Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-103

103. orssíisros Ü]P< április 1. 1879. 163 megnyugtató szolgálatot. Hisz ha önök is sze­mélyi politikát űznének: akkor nem itt, (oda mutat) hanem az egyesült ellenzéknek sorában ülnének. (Helyeslés jobbfelöl.) Én ugy tudora, hogy önök a boszniai occu­patió folytán beállott financiális állapotaink, s leginkább Széll Kálmánnak a cabinetbői kilépte miatt hagyták el a szabadelvű pártot. Ugyan kérem, ne bánkódjanak Széll Kál­mán után. Igaz, hogy az ország legelső rangú finánc-capacitásának ismertetik ; nagy ügyességet tanúsított kölcsönök szerzésében, convertálásában, jól védte a kereskedelmi és vámszerződést, a bankegyezményt: de ne feledjék el, hogy az Ő ellenállhatlan befolyása által alkották meg önök azt az átkos adókezelési törvén} T t, mely az ország birtokosait a takarékpénztáraknak és uzsorások­nak lelketlen körmei közé zaklatta, depossedálta ; az ország millióit s legtöbbször az állampénztár előnye nélkül, tönkretette, szóval azt a tenger elkeseredettséget eredményezte, melynek a kor­mány és pártja ellen tornyosuló hullámcsapásai elől — vallják be — szinte menekülni igyekez­tek. (Helyeslés.) A pártonkivüliség létjogosultsága nem ter­jedhet hosszú időszakra. Az önök állandósulása e minőségben kétségtelen symtomája pártviszo­nyaink nyomorúságának, parlamentáris életünk betegségének, s kiáltó tanúbizonysága az egye­sült ellenzék természetellenes állásfoglalása káros következményeinek. Én igazán sajnálom önöket, tisztelt pártonkivüliek! bocsánat nem önöket, hanem az országot, melyre nézve annyi jeles tehetség, annyi capacitás tehetetlenségre van kár­hoztatva. (Derültség.) Önök nevetnek! Hát nem-e tehetetlenségre kárhoztatva ftiggenek-e önök, t. pártonkivüliek, köztttink kormánypárt és egyesült ellenzék közit, mint függ a levegőben mozdulatlanul Mohamed koporsója két magnesvas közt. S e tehetetlen helyzetűkből nem is szabadul­hatnak másként, csak ugy, ha azok, kik szerzői és tényezői voltak a fennálló chaoticns pártviszo­nyoknak, ha különösen Pulszky Ágost és Szilá­gyi Dezső képviselő urak, kik már a fusionalis vajúdásoknál szülész! szerepet játszottak: (Szilá­gyi közbeszól: hazugság!) no ha ez nem volna is igaz, de az igaz, hogy az egyesült ellenzék szörnyszülöttjének valóságos fogantató édes apjai voltak, szóval önök, tisztelt egyesült ellenzék, ki nem szabadítják. Akasszák tehát szegre a szemé­lyes politikát, szedjék le róla felaggatott régi elveiket; azokat, melyek elpenészedtek, ott hagy­hatná Apponyi gr., és én nagyon örülnék rajta, (Derültség a jobboldalon.) S ha ezt megtették: váljanak ki önök közül az ázsiai elemek, vegy­egyes'tljenek önök a pártonkívüli európaiakkal,vagy azok önökkel, vessék meg kezdetét a természet­szerű pártképzó'dcsnek, mert mig ezen új aera el nem érkezik, addig, ha véletlen esély emelne is ki az önök kebeléből valamely kormányt: annak élete nem lenne hosszabb a kérész életénél; ezen országot pedig haszontalanul kormányválságok egymásutánjába sodorni feladatom nem lehetvén, pártolom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés jobbról.) Lukács Béla: T. ház! Midőn az általános vitánál a költségvetést általánosságban elfogadtuk, s annak részletes tárgyalásában is részt vettünk, akkor jeleztük azon álláspontot, melyet az országnak politikai, közgazdasági, pénzügyi helyzetével szemben elfoglaltunk. Ennélfogva részemről nem tartom szükségesnek azt most részletesebben ismét indokolni; s azon Ígéretet teszem a t. háznak, hogy ugy, mint az előttem szólt t. képviselő urak, elkésett budget-beszédet tartani nem fogok. (Helyeslés balfelöl.) Jeleztük az általános vitánál kifogásainkat a budget tekintetében ; rámutattunk az ország­nak közgazdasági és pénzügyi bajaira és jeleztük ezen nézeteinket ismételten a részle­tes tárgyalásnál. A t. ház többsége mindezen aggályainkra és kifogásainkra nem hallgatott. A ház tárgyalásainak és határozatainak eredménye immár előttünk van a beterjesztett budget-tör­vényjavaslatban és ezen stádiumban alig van más parlamentaris fegyverünk, mint elhárítani magunk­ról a felelősséget azokra, a kik ezen politikának intézői, részesei és támogatói. (HAyeslés balfelöl.) Most arról van szó, a mint már Frölich t. képviselőtársam jelezte, hogy megadassék-e a felhatalmazás a jelenlegi t. kormánynak a már megállapított budget keretében való további kor­mányzásra? Én részemről kijelentem, hogy ezen felhatalmazást nem adom meg, (Helyeslés balfelöl) és a beterjesztett törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl.) Igen röviden fogom ezt indokolni. Nem fogadom el azért, mert teljesen megsemmisült bennem a bizalom a kormány általános politikai iránya és politikai eljárásának üdvös volta iránt. Elég e tekintetben hivatkoznom azon egyszerű. de sokat beszélő tényre, hogy a kormány, midőn megalakult, a nemzet nagy bizalommal fogadta és a kormány a parlamentben alig talált ellen­zékre Azóta azonban saját tettei által megingatta maga iránt a bizalmat és ma már csak auxiliaris szavazatok segélyével és a j)árt-taktikának mindennemű fogásaival képes csak a többséget — azt is csak ideig, óráig — fenntartani. (Égy hang a jobboldalon: Nem áll!) De eltekintve a kormánynak ezen általános politikai irányától, a felelősséget magára a kormányra és az azt támogató többségre kell hárítanunk. Két irányban voltak kifogásaink a beter­jesztett költségvetésre nézve s ezen kifogások fenn^ 21""

Next

/
Thumbnails
Contents