vonalain való alkalmazását, mig a román határtól az osztr. államvasút valamely állomását érintő versenyvonal ugyanazon feltételeknek alávettetik. Tehát vagy itt is, ott is, vagy sem itt, sem ott nem lehet a transit forgalom számárí? kivételes kedvezményeket biztosítani. Ugyanez áll a magyar és a román kormány köztt az imént megkötött tarifa-cartellre nézve is. Én nem vonom kétségbe annak különbeni előnyeit, de tény az is, hogy szemben az orsovai csatlakozás korábbi megnyitásával és az osztr. államvasutnak ez által még egyenetlenebbé és leküzdhetlenebbé tett versenyével, viszont a magyar államvasutaknak, illetőleg a kormánynak a kezeit az említett irányban teljesen leköti. E veszély nem az okból fenyeget, mintha az osztrák államvasút csatlakozási vonalai a főbb „németországi relatiókban rövidebbek volnának, mint az Erdélyen át megnyitandó nemzetközi transitvonalnak. Sőt pl. mig Bukarest-TömösBrassó-N.-Várad-Kassa-Oderberg-Danzig 250 mfd, addig Biikarest-Orsova-Budapest-Pardubitz-Daazig 278 mfd., ellenben Bukarest-Orsova-BudapestRuttka-Oderberg Danzig 255 mfd.; tehát az erdélyi csatlakozási vonal még mindig valamivel rövidebb ; mig tudvalevőleg Gralatzból a németországi forgalmat a lemberg-czernoviczi és Károly-Lajospálya dominálja. S mégis, hogy mily beláthatlan károk haramiának Magyarország kiviteli és traüsit-forgalmára az osztr. államvasút versenye általi megeloztetésből, e tekintetben az általam rövidé Í elmondottak helyességének bebizonyítása ezéljából is, legyen szabad egy oly auctoritásra hivatkoznom, kit a t. kormány és a t. többség mint első rendű auetoritást bizonyára elismerni fog: értem a t. ministerelnök urat. Engedelmet kérek, hogy egy e kérdésre vonatkozó nyilatkozatit annál inkább felolvashassam, mivel ezen nézetek ma sem vesztették érvényüket, és én azokat részemről is teljesen osztván, annál rövidebbre szabhatom az általam és elvtársaim által beadott különvélemény indokolását. Az 1874. Julius 13-ikI diarium szerint t. i. Tisza Kálmán képviselő többek köztt ezeket mondta az orsovai csatlakozási vonalra nézve: (Halljuk! Halljuk!) Az osztrák államvaspálya - társulatot én egyáltalában megtámadni, vagy bántalmazni nem akarom. Az egy üzleti társulat, a mely igyekszik mennél jobb üzletet csinálni; teljes joga van hozzá; sőt joga van, hogy ha valaki vele, ő rá nézve nagyon előnyös, de a másik félre nézve pedig nagyon káros üzletet köt: ha azt még azonkívül ki is neveti. Már most előjött tehát az osztrák államvaspályának nagy érdeke. S ez természetes; mert az összes romániai vasutak az ő üzletében vannak ; ha most megkaphatja az orsova-temesvári vonalat, kezében van az egész forgalom egész Magyarországon és Ausztrián keresztül: ekkor termékenyítheti az által a romániai vasutait; de azok utján ismét termékenyítheti magyarországi és ausztriai vasútvonalait is, s természetesen oly politikát fog követni, mely ezen szempontból a legjobb. Mert neki nem az az érdeke, hogy magyar terményeket szállítson; hanem az, hogy szállítson, s ép azért sokkal nagyobb érdekében áll romániai terményt szállítani ; mert az sokkal nagyobb utón szállíttatik. T. ház! Nem kutatom, ki adott az államvaspályának ily nagy hatalmat. De hogy e nagy hatalom megvan, az czáfolhatatlan tény. Már most kérdem; hogy ha ma ezen vaspályatírsulat amas engedélyokmányban már biztosítva van az iránt, hogy az ő vasútja mindenesetre