Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-92

330 "2. orsüiigDä illés márezius 21. 1S7Í). kért, sem a pénzügyi bizottság által ajánlott összeget, mert sem az egyik, sem a másikat, úgy a hogy ma vagyunk, a czélnak megfelelőnek nem tartom. Szontágh Pál (nógrádi): T. ház! Előre bocsátom, hogy a képviselőház tagjainak azon csoportjához tartozom, a kik magukat földmívelőknek vallják. Annak tartom magamat, az vagyok és semmi egyéb. Nem is voltam, nem is vagyok semmi más, mint csakis földmíves. Uffvanazúrt ezen kérdéshez hozzá szólhatok talán én is. (Halljuk!) Kiaknázhatnám ezt az üfi} et én is, tahit tették azok, kik e kérdésről értekeztek: de én sem a bor termelésérő], sem a borászat kezeléséről, sem az egyebekről in folytató t tárgyalásra kiterjeszkedni nem akarok; hanem kívánok egyszerűen és kizárólag nyilatkozni arról, elég-e vagy sok, — a mint azt Simonyi Ernő képviselőtársam mondja, — a mit a pénzügyi bizottság javasolt, hogy e czímen a földmívelés érdekeinek előmozdításai-* 50,000 frttal több szavaztassák meg, mint a imilt évb en megszavaztatott; elég-e, <; ondóm, vagy pedig nem elég, vagy épen sok is. Szorosa;! a kérdéshez ragaszkodva, azt állítom, valamint az előadó ur jelentésében bennfoglaltatik, valamint a minister urnak a pénzügyi bizottság tárgyalása alkalma- ' val lett nyilatkozataiból következtethető, igenis 50,U00 írttal többet fel tud használni; kimutatta, ráutalt, micsoda czélokra kívánja használni, és ezen megnyugtató nyilatkozat után minden egyéb összeg, mit ezen 50,000 frt többleten túl megfogna szavazni a képviselőház, szerintem nem lenne egyéb, mint egy földmívelési újabb reu delkezébi alap, melyről sem a minister nem számol, bogy hova teszi, de még talán el sem tudná költeni. Én ily alapot megszavazni egyáltalában hajlandó nem vagyok. A másik okom arra, hogy 50,000 irtot elegendőnek tartok ezen czímen, a pénzügyi bizottság alapján megszavazni, az, mert 1876-ban is ennyi volt megszavazva. Ha akkor országvilág, a képviselőház s a képviselőházon kivül eső körök el voltak telve és biztosítva arról, hogy Magyarország földmívelése virágzó, s azon idő előtt mindig elégségesnek mutatkozott ezen 100,000 frt, a mi most javaslatba van hozva: nem látom ezen időpontot sem opportunusnak, sem mdicáltnak, hogy magasabbra, mint minek elköltésére, hasznosan való befektetésére a szak-' minister késznek nyilatkozott, emeltessék az öszszeg a pénzügyi bizottság javaslatán túl. De innen sem akarok maradni, mint Simonyi Ernő t. képviselőtársam mondotta. Innen azért nem, mert ki van mutatva, hogy a földmívelés egyéb czéljaira, melyekre már készen vannak a tervek is, melyek a kereskedelmi és földmívelési ministeriuni admiuistratiójába vágnak, hasznosan és a földmívelés érdekeinek alaposan való előmozdítására költhető el ezen összeg. Ez; k alapján én a pénzügyi bizottság javadatához járulok. B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! Szintén arra vagyok bátor kérni a t. házat, méltóztassék a tiszt, háznak e czímen kiadásba vett összeget elfogadni s az eredetileg javaslatba hozott 50,000 frtuak 50,000 frttal való emelése által, összesen 100,000 frtot e czímen megszavazni. Korizmics és Ráday Gedeon képviselő urakat azzal vádolták némelyek, hogy megérthetetlen az eljárásuk, mert ezelőtt néhány nappal 100,000 frtnyi dotatióban ezen czímen megnyugodni nem tudtak s 200,000 frtot akartak megszavaztatni, s jelenleg oly könnyű szerével készek beérni kisebb összeggel. Én megvallom, ezen vádat indokoltnak nem látom; nemcsak azért, mert azóta tudomására jöttek a képviselőháznak és azóta történtek az országban olynemű csapások, melyek kétségkívül igen jelentékeny összegig fogják ezen évben az országos kincstárt igénybe venni: de —- s erre kívánom fektetni a fősúlyt — azért sem, mert a pénzügyi bizottságnak e iekintetben hozott javaslata bizonyos irányban sokkal jobban van indokolva, mint azon kérvény, melyet az országos gazdasági egyesület a képviselőházhoz beterjesztett. Ugyanis igy végződik azon javaslat, melyet a pénzügyi bizottság a képviselőház elébe elfodás végett beterjesztett: „Egyszersmind oda véli utasítandónak a bizottság a kormányt, hogy a jövő év költségvetése benyújtásával, már határozottabb formákban jelentse be azon intézkedéseket, melyeket jövőre a gazdaság különböző ágainak emelésére tervszerűleg foganatosítani szándékozik; hogy a törvényhozás a nagyobb összeget indokoltan és megnyugvással a kormány rendelkezésére bocsáthassa." Ezen tételben látom, t. ház, biztos zálogát annak, hogy azon felfogás, mely a közelebb múlt években a képviselőházban és talán az országos közvéleményben dominált, a mely meglehetős szűkkeblüleg kivánt a gazdasági intézetek, és a gazdasági érdekek emelésére szánt kiadások irányában eljárni, ez idő szerint lejárt és ezen következtetésre jogosít fel az itten történt felszólalásokban nyilvánított felfogások és czélzások igen nagy része, a melyeket e tárgyban hallani szerencsém volt. Ez előttem többet jelent, miut valamely budget tárgyalása alkalmával, mikor azon budgetév harmadik hónapjáuak vége felé vagyunk, azon tanácskozás, hogy vájjon 50,000 forinttal, vagy 100,000 frttal többet vagy kevesebbet vegyünií be a budgetbe. Én látom, hogy ez előterjesztés, kellő méltánylásával azon fontosságnak, a melyet az ügy megérdemel, fog megvitaítatni, megálla-