Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-88

88. országos ülés márezins 17. 1879. £09 egyházi viszonyokat rendező törvény megalkotásánál nekünk előbb az ország politikai és társadalmi állapotaira is reflectálnunk kell. Azt az állapotot pl. kívánatosnak talán még ő sem fogja tartani, a mely Amerikában létezik, hogy minden külföldi kalandor praedieálhassa az utczaszegleteken egy-egy új vallás dogmáit és ennek alapján új egyházat alapíthasson. Kérdem tőle, vájjon az ily viszonyok a magyar társadalomnak, mely annyi nemzetiségekre van szakadva, a mely annyi centrifugális erővel bir, megerősödésére vezetnének-e, és nem inkább nemzeti létünk veszélyeztetésére. Nem akarok arra reflectálni, a mit a mulí országgyűlésen is érintettem, hogy ha nem is törvényben, de tényleg a vallásszabadság igenis létezik nálunk, hol mindenki a maga meggyőződése, a maga kedve szerint imádhatja istenét, hogy de faeto a vallásszabadságnak oly mérve létezik nálunk, mint Európa bármely országában. Gyakran hivatkoznak a külföldre, a mely, — mivel mi nem sietünk a vallásszabadságnak formaszerinti keresztülvitelével, — minket ezért megbélyegez. Én e tekintetben más nézeten vagyok. A külföldi emberek, a kik ide jőnek, nem egy-két napra, s nem azért, hogy Magyarországról carricaturákat Írjanak, hanem hosszabb időre üzleti vagy más czélból, valamennyien a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak vallási- és egyházi viszonyainkról; valamennyien elismerik, hogy alig van ország Európában, a hol a vallásszabadság és vallási türelem oly mély gyökeret vert volna, mint épen nálunk. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Epén azért, miért késnek?) A kormánynak komoly szándéka vau nemcsak foglalkozni e kérdésekkel, hanem kellő időben javaslatokat is szándékozik a ház elé terjeszteni; addig kérem a t. házat, méltóztassék türelemmel lenni, és ezúttal ne méltóztassék Irányi képviselő ur javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Azokhoz, a miket az előttem szólott tiszttársam elmondott, részemről is csatlakozom. Kevés hozzátenni valóm van. A polgári házasság kérdése, mint a családi élet egyik legfontosabb problémája, előbb-utóbb nálunk is megoldandó. I)e méltóztassék tekintetbe venni, hogy úgy, a mint most vagyunk, midőn minden vallásfelekezetnek külön anyagi házassági joga van: a római-katholikusoknak, és görög szertartású katholikusokuak a canonjog, az orthodox hitüeknek, vagy görög-keletieknek saját egyházuk eanonjogai, a protestánsoknak a József-pátens Magyarországon, Erdélyben ismét saját canoniogaik, úgyszintén az izraelitákra nézve ismét más és más törvények és szabályok az irányadók, még pedig irányadók magára az KÉPVH. NAI'LÓ. 1878—81. IV. KÖTET. i anyagi jogra; p. o. az akadályokra nézve, melyek a házasságra már bontó és ismét már csak tiltó hatással vannak: mondom, arra, hogy itt polgári házasságról bármely értelemben is lehessen szó, mindezen elveket és szabályokat körülményesen megállapítani és szabályozni feltétlenül szükséges. Egyike ez a legfőbb kérdéseknek, mely az összes családi élettel a legszorosabb összefüggésben áll. (ügy van! a jobboldalon.) És ennélfogva ezt csak érett megfontolással lehet megoldani. Mellőzvén most mindazon nehézségeket, melyek az érintett bizottság kebelében is felmerültek a végrehajtásnak föltételeire nézve: e kérdés a legszorosabb összefüggésben áll, — mondom, — a családi élettel és azért, a lehető legczélszerübb megoldását fogja lelni az összes családi jog szervezésével és szabályozásával. Ezzel foglalkozunk; ki van adva a munkálat és folyamatban van, s reménylem, nem fog hosszú ideig tartani, hogy miután szándékom sohasem volt, s elődeimnek sem volt, a polgári törvénykönyv összeségét egyszerre, hanem a mint elkészülnek, annak főbb részeit egyenkint terjeszteni a ház elé, reménylem, mondom, hogy e munkálat nem hosszú idő múlva annyira készen lesz, hogy befejezettnek és a tárgyalásra megérettnek tekintethessék. Mindezeknél fogva csatlakozom t miuistertársam azon nézetéhez, hogy a t. ház, tekintve viszonyainkat és helyzetünket, Irányi képviselő urnak határozati javaslatát mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobhfelöl.) Helfy Ignácz: T. ház! (Halljuk!) Bátor leszek a szőnyegen levő költségvetéssel szemben egy más irányú indítványt terjeszteni a t. ház elé. Mielőtt azonban ezt tenném, engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid észrevétellel indokoljam, miért járulok én is Irányi Dániel t. barátom határozati javaslatához. Kettőt kivan t. barátom: hogy a vallásszabadság törvénybe igtattassék és a polgári házasság intézménye Magyarországon is behozassék. Nem szólok most az elsőről, de a másodikról, t. i. a polgári házasság intézményéről, a melyről Poór t. képviselőtársam oly nagy borzadálylyal nyilatkozott. Vele szemben kénytelen vagyok ellenkezőleg kinyilatkoztatni : hogy épen, mert rendkívül fontos ezen kérdés és épen mert igaz, a mit Pauler minister ur mondott, hogy ezen kérdés szoros kapcsolatban van az egész családi élettel, épen azért rendkívül sürgős, bog}* ezen intézmény minél előbb behozassék. Mert épen be nem hozása az, a mi annyi zavart okoz a családi életben. Ne feledjék, hogy ez nem oly kérdés, melyre nézve I Magyarország isoláltan járhatna el; ez oly intézmény, mely egész Európában be van hozva, mely ott immár gyökeret vert. A magyar ember nem hegy, mely nem 27