Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-79

73. országos ülés márczius 6.1879. K Ezek történtek a roncsoló toroklobot illető­leg már 1873-bau. A mi a félegyházai esetet illeti, ott a ron­csoló toroklob 1877. június 20-án ütött ki elő­ször, a mint ez Pestmegyének Julius 18-árólkelt jelentéséből kitűnik. De kitűnik az is, hogy a megyei hatóság által, mely első sorban van hivatva intézkedni, az általam fentebb elősorolt rendelkezéseknek megtétele meghagyatott, és az iskolák is a baj nagyobb terjedésének meggát­lása czéljából bezárattak. 1878-ban apadni kezdvén a baj, az iskolák megnyittattak; de majd újra erősbülése mutat­kozván a veszélyes bajnak, — az iskolák ismét bezárattak és az elemi iskolák csak f. évi január végén nyittattak megint meg. Azt sajnosán kell constatálnom, hogy ezen körülbelül lV» év vagy több idő alatt a mind­össze két ezer és néhány száz megbetegedett egyén közül 2008, főleg gyermek áldozatul is esett. (Mozgás.) Ez mindenesetre oly dolog, mely mindnyá­junkat sajnálattal kell hogy érintsen: ele azt hiszem, hogy a mi hatóságilag e baj ellen tehető volt, az megtörtént és igy e tekintetben a kormányt mulasztás vádja nem érheti, sem újabb intézke­dések tétele ez irányban nem szükséges. Különben is ott most a baj — a mi örven­detes — nagy mértékben csökken, és talán jogo­sult a remény, hogy egészen is meg fog szűnni. Az országban ezenkívül különben a leg­különbözőbb vidékeken még mutatkozott e baj ez év folyamán összesen 36 községben, a hol megbetegedett 444 egyén és meghalt 223, Ugy látszik, t. ház, hogy ez egyike azon betegségeknek, a melyekkel folyvást küzdenünk kell; mert 1873 óta nincs időszak, melyben kisebb-nagyobb mértékben, egyik vagy másik vidékén az országnak ne uralkodnék. Egy van, a mi a betegség korlátozását nagyon nehézzé teszi, és ez az, hogy eddig az ország lakosai igen sok vidéken nem akarják még a bajnak ily veszélyes és ragályos voltát elhinni. Ép ezért részemről tettem eddig is már, de fogóin ezen­túl is még nagyobb gonddal tenni, hogy oly községeket, melyekben nagyobb mértékben léte­zik a baj, figyelmeztessem azon egyedül helyes­nek látszó eljárására, melyet, ha jól emlékszem, Hőd-Mezővásárhely követett saját magától, de az én helybenhagyásommal, hogy meggyőződvén a helybeli hatóság arról, hogy az illetők azért, mert nem hisznek a betegség ragályos voltában, sem az elkülönítésre, sem a gyógykezelésre nézve nem teszik meg a kellő lépéseket: utczákra, há­| zakra beosztotta a várost, és minden nap ház­( visitatiót tartatott. Ez az egy módja van, azt hiszem, annak, hogy a betegség ellenében köz­ségeinkben nagyobb eredményt lehessen fel­mutatni, s hogy ez irányban utasítani fogom a törvényhatóságokat és községeket, azt igen is magamra vállalom; ha szinte ki lennék is annak téve, hogy a házjog szentségét látszassam ezzel megsérteni, a mennyiben házuk visitatióját az emberek bizony semmi viszonyok közt nem sze­retik; de azt hiszem, e jognak is meg van a maga határa, s ott, a hol az elkerülhetlen szük­ség kívánja, az ilyen visitatiónak is meg kell történnie. Ezt válaszolhatom a képviselő ur iuterpella­tiójára, kérvén, hogy bármily sajnos is az, hogy Félegyházán a baj oly nagy mérveket öltött, mert ha másfél évi időtartamról van is a szó, mégis rendkívüli nagy azoknak a száma, kik ezen betegség következtében elhaltak; de mint­hogy úgy a kormány, mint a megye a szüksé­ges intézkedéseket megtették: méltóztassék vála­szomat tudomásul venni. (Tetszés.) Csatár Zsigmond: T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy az adott választ tudomásul ve­szem s csupán arra kérem a t. belügyminister urat, hogy mindazoknak az elmondott szabályok­nak, a melyeket czélba venni szándékozik, mél­tóztasbék érvényt szerezni; mert szintén meg­vallom a t. háznak, hogy Félegyházán az én tudomásommal ezen rendszabályok nem alkal­maztattak úgy, mint arról a belügyminister urat értesítették. Énnek, nézetem szerint, nem épen a belügyminister ur az oka, mert hiszen ő min­denütt jelen nem lehet, hanem talán maga az illető törvényhatóság, a mely nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Nézetem szerint épen úgy kellett volna eljárni Félegyházán, mint Hold­mező-Vásárhelyen és akkor annyi szegény család nem borult volna gyászba s e ragályos baj nem terjedt volna el annyira. Különben, mint mon­dám, a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik at. ház a belügyminister ur válaszát tudomásul venni? (Felkiáltások: Igen!) A t. ház az adott választ tudomásul veszi. A holnap 10 órakor tartandó ülésben a mai két választás eredménye fog kihirdettetni, azután folytattatni fog az 1879. évi költségvetés tár­gyalása, jelesen a pénzügyministerium és azután a közlekedési ministerium költségvetése. (He­j lyeslés.) i (Az ülés végződik d. u. 1 óra 56 perczkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents