Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-99

120 SíJ. erwágo* ülés márezln* 28. 1879. az illető központi bizottság által ie is tárgyal­tatott és jelentése ismét a t. ház elé került. Különféle viszonyoknál fogva azonban ezen tör­vényjavaslat akkor letárgyalva nem volt és igy már 4 év telt el a nélkül, hogy ezen viszonyok és az arra szükséges rendelkezések elintézve lettek volna. Most a kormány előterjesztette a tör vényjavaslatot ugyanazon szövegezésben, a mely­ben 1874-ben a központi bizottság által készít­tetett. Czélja e törvényjavaslatnak először a tengeri kereskedelmi hajók viszonyának szabályozása, hogy a különféle, még a múlt századból szét­szórva fennálló rendeleteket, melyek már a mai viszonyok közt a tengeri hajózás érdekeinek épen nem felelnek meg, rendezze. Ennek következté­ben szükségessé vált egy bizonyos neme a codi­ficáló törvényhozásnak és megállapodás jött létre, a mely épen úgy a felügyelet, mint a joghatalom körére nézve ezen tengeri kereskedelmi hajók viszonyát a nemzeti tulajdonjog és általában az összes forgalomra vonatkozó viszonyok alapján szabályozza és rendezi. Csak két főpontot vagyok bátor kiemelni. Egyik a lobogóviselés joga. A lobogóviselés joga tulajdonképen az, a mely megadja az illető hajónak egyfelől a nemzetiséget, másfelől ki­mondja azon jogot, hogy ezen hajó a magyar korona területét kéjjezi. A lobogóviselés joga tehát alapja a tengeri hajózás viszonyának és mint ilyen, csak úgy nyerheti el érvényességét, ha a törvényhozás útján a lajstromozás által ren­deztetik. A második vonatkozik a hajó tulajdonjogá­nak szabályozására s e tekintetben bátor vagyok utalni azon ellentétre, mely az eddigi szabályzat és ezen törvényjavaslat rendelkezése közti fenn­áll. Előbb az volt elhatározva, hogy minden egyes hajónak tulajdonjoga csak nemzetbelieké lehet. Ezen törvényjavaslat szabadabb elvű és azt rendeli, hogy minden hajó tulajdonjoga leg­alább ! / 3-ad részben legyen nemzetbeli alattvalóé, Vs-ad részben idegené is lehet. Ezen rendelkezés alapja lényegében abban fekszik, hogy mód nyújtassák az idegen tőkének arra, hogy bizo­nyos arányban a magyar tengeri kereskedelmi hajók létesítésére hathasson, és itt felhasználtat­hassák. Alapját képezi ennek nemcsak az eddigi gyakorlat, hanem a fiumei kereskedelmi kamará­nak töbszöri felirata, melyben óhajtását fejezi ki az iránt, hogy exclusiv nemzetiségi tulajdon ne követeltessék, hanem a hajó tulajdonjog egy bizonyos része idegené is lehessen. Bátor vagyok végül két előnyét o élni ki je avaslatnak. Egyik a hajójáratok szabályozása. A régi rendszer alapján, mely már sehol sincs érvényben, hat osztályra voltak felosztva a hajó­járatok. E javaslat ettől eltér, és háromféle já­ratot állapít meg: a kis és nagy parthajózást s végül a hosszújáratú hajózást. Ez tökéletesen megfelel az igényeknek, s megfelel a jog és okultság követelményeinek, a mennyiben a magyar tengerpart mentén begyakorlott hajósok megfelel­nek azon igényeknek, melyeket a három fajta hajózás kivan. Végül bátor vagyok felemlíteni azt, hogy e lajstromozás által a telekkönyvek­nek egy neme hozatik létre a hajókra nézve. A gyakorlat is kifejtette már ezt ugy, hogy ha valakinek követelése volt egy bizonyos hajó tulajdonosa ellen, ezen követelést nem ugyan for­mális jogi, de gyakorlati szempontból előleges biztosítás végett azon lajstromba kérte felvétetni, melybe a hajó bevéve volt. Ez által a telek­könyveknek egy neme hozatott létre. Talán felesleges mondanom, hogy ezen gyakorlat tör­vénybe iktattatván, ez által azon követelések vitetnek bizonyos figyelembe, melyekkel egy hajó terheltetik. Ez hitel tekintetéből sem meg­vetendő intézkedés. Ezeket bátor voltam nagyon röviden föl­említeni, kérvén a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Szólásra senki sem levén felírva, ?<z általános vitát bezártnak jelentem ki. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavas­latot általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadni ? (Efogadjuk !) Elfogadíatik. Következik a részletes tárgyalás. Horváth Gyula jegyző (olvassa a czí­met, az 1., 2., 3., 4. szakaszt, melyek észre­vétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 5. §-í). Baross Gábor előadó: Az 5. §. első so­rában e szó helyett „melyben" „melyekben" teendő. Elnök: Az 5. §-ra nézve az előadó urnak azon javaslata, miszerint az első sorban „mely­ben" szó helyett „melyekben" tétessék, azt hi­szem elfogad tátik. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 6. %-t). Baross Gábor előadó: A 6. §. második sorában „Cap Marenza" helyett „Cap Glarenza" teendő. Elnök: A t. ház elfogadja, hogy a 6. §. második sorában „Cap Marenza" helyett „Cap Glarenza" tétessék. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 7—15. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván,, olvassa a 16. %-i). Baross Gábor előadó: A 16. §. utolsó sorában e szavak helyett „a felvételt" „az ille­tékes felvételt" vagyok bátor javaslatba hozni. Elnök: Az előadó urnak azon indítványa, hogy a 16. §. utolsó sorában „a felvételt" sza­vak helyett „illetékes felvételt* szavak tétesse­| nek, azt hiszem, elfogadtatik.

Next

/
Thumbnails
Contents