Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
109. országos ülés mirsnim* 29. 1879, 131 a kérvényi bizottság véleményezi, szerintem is a pénzügyministerhez utasítandó. (Helyeslés.) Elnök: E szériát a kérvényi bizottság jelentése elfogad tátik. Lükő képviselő ur pedig törvényjavaslatának, ha azt vissza nem vonja, — a házszabályokban előirt módon való beadására utasittatik. Következik a kérvények 11. sorjegyzéke. Végh Aurél a kérvényi bizottság előadója (olvassa a 11. sorjegyzékbe Joqlalt 10., 12., 15., 11.. 18., 19., 20., 23. és 25. 'számú Ur vényekre vonatkozólag a kérvényi bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: E szerint a kérvények 11. sorjegyzéke letárgyaltatván, következik a 12, sorjegyzék. Éles Henrik előadó: T. ház! A 12. sorjegyzékben az 1. szám alatt előforduló kérvény már letárgyalva lévén , következik a 2. számú kérvény, (melyre nézve a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Olvassa a 3. számú kérvényt) : A budapesti kávés ipartärsulat az 1875: XXVI. t. ez. a tekeasztalok és játékszobák megadóztatására vonatkozó részének módosítását kéri. A bizottság véleménye szerint e kérvény a pénztigyministernek kiadandó. Királyi Pál: T. ház! Sokszor hallunk panaszokat az iparnak részint hanyatlása, részint pangása miatt. Ezen, most tárgyalás alatt lévő kérvény, ilyen természetű. A fővárosnak egy nevezetes iparűző testülete, a kávésok, folyamodtak a t. házhoz, az 1875. XXVI. t. ez. végrehajtásánál ez irányban roszul értelmezett eljárás miatt. Ezen kávés-testület kérvényét előterjesztette már a t. házhoz még a múlt országgyűlési ülésszak alatt; s felhozta, hogy mig ezen törvénynek 3 ik fejezete szerint nem adóztatnak meg azon tárgyak, a melyek részint a gazdaság, iparüzlet, részint a kereskedelem folytatására szükségesek: add'g a játék és tekeasztalok az ő iparuknál megadóztatva lévén, ez által tőkéjük kétszeres adó alá vétetik, t. i. a jövedelmi adó alá, a melyet pedig csak ezen asztalok után nyert jövedelemből fizetnek, és másodszor a játék- és tekeasztalok után kivetett adó alá. Ezen kérvény akkor is a pénzügyminister úrhoz tétetett át, és a pénzügyminister ur azt le is tárgyalta és elutasította három okból. Az első ok, hogy a kávés-testület a fényűzési adó ellen kérvényez, de e törvényben nem említtetik fényűzési adó. A kávésok erre kijelentették, hogy igaz, nem mint fényűzési adót tárgyalták, de miután ezen adó rájuk nézve a játék- és tekeaszt ilok után ép úgy kivettetik, mint más magánosokra, a kik csak szórakozásból használják ezen asztalokat, mig náluk az tokét képez, a melyből jövedelmöket veszik, a mely után tehát már megadóztatva vaunak, ők ezen tévedést kiigazítani kívánják. A másik ok, a miért elutasittattak, az volt, hogy hiszen a kávésok, ha az adóbevallási joggal élnek, akkor ezen megadóztatás a. nélkül is nem fog igénybe vétetni. Hanem méltóztatnak tudni, hogy az adóbevallásuál ezen tételt: „a polgári becsületre bevallom ezt és ezt a jövedelmet" — azon adóbevallás-kezelők és kivetők nem igen szokták valami nagy szigorral venni. A kávésoknál pedig a bevallást egyenesen a fizetett házbér szabályozza. A kávésnak épen a teke és játékasztalok miatt nagy helyiségre van szüksége s azért fizet 5—6, 8—9 ezer frt házbért, ezen nagy házbér után vétetik meg rajta 5, 6, 8 száz frt adó. Ez adó az illetőnek nagy regié mellett elviselhetetlen. Ebből az következik, hogy a megbízható hitelű szolid ember tönkre jutni nem akarván, visszavonul, s helyet ad a szédelgőknek, kik aztán a helyiségekből a közerkölcsiség rovására valóságos bordélyt csinálnak. Harmadszor elutasittatott a kérvény, mert az mondatik, hogy ez jogosítványhoz van kötve s a hatóság a jogosítványt csak olyanoknak adja, kik az arra szükséges pénzzel bírnak. Nem tudom, honnan merítették az argumentumot, mert jogosítványról az ipartörvényben nincs szó ; elég a kérvényt egyszerűen beadni. Én a benyújtott kérvényt pártolom, s nem szeretném azt egyszerűen átadni a pénzügyminister urnak; annál is inkább, mert a 13. kérvényi sorozatban szintén többrendbeli ilyen kérvény előjön, mely ugyauazo i törvény ellen van benyújtva. Ez tehát egy olyan általános sérelem és panasz, a mely nemcsak a fővárosban, s nemcsak a kávés-testület részéről emeltetik. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a kérvényt a pénzügyminister urnak figyelembe vétel végett átadni. Én azt hiszem, jó volna, ha a t. ház ugy fogná e kérvényt elintézni, hogy ezen ipartársulat, mely néhány százezer t'ikét forgat a fővárosban ; melynek tönkre menetele épen az adóképeséget csökkentené és épen ezen adóalap iránti tekintetből czélszertínek tartanám,ha indítványom elfogadtatnék. Elnök : Fel fog olvastatni az indítvány. Baross Gábor jegyző (olvassa): „A kérvény átadatik a péuzügymin'sternek, ajánlván annak tárgyát a minister ur figyelmébe." Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: A költségvetés általános tárgyalása alkalmával volt már szerencsém nyilvánítani, hogy a jövő költségvetés tárgyalása előtt előterjesztést kívánok tenni az illető törvény módosítása iránt.-És igy 17*