Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-81

62 81. országos üléí márezins 8. 1879. lekedési miuister jelentette, hogy Romániával nemzetközi szerződés kötésének pontján vagyunk, de még a szerződés megkötve nincs, akkor a még meg nem kötött, még tárgyalás alatt levő szerződésnek részletei iránt a közlekedési ministertől nyilatkozatot várni nem lehet; mert ez egész világon létező, minden néven nevezendő gyakorlattal ellenkeznék, s egyáltalában oly valamit soha egy kormány sem tehet, hogy egy függőben levő szerződés feltételeit a képviselőház előtt feltárja. {Helyeslés jobbfelöl.) A közlekedési minister kifejezte azon reményét, — melyben én is osztozom, — hogy igen rövid idő múlva azon helyzetben lesz, hogy ezen nemzetközi szerződést a törvényhozásnak előtérj eszsze. Akkor ezen egész ügy tárgyaltatni fog a házban, akkor a t. háznak módjában lesz a kormány eljárása felett jtéletet mondani. Én a magam részéről az előadottak folytán előzetesen két nyilatkozatot akarok tenni. (Halljuk!) Az egyik az, hogy ha már ezen kérdések szóba hozattak, igaz, hogy a régi szerződésben nemzetközi pályaudvar volt megállapítva, de a nemzetközi pályaudvar nem magyar területre, hanem román területre volt helyezve. A másik, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy a mostani ministerek semmi esetre sem okai annak, hogy a törvény kimondta az együttes megnyitást, de a kötött szerződésekben erről egy szó sincs. S midőn a kormány mindennek daczára fenn tudta tartani, hogy mig a másik vonalra nézve tisztába nem hozatik a kérdés, addig oly hosszú időn át a már készen levő vonal nem nyittatott meg : akkor azt hiszem, annak, hogy ezen most szóban levő vonalnak érdekét nemcsak szívén viseli, de érvényesíteni is akarja, kétségbe vonhatJau jelét adta. (Elénk tetszés.) Csak azt teszem még hozzá, hogy rám nézve még az is egy okkal több arra, hogy ez ügy tisztába hozassék, — mert méltóztassanak elhinni, valósággal némileg scandalumnak nevezhető azon helyzet, melyet a kormány fenntartani kénytelen volt ezen vasút érdekében, — hogy a nagy világforgalmi vasúton 50 — 60 mértföldről gyorsvonattal jövő és azután megint gyorsvonattal tovább inenő utasoknak ki kelljen szállni és a teljesen készen levő vasút mellett gyalog, vagy kocsikon menni még egy fél mértföldet, hogy azután folytathassák útjokat. E tekintetben tehát — mondom — minden, a mi megtehető volt, megtörtént. De rájövök most felszólalásom igazi czéljára. A képviselő ur azon reményét fejezte ki, hogy a kormány, midőn Bécsben a kölcsön felett tárgyalt, kötelessége teljes érzetében és lelkiismeretesen járt el. Ezen felszólalásért magáért, ha nem lett volna kapcsolatba hozva azzal a feltevéssel, hogy a kölcsön feltételei közt lehet valami ezen vasútra vonatkozó, nem szóltam volna, mert utoljára is kötelességérzetet és lelkiismeretességet nem szándékozom a képviselő úrtól tanulni; (Derültség és tetszés a jobbotdalon) de minthogy ezzel kapcsolatban hozatott fel, határozottan és ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy a kölcsöntárgyalások alkalmával ezen vasúti összeköttetésről a kölcsön-consortium tagjaival még csak szó sem volt. Ezt kinyilatkoztatni tartottam kötelességemnek. (Tetszés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a kérvény! bizottság javaslatát elfogadni. (Elfogadjuk!) Tehát e kérvények kapcsolatosan a háznak e tárgyban már hozott határozatával, tanulmányozás végett a közmunka- és közlekedési ministernek fognak kiadatni. Elekes György előadó (olvassa a kérvényt bizottság jelentését): Csikmegye közönsége, Kézdivásárhelyi Dézsi Jánosné, Udvarhelymegye közönsége, K.-Vásárhely város képviselő-testülete, Torda- Aranyosmegyében Alsó-Szent-Mihályfalva, Aárfalva, Felső-Szeut-Mihályfalva, Szikfalva, Aranyosrákos, Bányva, Csegez, Körén d községek az 1878. évi XXIV. t. ez. módosítása, esetleg az 1868. évi XVL t. ez. 12. §-ának a székelyföld lakóira nézve leendő fentartása iránt beterjesztett felirataira nézve, a kérvényi bizottságnak a következő véleménye: „a képviselőház 1879. január 29-én tartott 54-ik ülésében Tibád Antal s társai által e tárgyban tett indítványának tárgyalását elrendelvén, e kérvények felhasználás végett a ház irodájában kitétetni véleményeztetik." Ugron Ákos: Engedje meg a t. ház, hogy az imént felolvasott kérvény felett nézeteimet röviden elmondhassam. Mielőtt ezt tenném, mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a kérvényi bizottság eljárását ezen kérvény elintézésére vonatkozólag magam részéről teljesen helyesnek nem tartom; nem pedig azért, mert Csikmegye e kérvénye már múlt évi október 18-án, Udvarhelymegye kérvénye pedig november 14-én lett beadva a képviselőházhoz, és mégis a mai napig, illetőleg ez előtt egy pár napig a képviselőházhoz elintézés végett be nem terjesztetett. Ha a kérvényi bizottság az állam buroucraticus szervezetének kiegészítő részét képezné, megvallom egész őszintén, akkor nem csodálkoznám, hogy a kérvényi bizottság ily hosszas utat vesz igénybe ily egyszerű ügy elintézésére. Átmegyek magára a tárgyra. T. ház! Az 1868. XVI. t.-cz. 12. §-ának második bekezdése világosan, határozottan azt mondja, hogy a székelyföld lakói egy ausztriai akónál nem nagyobb üstökön hét frt fogyasztási adó lefizetése mellett liszt-tartalmú anyagokból szeszt főzhetnek. Az 1878. XXIV. t.-cz. erre vonatkozólag egy szót sem -tartalmaz. A 112. §., a melyre a