Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-90

ejgoj 90. országos ülés taknak, nemcsak ezen háznak, de első sorban magának a kormánynak is. Azontúl nem tagadom, hogy egy ilyen kiküldendő bizottság igenis foglalkozhatik az ezután teendőkkel is; de itt az én nézetem is az, melyet a t. ministerelnök ur márczius 13-iki beszédében kifejezett, hogy a teendőkre nézve a kezdeményezésnek első sorban a kormány részéről kell kiindulnia. A t. ministerelnök ur akkor épen Eötvös képviselőtársam indítványával szemben Ígérte is, hogy legközelebb ezek iránt javaslatot fog a ház elé terjeszteni. Óhajtom tehát, hogy ezen javaslat utasittassék a kiküldeudő bizottsághoz, s hogy az előbb említettem feladatokkal együtt a javaslatot is tárgyalja és erről véleményes jelentést terjesszen a ház elé, Itt nyílik módja és alkalma a képviselőháznak, a hol őt megillető munkakörbe foly be úgy a szerencsétlenség enyhítésére, mint netalán a város reeonstructiójára szükséges teendők iránt is nyilatkozni. Mindezeknél fogva bátor vagyok a magam és elvtársaim részéről a következő határozati javaslatot benyújtani és a t. háznak elfogadásra ajánlani {Olvassa): Határozati javaslat. „Küldjön ki a ház egy 15 tagú bizottságot azon utasítással, hogy az: 1. vizsgálja meg a Szeged sz. kir. várost és vidékét sújtott árvizszerencsétlenség közvetlen okait; 2. vizsgálja meg, hogy a kormány, s általában a hatóságok és végrehajtó közegek részéről megtörtént-e mindaz, mit a veszedelem elhárítására tenni szükséges és lehető volt? 3. vizsgálja meg, hogy a szerencsétlenség bekövetkezésének esetére, volt-e előre kellő mértékben és kellő módon gondoskodva a lakosok életének és vagyonának megmentéséről? valamint hogy a catastropha bekövetkezte után az élet- és vagyonmentés érdekéből megtörtént-e mindaz, mi lehető volt? Ugyanezen bizottsághoz utasittassék véleményes jelentéstétel végett a ministerelnöknek a legközelebbi teendőkről a ház márczius 13-iki ülésében igért javaslata." Ez kétségkívül szííkebbkörü, mint Bakay tiszt, képviselőtársam határozati javaslata, de azt hiszem, hogy épen azért gyakorlatilag keresztül vihető. Az ő határozati javaslatában foglalt egyéb tárgyakra nézve pedig a maga módja szerint, nézetem szerint, később annak idejében kell a képviselőháznak határoznia. Ajánlom indítványomnak elfogadását. {Helyeslés bal/elöl.) Baross Gábor jegyző {olvassa a határozati javaslatot). márezius 19. 1879. Elnök: A ministerelnök ur kivan szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Midőn a szőnyegen levő tárgyhoz szólni kívánok, mindenekelőtt kötelességemnek tartom a t. ház figyelmét irányozni arra is, hogy az egész tárgyalásnak eredeti kiindulási pontja, a kérvényi bizottság jelentése Szeged város kérvényéről s hogy arra vonatkozólag is határozni kell. Másodszor lesz szerencsém előadni, hogy nézetem szerint részben saját tapasztalataim, s még nagyobb részben a szakértők nézeteinek is meghallgatásával, minő utat látok én követendőnek, hogy Szeged városán és annak lakóin segítve legyen; ha azt akarjuk, — a mit pedig akarnunk kell, — hogy Szeged minél előbb ismét megifjult alakban az ország díszére és hasznává váljék s miután ezeket elmondtam, lesz szerencsém a beadott határozati javaslatokra nézve nyilatkozni. (Halljuk!) A mi magát a beadott kérvényt illeti, az a katasztrófa bekövetkezte előtt készült. A kérvényi bizottság akkor megtette javaslatát, még pedig a kérvények és a házban azelőtt történteknek szelleméhez helyesen és azon kérvéuynyel szemben, azt hiszem, ma sem lehet egyebet tenni, mint elfogadni a kérvényi bizottság véleményét, a mely elfogadástól, — ha ahhoz vannak is kapcsolva, — de azt gondolom, külön áll mindkét indítvány, mely a házban tétetett, és a kérvényi bizottság véleményének elfogadása után — s ezt félreértések kikerülése végett kívánom megjegyezni — nézetem szerint szavazás alá bocsátható mindenik beadott indítvány, mert azok nem ellenére szólanak a kérvényi bizottság véleményének, hanem az azóta felmerült körülményekből merítve benyújtott s önállóknak tekinthető indítványok. A mi engem illet, t. ház, én azon nézetben vagyok, hogy mindenek előtt és mindenek felett ha komolyan segíteni akarunk, arról kell gondoskodni, hogy Szeged városára több viz be nem jöhetvén, a rajta levő viz levezettethessék, (Helyeslés a jobboldalon) mert habár nyittatnak is és nyittattak is vízlefolyások, a melyeken ma is igen nagy mérvben ömlik ki a viz a városból, ez apadás nagymérvű nem lesz és nem lehet mindaddig, a mig a lefolyó viz után a nagy ártérről újabb viz ömlik a városban és mert ezt sürgősnek és mindenekelőtt teendőnek tartom, a magam részéről azt hiszem, hogy azon eszközhöz kell nyúlni, a mely ezt nem csak legbiztosabban, de a legrövidebb idő alatt is elérhetővé teszi. Ha ezt veszem, tökéletesen igazat kell adnom azon véleménynek, melyre látszott hivatkozni Bakay Nándor képviselő ur, de a melyre az ügynek talán nem kellő ismerete folytán nem