Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-100

IftO. ©mAsw llés Mireílis ». 18Í9. 119 termelés előidéz, a mi azután hogy mire vezet, látjuk azt a külországokban, hol már törvényhozásilag kényszerülnek ezen productum használatát megszorítani. Mi meg nem e megszorításhoz igyekszünk némi kedvezményt adni, hanem még azoktól is elvesszük azt, kik e kedvezmény által a használattól megfosztatnak. A t. előadó ur azon észrevételére, hogy ez nem is hajtatott mindenütt végre, annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy mindenütt kiadatott és végrehajtatott. Lehet, hogy egyes vidékeken az illető finánczközegek elnézők voltak. Egerben is kiadatott, azonban Tisza Kálmán ministerelnök ur, ki akkor a pénzügyi tárczát vezette, az ottani körülmények és viszonyok tekintetbevételével megengedte, hogy kivételesen egy évre a ministeri rendelet ne ugy értelmeztessék, a mint ki van adva; mert különben csak 50 egyén főzhetne saját használatára ily pálinkát. Ha tehát a rendelet fennáll, jövőre is igy fog értelmeztetni. Szükséges ennélfogva, hogy a t. pénzügy mini ster ur az osztrák mmisteriunrmal érintkezésbe lépvén, világosítsa azt fel aggodalmaink iránt, — mert tudom, hogy ép annak közvetítésével hozatott be reánk nézve ezen megszorítás — és intézkedjék, hogy e rendelet módosíttassák ugy, hogy a magyar népnek ezen joga, melyet a törvény biztosít, érvényben maradjon és hogy azt gyakorolhassa, mint eddig gyakorolta, mert e rendelet teljesen illusoriussá teszi a törvényt s annak alkalmazását. Részemről ajánlom Szabély Antal t. képviselőtársam beadott indítványát, a mely oda ezéloz, hogy a pénzügyminister ur e tekintetben a háznak jelentést tegyen. A t. pénzügyminister ur újabban lett minister s lehet, hogy elődje rendeletének intentióják helyesli vagy nem helyesli, de tanulmányozta, és miután itt törvénymagyarázatról van szó, a ház elvárhatja azt, hogy a minister ur tegyen jelentést. Más kérdésben is megtörtént már ez. Igaz, hogy itt. számtalan szegény ember érdekéről van szó, de e tekintetben legilletékesebb magyarázó a képviselőház. Ha a t. minister ur előterjesztést tesz ez ügyben, a képviselőház döntse el, hogy az 1878. évi törvény illető szakaszát hogy értelmezi: ugy-e, mint azt a t. minister ur értelmezi, vagy a mint azt a t. képviselőház annak ideiében meghozta. Elekes György előadó: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársamat fel akarom világosítani, hogy az előadó ezúttal a pénzügyministerrel egy nézeten van, habár nem következés, hogy az előadó a pénzügyministerrel ne mindig egy nézeten legyen ; mert azt mondottam, hogy épen azért nem fogadom el a beadott ellenindítványt, mert az azt feltételezi, hogy e rendelet a törvénynyel ellenkezik. Ezt én nem látom be. A másik az, hogy hozzá tettem, hogy ha az KÉPYH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. ellenkezésben volna a törvénynyel, a pénzügyminister ur bizonyosan oda fog törekedni, hogy közegei a törvényben megadott szabadalom gyakorlását ne akadályozzák. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a szavazás előtt fel fognak olvastatni az ellenindítványok. Baross Gábor jegyző: (olvassa Szabély Antal ellenindítvány át). Elnök: Most fel fog olvastatni Sárközy Aurél ellenindítványa. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Először is, t. ház, azon kérdést teszem fel: Méltóztatik-e a t. ház a kérvényi bizottságnak véleményét és javaslatát elfogadni? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Azok, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélső baJon: Kis-bbség!) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el a kérvényi bizottság véleményét. (Megtörténik.) A többség elfogadván a kérvényi bizottság véleményét, a beadott ellenindítványok mellőztetnek. Következik a kérvényi bizottság jelentése a 10. sorjegyzék 15. számú kérvényére vonatkozólag. Elekes György előadó (olvas): BácsTapoíya község a szeszadó-törvénynek a kisebb kazánosok érdekében eszközlendő módosítását kéri. (Olvassa a kérvényi bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül eifogadtatik. Olvas): Szabolcs megye, Nagy-Kun-Szolnokmegye és Maros-Tordamegye az 1873. évi IX. t. ez. módosítását és az illeték kiszabása és behajtása körül követett rendszernek törvényhozás utjáni szabályozását kérik. Hivatkozással a háznak ezen ülésszak alatt hasontárgyú kérvényekre nézve hozott határozatára, a feliratok a pénzügyministernek kiadatni véleményeztetnek. Lükő Géza: T. ház! Én ritkán szoktam igénybe venni a t. ház figyelmét és ma sem szólaltam volna fel, ha nem kecsegtettem volna magamat azzal, hogy felszólalásomnak gyakorlati eredménye lesz. Az adókezeléaről szóló törvénynek egyik §-áról van szó a kérvényben. Jól tudom, t. ház, hogy e tárgyban már ismételve fordultak elő kérvények itt e házban és a ház mindenkor azt mondotta ki, hogy az illető kérvény a ministeriumnak adatik ki; tudom azt is, hogy a jelen kérvényre nézve is ez lesz a kérvényi bizottság javaslata. De tartok attól, hogy a pénzügyminister ur bokros elfoglaltsága mellett e tárgy, a mely különben tiszta és világos — nem fogja-e figyelmét kikerülni s nem fog-e az a feledékenység tengerébe merülni ? Az adókezelési törvény 49. §-a igy szól: 1. Az elemi csapások által okozott károk rend17