Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-81

70 81. országos ülés márezins 8. 1879. azért, hogy egy hektoliternyi pálinkát főzzön, magának főző üstöt szerezzen. T. ház ! Nézetem szerint a ministeri rendelet­nek, mely valamely törvény életbeléptetését sza­bályozza, főfeladata az, hogy a törvény minden intentiójára nézve a lehetőséget megadja. A tör­vény megengedte a szabad pálinkafőzést egy hek­toliternyi mennyiségben. Ezt a ministeri rendelet lehetetlenné tette s ezzel a törvény által adott jogot és kedvezményt az illetőktől megvonta s nézetem szerint ez által a törvényeknek már úgyis nagyban megingatott tiszteletét még jobban aláásta a nemzetben; mert egy ministeri rendelet­nek a törvénynyel ellenkezni nem szabad. Miután még az a kifogás sem tétethetik itt, mert Lajthán túl is ez a szokás divatozik, hogy csakis törvényhozási úton, még pedig a lajtán túli törvényhozással egyetértve lehet itt eljárni: ennélfogva bátor vagyok a t. háznak a kérvényi bizottság indítványa ellenében egy ellenindítványt benyújtani és azt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés balfelöl.) Horváth Gyula jegyző (olvassa az ellen­indítványt). „A pénzügyminister utasittatik az 1878. évi 43241. számú pénzügyministeri kör­rendelet 1. §. 2-ik pontjának hatályon kivül Lelyezésével az 1878. XXIV. t. ez. 2. §-át épségben fenntartani; a mennyiben pedig a jelzett pénzügyministeri rendelet által az adómentes pálinkafőzésre jogosultak az 1878. évben jogaikat nem gyakorolhatták volna, nekik az adómentes pálinkafőzéshez az eddigi mód szerinti gyakor­latot f. é. márczius végéig pótlólag engedélyezni." Kiss Albert: T. képviselőház ! Én a magam részéről az elmondottakat ismételni nem akarom. Nagyon röviden és igen tárgyilagosan akarok ezen már unalmassá vált tárgyról szólni. Be­vallom őszintén azt, hogy az ezen kérdésből eredő kár némileg kicsinynek tűnik fel. Ugy tűnt fel nekem is, mig tapasztalásból az ellen­kezőről meg nem győződtem. Ugyanis, t. ház! vannak a hazának számos vidékei, hol a szőlő­mívelés a népnek egyik fő jövedelmi forrását képezi, melyből eredő haszon azonban részint a borkivitel hiánya, részint a gyártott borokkal való visszaélés miatt oly alacsony fokra szállott alá, hogy ezek következtében a szőlőmívelés, ezen fontos nemzetgazdasági ág, annyira hanyat­lásnak indult, hogy a nagyobb szőlőbirtokosok több vidéken míve] étlen ül hagyják szőlőjüket, és csakis a kisebb birtokok azok, a melyeknek még a kellő megmunkálás, kellő megmívelés megadatik. Én az 1878. évi XXIV. t. ez. 2-ik §-ának hatályon kivül való tétele által épen ezen kisebb szőlőbirtokosok vannak legérzékenyebben sújtva. Hogy pedig igaz, a mit mondok, legyen szabad példákra hivatkoznom. (Halljuk!) Azon vidéken, a hol én lakom, eddig sza­bad volt a szőlőmívelő kisebb birtokosoknak az általuk termelt szőlő cefréjéből pálinkát főzni, akár volt üstjök, akár nem. Most, ha nincs üst­jök, ehhez joguk nincsen. Az eredmény mi? Eddig egy zsajtár törkölynek ára volt 1 frt. Most, miután a nép nem viheti oda a maga termesztményét, hogy kifőzze, a hol üst van, kénytelen azt eladni. Megveszik azt rendesen a regálé haszonbérlők 20—30 krért és kifőzetik. Fizetnek az államnak 5 legfeljebb 10 krt. Most már a kár, mely aszőlőmívelőket sújtja, azon haszon­nal, melyet az állam nyer, párhuzamban, arány­ban épen nincs, mert mig azért, hogy az állam 10 kr. hasznot élvez, a kisebb termelők veszte­sége 70—80 kr., addig a valódi haszon nem a kincstáré, hanem a kár igenis a magyar népé. Ezért, t. ház, ha már a szőlőmívelési ágból csak kevés haszon maradt meg és ezen kevés haszon is ily módon vagy kisebbittetik, vagy elvétetik, ennek természetes következménye az, hogy a szőlőmívelés, ezen nemzetgazdaságilag fontos ág még inkább hanyatlani fog. De h* az állam­kincstárnak az e módon bevehető haszonra mul­hatlanul szüksége van, mint tudom, hogy van: nézetem szerint az államkincstárnak is lehetne magát ezért sokkal czélszerübben és igazságo­sabban kárpótolni. Nevezetesen a szőlőgazdászatnak legnagyobb kárt tett a mesterséges utón való borgyártás. Erre kellene ezen terhet nehezíteni és ez által a kisebb szőlőtermelőket ezen rájuk nézve valóságos káros intézkedésektől meg­menteni. Ennek folytán, t. ház, én részint azért, hogy az 1878." XXIV. t, ez. 2ik §-a hatályban megmaradjon ; részint azért, hogy aránylag kis haszonért egyes kisebb szőlőtermelők aránytalan nagy károsodást ne szenvedjenek; részint azért, hogy ezen úgyis hanyatlásnak indult nemzet­gazdasági ág a végpusztulástól megmentessék: pártolom Sárközy Aurél t. képviselőtársam indít­ványát. (Helyeslés a szélső balon. Fölkiáltások? Folytassuk máskor.) Elnök : T. ház! Szólásra még több kép­viselő van feljegyezve. Nem tudóin, méltóztat­nak-e helyeselni, hogy a tanácskozás, mint az már más alkalomkor is történt, midőn az idő későre járt, megszakittassék és a kérvények foly­tatólagos tárgyalása az arra kitűzött időre ha­lasztassék; (Helyeslés) tekintettel arra is, hogy még egy interpellatio is lesz a mai ülés határo­zataként előterjesztendő Wahrmann Mór képviselő ur által. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En igen röviden — mert nem akarnám ezzel is az időt tölteni — csak azt kérem, hogy a többi kérvények tárgyalása halasztatnék el a szokásos időre, a jelenleg félben levő ügynek tárgyalása

Next

/
Thumbnails
Contents