Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-93

93. országos ülés márczias 22. 1879. 351 A benyújtott törvényjavaslat indokolásában, úgy mint elődöm, én is röviden megérintettem, hogy mellőzve az ellenkező véleményeket, a melyek ezen rendszer behozatala iránt itt az országban még fennállanak; mellőzve az elvi kérdés discussióját, ezen rendszert bírósági szer­vezetünk lényeges változtatása nélkül behozni egyáltalában nem lehet. Ez pedig annyi átme­neti intézkedéssel és állandó kiadással járna jelenleg, hogy ezt oly rövid idő alatt, a mint az kívánatos, létesíteni aligha lehet. Ha tehát a t. ház elfogadná ezen határozati javaslatot, mi volna annak az eredménye? Az volna az eredménye, hogy a mostani törvénykezési rendtartás maradna addig, míg ezen munkálat elkészül. Hogy mi most egy munkálathoz fogjunk, mely előreláthatólag sok időt vesz igénybe; hogy egy munkálathoz fogjunk azon biztos kilátással, hogy ezen országgyűlés alatt mást kell benyújtani: ezt sem idő- sem czéíszerünek nem tartanám. A most beadott perrendtartás sok tekintet- | ben üdvös reformokat tartalmaz. Megérintem csak a végrehajtás sokféle hibáinak elhárítását: a j fellebbezési rendszernek megváltoztatását, a meny- I nyiben a külön semmííőszék megszűnnék és igy j jövőben ugyanazon egy bírósági hatóság fogna j az alaki és az anyagi jogsértések felett ítélni, j a mennyiben a fellebbezések száma az által meg­szoríttatnék , hogy bizonyos sommához kötött, t. i. az 500 frtot túl nem haladó pénzkövete­lésekre nézve hozott két egybehangzó birósági ítélet ellen a fellebbezés meg nem engedtetnék. Számos ily változás és practicus reform fog­laltatik abban a javaslatban, a melyeknek minél előbb való életbeléptetése nemcsak igen kivána- j tos, hanem szükséges is. Nem akarok elvi diseussióba bocsátkozni; ha a t. ház ez iránt nyilatkozni akar, lesz alkalma először szakértő tagjai által az igazságügyi bizott­ságban, a midőn a törvényjavaslat tárgyalás alá kerül, másodszor pedig közvetlenül itt a ház­ban véleményt nyilvánítani. Itt csak kiemelni akarom, hogy a beadott határozati javaslat elfoga­dása annyit jelentene, mint a jelenleg beadott munkálat elhalasztását; tehát mindazon bajok orvoslásának elodázását, a melyek már hosszabb idő óta majdnem tűrhetetlenekké váltak. Nem akarok, mondom, elvi diseussióba bocsátkozni; de Pozsonyváros második kerületének képviselője, véleményem szerint, igen alaposan figyelmeztet, és e tekintetben Csider képviselő ur is kezet fogott vele, mindazon nehézségekre, a melyek anyagi törvények nemlétéből a polgári jog terén származnak és léteznek. Nem akarom tagadni, hogy jó birósági rend­szer mellett, jó bírák és jó admiuistratió melleit nélkülözhetők az anyagi jog szabályai. De nálunk, ' a hol — ha mindez megvolna is, a történeti fejlődésnek útját állották a történeti események ; nálunk, a hol a judicatnra a különféle törvény­hozások által mintegy félbeszakítva lett: hogy itt mi az anyagi szabályok hiányát mélyen érez­zük, és hogy ennélfogva e tekintetben is minél előbb intézkedések szükségesek arra nézve, azt gondolom, velem mindenki egyet fog érteni. (Helyeslése) A másik hiány az igazságszolgáltatási admi­uistratió bajaiban kerestetik. Felhozattak az e tekintetben az országban hallatszó, részben talán indokolt panaszok. Nevezetesen a mi a birói kinevezéseket illeti, elismerte az előttem szólott szónok ur, hogy a tömeges kinevezéseknél hibák történhetnek. A törvényhozás ezeknek némi helyreigazí­tására, megadta a három évi felhatalmazást elő­dömnek, a mely idő alatt a bírákat áthelyez­hette, nyugdíjazhatta és ekképen a hibákat, — a mennyiben történtek volna, — lehetőleg helyre igazíthatta. A három év lejárt, az igazságügyi minister rendkívüli hatalma megszűnt, és ennélfogva itt és e tekintetben változásokat tenni nem lehet. A mi az üresedéseket illeti: eltekintve a pályázati időtől, a melyet megtartani szükséges, szükséges annál inkább, mert bírákat sem áthe­lyezni, sem előléptetni most már nem lehet, ha maguk nem kérik, nekik tehát alkalmat kell szolgáltatni arra, hogy ezt tehessék; mondom, eltekintve ettől, itt az igazságügyministernek az intercalare is némi korlátokat szab. Ennek nehézségeit elismerem, és épen ezért előterjeszté­semben arra kérem a t. házat, hogy a 6%-nyi intercalaret leszállítani méltóztassék; nehogy az igazságszolgáltatás hátrányával némely állomást hosszabb ideig üresedésben hagyni kelljen. (He­lyeslés.) Egyébiránt az 1484-re menő összes első folyamodása birói és járásbirói állomások köztt csak hét pályázat van, mely lejárt és elintézve nincs. A mi az ügyszabályokat és ezek egyszerű­sítését illeti, egész készséggel elismerem, hogy e tekintetben sok változtatni való van. Felszólítot­tam ezelőtt talán másfél hónappal némely törvény­székek elnökeit, hol az ügyforgalom legnagyobb, hogy véleményüket e tekintetben velem közöljék ; és igy módot és eszközt nyújtsanak arra, hogy ott, a hol czélszerűen lehet, egyszerűsítések eszközöl­tessenek. A válaszok részben már beérkeztek és ha a perrendtartás elfogadva és szentesítve lesz, akkor annak megfelelőleg az ügyviteli szabályo­kon szükséges változtatásokat meg fogom tenni; ha ez hosszabb ideig tartana, azokra nézve, melyek ezzel szoros összefüggésben nincsenek, előbb is. A mi az irodai személyzet hiányát illeti, az

Next

/
Thumbnails
Contents