Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-93

* 93. országos ülés márezins 22. 1879. 349 kiadásokról szóló 1878: XXIII. törvényczikk hatályának 1879-ik év április 30 ig való kiterjesztése iránt. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a pénzügyi bizottságnak azon utasítással kiadni, hogy dolog sürgősségénél fogva, mielőbb terjessze be jelentését a háznak. Elnök: Törvényjavaslat az 1879-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1878: XXXIII. t-czikk hatályának az 1879-dik év április 30-áig való kiterjesztése iránt. Ki fog nyomatni, a ház tiszt. tagjai köztt szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Méltóztassék meghallgatni az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ezen jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetik. Dániel Gábor előadó: T. ház! Ezennel van szerencsém bemutatni a képviselőház számvizsgáló bizottságának jelentését az 1878. október 18-ikától ugyanazon évi deczember 31-ikéig vezetett pénztári számadások megvizsgálása tárgyában. Kérem ezen jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzetni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzetni. Következik az indítvány- és interpellatiós könyvben foglalt bejegyzések felolvasása. Baross Gábor jegyző: Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpellatiós könyvben következő bejegyzés van: márczius 22-én: Csatár Zsigmond az egyetemi alapok tulajdonát képező német-kéri erdő eladása és föld ingyenes használatba adása tárgyában a vallás és közoktatásügyi ministerhez. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: Köszönöm! Elnök: A képviselő ur annak idején meg fogja tenni interpellatióját. Következik a dálva-vinkovczei vasút építéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Méltóztatik-e ezen törvényjavaslatot harmadszori felolvasás után végleg elfogadni? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik a törvényjavaslatot elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. E szerint a törvényjavaslat harmadszori felolvasás után elfogadtatván, a főrendiházzal fog közöltetni. Hogy ez még ma történhessék, a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó része azonnal hitelesíttetni fog. Horváth Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját). Elnök: A jegyzőkönyv erre vonatkozó pontja hitelesíttetik. Kemény Gábor b. kereskedelmi minister nr ígérete szerint felvilágosítást óhajt adni Simonyi Ernő t. képviselő urnak a külföldi lapok bélyegilletéke iránt. Ha tehát a tiszt, ház megengedi, igéretét most be fogja váltani. Kemény Gábor b. földmívelés-, iparés kereskedelmi minister •. (Felkiáltások.- Várjon, mig bejön Simonyi Ernő!) Tulajdonképen a felvilágosítással magának a t. háznak tartozom, de sokkal inkább örülnék, ha a t. kérdésttevő is jelen lehetne. (Simonyi Ernő a terembe lép. Felkiáltások: Itt van!) Nagyon rövid és végül jelentéktelen is a felvilágosítás, melyet adni fogok. (Halljuk!) Két krajczár fizettetik minden külföldi hírlapnak minden példánya után itt helyben; de ez nem postailleték, hanem bélyegilleték. Akkor, mikor a t. ház megszavazta a pénzügyministerium költségvetésében a bélyegilleték rovatát, ebben már bennfoglaltatott az, a mi e tekintetben fizetendő és ez nem önkénytes eljárása a postának, sem pedig a pénzügyinmisternek; de ez alapszik az 1858. nov. 23-án kiadott nyílt rendeleten. Madarász József (közbeszól): Nyilt rendelet ! B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Ha csak abból állana, akkor most nem lenne róla szó; hanem ez a nyilt rendelet megerősíttetett az 1867: XVI. törvényczikk 18. §-ában. És miután ezen törvénynek hatálya a múlt évben lejárt, ez az 1878: XX. törvényczikk ugyancsak 18. §-a által újabban fenntartatott, ezen rendelkezés kiterjed minden oly hírlapra, a mely legalább 52-szer jelenik meg évenként, ha nem szaklap, ha nem tudományos lap — mert azokra nem terjesztetik ki — ha nem havi füzet, mert havi füzetekre is kiterjesztetik. Egyébiránt még csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy hasonnemű illetékeket külországok is szednek; például Németország, Francziaország stb.; az összes jövedelem pedig e czímen 1876-ban 7000 és néhány száz forint volt, 1877-ben 5400 frt, 1878-ban 6688 forint 16 krajczár. E válaszszal tartoztam s legyen szíves a t. ház azt figyelembe venni. (Helyeslés) Simonyi Ernő: Köszönettel veszem a minister urnak szives felvilágosítását; hanem megvallom, hogy azt kielégítőnek egyáltalában nem tarthatom, először azért, mert az, hogy valami 1858-ból eredt, még nem elegendő arra, hogy most is fenntartassák. Mi czélja van ennek a két krajczár bélyegnek? Ez csak az ismeretterjesztést gátolja és korlátozza, mert kétséget nem szenved, hogy akármely irodalmi munkára bélyeget, vagy