Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-88
8S. oi-ssiágoa ülés Hárcxius 17. 1878. 211 Mikor mindezt látjuk, önöket igazi szabadelvű férfiaknak élnem ismerhetjük. ( Ugy van! ügy van! a szélső baloldalon^) A t. minister ur is hivatkozott arra, hogy nem az a fo, hogy a törvényjavaslat elkészíttessék; ez könnyű dolog; hanem a fődolog az, hogy a törvény keresztülvitelének előföltételei meglegyenek alkotva. Hát mik azok az előföltételek ? Én köszönettel fogok tartozni a minister urnak, # ha bebizonyítja, hogy más országokban, midőn ezen intézmény behozatott, jobbak voltak az előfeltételek, mint saját hazánkban. (Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. minister ur mentegetődzött, és itt az egész kormányról beszélt, hogy nem lehet a meglévő szándékokat keresztülvinni; mert a lefolyt két-három év alatt el voltak foglalva a közgazdasági kiegyezéssel. Az igaz, hogy el voltak foglalva, hanem én azt mondom: hogy még akkor is, ha ez a kiegyezés olyan jó volna, mint a milyen rósz, rettenetesen drágán fizetné meg Magyarország annak az árrát, ha minden mulasztás annak a rovására iratik, minden mulasztás azzal igazoltatik, hogy a miatt nem végezhettünk semmit. Már, t. ház, az egy országos kormányra nézve sohasem szolgálhat mentségül; mert annak, a ki a kormányt átveszi, előre tudnia kell azt, hogy neki nemcsak egy dologgal kell foglalkoznia, hanem foglalkoznia kell az ország összes dolgaival. (Igaz! Ügy van! a szélső' baloldalon.) A ki tehát magában nem érez elég erőt arra, hogy egyszerre sok dologgal foglalkozzék, az ne vállalja el a kormányt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) l)e a minister ur a vallásszabadságban veszélyt is lát, mert azt mondja, hogy Magyarországon, a hol annyi nemzetiségekre vagyunk feloszolva, nem lehet kitenni az országot annak, hogy a legelső külföldi kalandor, az utcza széltében, hosszában, új meg új dogmákat hirdessen. E tekintetben megnyugtathatom a minister urat. Legyen meggyőződve, hogy a magyar népnek sokkal több józan esze van, semhogy minden külföldi kalandor által félrevezettesse magát. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egy ilyen kalandornak nálunk sokkal nehezebb feladata lenne, mint más országokban. [Igaz! Ugy van! bal/elöl.) Ne feledjék önök e népnek legalább azt az egy érdemét: hogy józan esze van. Az is tény, hogy új vallások után Magyarországon senki sem vágyik; mindenki beéri azzal, a mi megvan; egyebet nem is kivan, minthogy a létező vallások keretében, ki-ki saját lelkiismerete szerint szabadon mozoghasson. Most még engedje meg a minister ur, hogy egész őszinteséggel kinyilatkoztathassam azt, hogy én szívesen lennék türelemmel, ha bizhatnám abban, hogy a kormány rövid idő múlva csakugyan fog e tekintetben valami előterjesztést i tenni a háznak; de lesz alkalmam mindjárt bebizonyítani egy más irányban, hogy a kormány mindannyiszor, valahányszor ily nagy fontosságú s a közvélemény előtt már teljesen ismert kérdés kerül szőnyegre, azt nem mervén, vagy nem bírván kathegorice visszautasítani, ígéretet tesz, hogy a legközelebb jövőben foglalkozni fog vele tüzetesen; de a mely perez ben azután a ház azzal beérte, soha sem emiékezik meg többé erről. És itt áttérek ezen tárgyra, a mely végett ez alkalommal felszólalni bátorkodtam. Egy sebre kell újból rámutatnom, mely ezen költségvetésben hosszú évek óta tátong, melyről már több ízben szólottam itt, de a melyre meggyőződésem szerint újból meg újból visszatérni kötelességem mindaddig, míg az a seb gyógyítva nem lesz: értem az alapok és alapítványokat. Méltóztatnak emlékezni, hogy már a múlt országgyűlésen ezen tárgy igen nagy és tüzetes vita tárgyát képezte. A t. minister ur akkor | is kijelentette, hogy a kormány azzal foglalkoJ zik nagyon komolyan, és rövid idő múlva elő! terjesztést fog tenni; sőt hozzá tette, hogy saját érdekében kell, hogy ezen előterjesztést mielőbb tegye, mert ő maga belátja, hogy ha a jelen rendszer fennmarad, az ő állása fenntarthatatlan. Sokkal eoncretebb alakban tette ezen nyilatkozatot a t. ministerelnök ur akkor, mikor kijelentette, hogy a kormány ezen ügynek sürgős elintézését belátja; belátja, hogy lehetetlenség, hogy ezen vagyon jövőre is nyilvános ellenőrzés nélkül kezeltessék, legyünk egy kis türelemmel és biztosíthat, — teszi hozzá, — hogy a kormány nemsokára fogja proponálni azon módozatokat, melyeket czélszerűknek vél. Azóta eltelt 3 esztendő és ott vagyunk, a hol voltunk akkor, t. i. ott vagyunk, hogy ezen alapok és alapítványok egy oly abnormis állapotban vannak, hogy valóban hihetetlennek látszanék, ha az ember számokkal és tényekkel nem tudná bebizonyítani. Abnormis állapot az magában, hogy egy felelős minister felelősség nélkül kezeljen 50—60 millió értékű közvagyont. Mert nem kevesebbről vau szó. Láttam, nemrég a lapokban 20 millióról volt szó, de a t. urak tévednek, mert én kimutatom hivatalos adatokkal, hogy a t. kormány 1867-ben csupán készpénz és értékpapírokban körülbelül 32—35 milliót vett át. Azonkívül tartozik ezen alapok és alapítványokhoz kevés hijjával körülbeiől 300,000 hold föld. Ez óriási értéket képvisel s ez magában véve hallatlan, hogy ilyen nagy vagyon felelős minister által felelősség nélkül, nyilvános számadás terhe nélkül kezeltessék. Abnormis állapot az, hogy ezen alapok és alapítványok az ország által fizetett ministeri hivatalnokok által 1 kezeltessenek, a kiknek fizetése a budgetben 27*
