Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-93

98. országos ülés luárezlus 23, 1379. 379 azt mondtam valakiről, hogy valamikor pólyában volt. Ha azt mondtam volna, hogy pólyába való, ez sértés lett volna; {Derültség) de azt nem mondtam. Különben a kötelességteljesítésre nézve elvállalom a múltból is, a jelenből is, a jövőben is a versenyt mindenkivel. A mi pedig a t. képviselő urnak azon nyilatkozatát illeti, hogy ő csak factumot említett fel, én nem tudom, mennyiben hiteles az a factum, melyet Máriássy tábornok úrra nézve felhozott, de hogy ő azt oly szerinte való factummal hozta kapcsolatba, a mely, hogy nem igaz, akkor rögtön a legilletékesebb helyről megmondatott, az bizonyos, és ez azon másik factuma iránti hitelességet épen nem emelheti. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Következnék a kérvények tárgyalása. Azt hiszem azonban, hogy legjobb volna azt a jövő szombatra elhalasztani. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Szabad-e azt a kérést intézni a t. házhoz, nem is akarom indítványnak nevezni, csak kérésnek, hogy nem méltóztatnék a t. ház bele nyugodni abba, hogy habár vasárnap van, holnap 11 órakor a honvédelmi minister budgetje folytatfassék. (Általános helyeslés.) Elnök: E szerint holnap 11 órakor ülés fog tartatni s most Szende Béla honvédelmi minister ur fog válaszolni Németh Albert képviselő ur interpellatiójára. Szende Béla honvédelmi minister: Németh Albert képviselő urnak február 17-én tartott ülésében, a mozgósított tartalékosok némely cathegoriáinak haza bocsátása tárgyában hozzám következő interpellatiót intézett; „Tekintve, hogy az 1868-ki XL. t. ez. 4. szakasza szerint a szolgálati hadkötelezettség 3 évig a sorhad állományban, 7 évig pedig a tartalékban teljesítendő; tekintve, hogy a 39. §. szerint a sorhadból a tartalékba, a szolgálati osztályok időtartamának eltelte után való áthelyezés, minden év decz. hó végével történik; tekintve, hogy a 82. §. szerint: Háború után a tartalékosok, a hadkötelékből korábbi helyzetükbe visszabocsátandók: kérdést intézek a t. honvédelmi minister úrhoz: Mikorra várható a törvény rendeletének eddigelé, már is eléggé fájdalmas mellőzésével, — a Boszniában levő hadseregben szolgáló hadfiaknak, — jelesen 1-ször, a Sokcsevics-ezred összes tartalékosainak. 2-szor, a pesti egyetemi tanársegédeknek, ugy mint a szemészeti, a boneztani, a gyógyszerészeti tanársegédeknek, nemkülönben a Rókus kórházbtdi két alorvosoknak; és végre a hódmezővásárhelyi 1869., 1870. és 1872 ik | évbeli besorozottaknak, különösen pedig Kenéz j János két fiainak a szekerész és a genie-csapatokból szülőföldeikre való hazabocsáttatása. Mindenek előtt szükségesnek tartom előre bocsátani: hogy a t. képviselő ur által, interpellátiójának támogatásául, a bevezetés 3-dik bekezdésében idézett védtörvény 32-ik szakasza, a mely szerint a behívott póttartalékosok, háború után, a hadkötelékből korábbi helyzetökbe visszabocsátandók, nem a tartalékos katonákra, hanem a póttartalékosokra vonatkozik, a kik béke idejében egyáltalában nem is hivatnak be; mig ellen, ben a tartalékosokra nézve a védtörvény 10-ik szakasza, s különösen 2-ik bekezdése szolgál irányadóul, a mely szerint „a tartalék ő Felsége parancsára szállíttatik be a hadsereg és hadi tengerészet kiegészítése végett, a hadi létszám erejéig". S e szerint nem állítható az, a mit a t. képviselő ur állít, hogy a tavali mozgósítás folytán behívott tartalékosoknak mindeddig haza nem bocsáttatása által, a védtörvény 32-ik szakaszának rendelete mellőztetett volna. Mert a póttarl talékosok, a kikről az említett szakasz rendelkezik, a leszerelés kezdetével, azonnal, és első sorban, haza bocsáttattak. Ezek után áttérvén az interpellatió egyes pontjaira, válaszom röviden a következő: Az 1-ső pontra nézve. A 78-ik számú Sokcsevies nevű tartalékos gyalogezrednek, ha ugyan a t. képviselő ur csakugyan ezen, a horvát-szlavonországi Verőcze s Pozsega megyékből, és a horvát-szlavón határőrvidék némely részeiből kiegészíttetni szokott ezredet értette, úgyszintén ezen ezred pótesapatjának leszerelése, demobilisátiója, a közös hadügyministertől már elrendeltetett. A 2-ik pontra nézve. A budapesti egyetemi tanársegédeknek, a szemészeti, kór-boneztani és gyógyszerészeti tanársegédeknek, úgyszintén a fővárosi Rókus korházbeli két alorvosnak hazabocsátása tárgyában eddigelé sem ezeknek illető fölebbvalói, vagy rokonai, sem maguk az érdeklett felek nem folyamodtak hozzám ; és igy tudomásom sem volt és hivatalosan jelenleg sincsen tudomásom arról, vájjon ilynemű egyének általában vannak-e, vagy kik vannak közőlük mozgósítva, s vájjon haza bocsáttatásukat fontosabb érdekek kivánják-e; éshigyje el a t. képviselő, hogy igen nehéz felvilágosítást adni oly egyének felől, kiknek nevét sem mondja meg a képviselő ur, mi egyébiránt csak azt tanúsítja, Isogy ezen interpellatióra csakugyan csak közérdek vezette. A jelen interpellatió vétele után azonban, rövid utón, tudakozódtam ilynemű egyének után ; azonban csak egy-két kórházi segédorvosnak nevét sikerült megtudnom, de ezekre nézve is a 48*