Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-92
820 92. országos ölés m:\reziB8 21. 1879. tassék ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát bezártnak jelentem ki. Hegedüs Sándor előadó: Azok után, a miket a közlekedésügyi minister ur mondott, nem tartom szükségesnek reflectálni Simonyi Ernő kéj)viselő ur első kifogására; a másodikra nézve pedig egy számítást ajánlok becses figyelmébe. Méltóztatott felhozni, hogy a 11%-uyi drágulás a gyors építés, illetőleg a hadügyministernek actiója következtében történt. Vegyük az alapot, a mit felhozni méltóztatott. A költségnek egyrésze 1.300,000 forintra nőtt. Ez okoz 340,000 frt több kiadást. Ha már most Simonyi Ernő ur véleménye szerint, a bözbejött viszonyok következtében az e vasútnál előállott építkezési drágulás czímén követelések formáltatnának a hadügyminister, a közös kormány s igy Ausztriával szemben, akkor teremtenénk egy praecedenst, a melynek alapján a kormány nak ezen esetben nagyon frappáns válaszszal azt mondhatnák igen egyszerűen, hogy ezen építkezés következtében az élelmezés olcsóbbá lett ennyi és ennyi millióval. Ha tehát követeltek a vasútépítésének drágulásának fejében 143,000 frtot, mi követeljük azon pár milliónak a quotáját vissza. Ez volna a következése Simonyi Ernő ur felfogásának. Azt gondolom, hogy már ezen szempontból sem lehet adni Simonyi Ernő képviselő ur kívánságának. De különben a döntő szempont az, hogy Magyarország vasúti építéseinél az elbírálás és a végelhatározás feltétlenül a magyar kormánytól függvén, az építés folytán előállott jövedelem, vagy teher is Magyarországot illeti. Elnök: Fel fogom tenni a kérdést. (Bálijuk!) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a dáiya-vlnkovezei vasútról beadott törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Azok, a kik ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául általánosságban elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet). Elnök: A czímre nézve nincsen semmi észrevétel, elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 1-s'ó §-/). Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság az 1-ső §-ban elfogadásra ajánlja, hogy „33,860" helyett „33. 8Ö0 " lenne teendő. Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház az 1-ső §-uál tett ezen módosítást elfogadja. (Elfogadjuk !) Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2-ik %-t) Hegedüs Sándor előadó: A 2-dik §-ban I „az időközi kamatokon kivül" szavak kihagyandók, mert időközi kamat nincs. Mocsáry Lajos; Ezen §-hoz bátor leszek egy módosítványt ajánlani a t. ház figyelmébe. (Halljuk!) Az igen tisztelt közlekedési minister ur bevallotta épen az imént hallott szavai szerint, hogy kénytelen volt forcirozott építkezést tenni a boszniai hadjárat miatt, a mi tetemes költségszaporodást okozott. De megmondotta ezt az indokolásban is, melyet a költségvetéshez csatolt. Itt ugyanis ezen tárgyra vonatkozólag a következők mondatnak: Megjegyzem még, hogy noha a katonai czélok miatt siettetett építés pénzbeli áldozatba került, névszerint a válla 1kozónak 11% felülfizetés volt biztosítandó, mégis azon 250,000 frtot tekintve, mely „előre nem látottak" czímén az 1.802.208 frtnyi főösszegben foglaltatik, de e czélra hihetőleg csak részben fog igényeltetni, a kitett főösszegnél több valószínűleg nem fog a teljes befejezésre szükségeltetni. " Ezen indokolásból körülbelül kiláthatjuk azt, hogy mennyi azon többlet, a mennyibe azon siettetett építkezés került, t. i. 250,000 frtba. Azt mondja a t. minister ur: úgyis vau bizonyos összeg számításba véve az előre nem látott költségekre, tehát ezen előre nem látott költségek alatt értendő az a fölülfizetés, mely a boszniai hadjárat miatt történt. En azonban azt hiszem, t. ház, hogy ezenkívül is vannak még előre nem látott fizetések, és ezek ki fogják meríteni azon összeget, mely különben e czélra volt szánva, úgy hogy az a 11%, melylyel többet kellett a vállalkozóknak fizetni a boszniai hadjárat következtében, tisztán csak a boszniai hadjárat czéíjából fordult elő. En nem akarok bővebben kiterjeszkedni azokra, a miket Simonyi Ernő t. képviselőtársam e tekintetben kifejtett. Nézetem szerint a boszniai hadjárat költségei Magyarországot semmi szin alatt sem terhelik. Azt méltóztatott a közlekedésügyi minister ur mondani, hogy Magyarország érdekében a magyar fiuk odaszállítása végett is épült e vasút és hogy az egész hadjárat Magyarország érdekében vitetett. Ér., t. ház, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. (Elénk helyeslés a szélső balfelől) E többletnek semmi esetre sem szabad a magyar kincstárt terhelni, (ügy van! a szélső balfelöl) mert ez csak azt terhelheti, a ki az összes boszniai hadjárat és ezen külön építkezés oka. (Ugy van! a szélső balfelöl) Ezeknek alapján a 2. §-hoz a követkeaő pótlást vagyok bátor benyújtani (olvassa) : „Módosítvány a 2. §-hoz. E vasút kiépítésénél katonai czélok miatt az építési vállalkozónak biztosírott 11% felülfizetés 250 ezer frt, az osztrák-magyar monarchia
