Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-91

91. erszágos ülés wárcziss 20. 1878. 295 lataim szerint, már 5 évtized óta, a midőn már mint ifjú képes voltam, és iparkodtam megbírálni a tanintézeteket és a tanítókat, hogy mondom már 5 évtizeddel ezelőtt sok jeles tanítót ismertem a nép-, és az elemi iskolákban, és adja az isten, hogy a jelenkor ép oly hazaszerető derék tanítókat mutathasson fel, természetes, hogy a haladottabb korban több képzettséget is elvárván a képezdei tanítóktól. Kérem méltóztassék határozati javaslatomat felolvastatni, Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa): „Határozati javaslat az iskola nélküli községekre nézve: Az 1868. XXXVIII. t ez. 1. §-a megrendeli minden gyermekre nézve a tankötelezettséget. A 23. §. azt rendeli, hogy a hol felekezeti iskola nincs, köteles a község iskolát állítni föl. A 43. §. az állam általi segélyezésről intézkedik. A 46. §. rendelkezik több község által tartható közös iskolákról. —- Végre a 80-ik §. rendeli, hogy szükség esetén a közoktatási ministernek jogában és tisztében áll, állami tanintézeteket állítni. Mivel azonban az 1877-ik évi hivatalos kimutatás szerint még 351 oly község van, mely községeknek tanköteles gyermekei semmiféle iskolába sem járhatnak és nem járnak; és mivel majdnem 1700 oly község van, hogy ezekből a gyermekek más községekbe kénytelenek oktatás végett járni : ez állapot pedig meg nem egyeztethető a népnevelési törvénynyel; utasittatik a közoktatásügyi mínister, intézkedjék a következőkre nézve: 1-ször: Minden község, a melyik csak teheti, teljesítse a törvény rendeletét, hogy népiskolát állítson fel. 2-szor: A hol egyes község nem tehetné, a törvény által megszabott távolságban, több község együttes erővel állítson fel közös iskolát. 3-szor: Múlhatatlanul szükséges esetekben állami segély nyújtásával is eszközöltessék ez. 4-szer: A mely községek általában kénytelenek, vagy a hol a czéiszerűség követelné, intézkedjék, hogy oly községekben állami elemi népiskolák állíttassanak fel, a melyek menten minden fényűzéstől, kellő takarékossággal előirányoztassanak és épittessenek. Mindezekre nézve akként intézkedjék, hogy lehetőleg mielőbb egyetlen egy oly község se legyen Magyarországon, mely községnek gyermekei iskolába ne járhassanak; s e részbeni intézkedéseiről, azoknak miként leendő foganatosításáról szóló jelentését, a jövő évi költségvetés előtt a képviselőház elé terjessze; s a kellő kiadásokat költségvetésébe felvegye. Madarász József s. k,, országgyűlési képviselő." Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Nagyon örvendek azon érdekeltségnek, a melylyel a népoktatás ügye itt találkozik; hanem lehetetlen, hogy némely megjegyzésekre és vádakra, mint például a Molnár Aladár képviselő ur által felhozottakra, ne refleetáljak. Nem szólok én a 30 esztendő előtti állapotokról, sem nem szólok azokról, a mik az utolsó 10, vagy hat esztendőben a népoktatás terén történtek. Hogy mi történt a legutolsó érékben, világosan tanúsítja az előttem levő könyv ez ügy állapotáról, mely sok tekintetben hiányos lehet, hanem mindenesetre gazdagabb és érdekesebb, mint az, a jelentés, a melyet annak idején Molnár Aladár képviselő ur készített. És a ki elfogultság nélkül olvassa el e jelentést, bármily hiányos is; a ki elfogultság nélkül elmegy a kerületekbe és körülnéz, mily állapotban vannak a népiskolák: ha csak nem akar a legnagyobb igazságtalansággal viseltetni,épen a közoktatásügyi ministerium vezetése iránt, kénytelen bevallani, hogy van haladás. Korántsem akarom azt állítani, hogy c'est le meilleur du monde, hogy a népoktatás terén minden meg van téve, hogy a népoktatás oly niveaun áll, hogy tovább nem is kell törekedni. Nem. Igen nagy hiányai, igen nagy fogyatkozásai vannak még. Igen nagy baj az, hogy 380 községben semminemű iskola nincs. Egyébiránt megjegyzem, hogy ezen községek név szerint meg vannak nevezve. Én a kimutatásban, melyet erre nézve beterjesztettem, és mely az irodában van letéve, hol mindenki megtekintheti; hanem a t. képviselő ur szokott igazságérzeténél fogva ezt is ignorálja. Valamint nagy baj az, hogy 1600 községből a gyermekek kénytelenek a szomszédközségbeli iskolába járni. De ezek oly bajok, a melyeken rögtön segíteni nem lehet, mert ezek társadalmi állapotainknak következései, és bármily felfogásunk legyen is a törvényhozás hatalmáról, de bizonyos dolgokat rögtön decretálni nem lehet. Csak Molnár Aladár képviselő ur látszik azt hinni, hogy mindent lehet decretálni, hogy ha ma kimondjuk : legyenek jó gymnasiumaink, hat hó múlva már lesznek. Ismétlem közoktatásunk hibái gyökereznek társadalmi viszonyainkban. Természetesen kötelessége az államnak oda hatni, hogy ezen társadalmi állapotok is javuljanak, s ehhez képest népoktatási ügyünk is haladjon. Természetes, hogy ez utóbbi pénzügyi segély nélkül lehetetlen. Igen nagy tévedés és igazságtalanság az állam ellen, ha odavettetik, hogy mindössze