Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-88

N» erwtájrei ülés inireziBt 17. lS7i». 20í viselni nem akarnak, ezt a tíz parancsolattal ellenkezőnek találván. Gyermekeiket nem kereszteltetik, hanem ha éltesebb korukban kívánják, felveszik a testvérek közé. Papjaik nincsenek, ezeknek teendőit az éltesebbek és értelmesebbek végezvén s ezek adván össze a házasuló feleket. Én már több izben kijelentettem, hogy a nazarenusoknak a katonáskodás elleni hitágazatát az államhatalom nem tartozik figyelembe venni, a polgári kötelesség teljesítése alól hit ürügye alatt senkisem vonhatván ki magát; {ügy van! ügy van!) többi hitágazataik azonban az én véleményem szerint az állam érdekeivel nem ellenkeznek; s azért, inig egyrészről helyeslem, hogy a nazarénusok, ha kell, erőhatalommal is szoríttassanak védkötelezettségök teljesítésére,másrészt az egyéb hitágazataik miatti zaklatást semmivel sem tartom indokoltnak. Nem kényszeríttetnek ugyan többé arra, hogy gyermekeiket megkereszteltessék és az ellenszegülők nem vettetnek többé fogságra, mint az absolut uralom alatt. Ezen kényszer alól felmentette őket a humánus b. Eötvös Józsefnek egy jóakaró rendelete, a mely által kötelességévé tette a polgári hatóságoknak, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezetek körén kívüli születési, házasulási és halálozási esetekről külön anyakönyveket vezessenek. De igenis szoríttatnak arra, hogy a papoknak, ámbár nem veszik többé igénybe szolgálatukat, párbért fizessenek, s a mi ennél sokkal fontosabb és sérelmesebb, házasságaik és az ezekből született gyermekek törvéiryteleneknek tekintetnek. A másik felekezet — mint mondám — a baptisták felekezete. Ennek követői a szent Írásra alapítják tanaikat és minthogy a kereszténység első korszakában, a vallásalapító példájára nem a gyermekeket, hanem a felnőtteket keresztelték, ők is ezen példát követik. Felszentelt papjaik nekik sincsenek, az istentiszteletet és egyéb szertartásokat a szent írásban jártasabbak végzik. Egyébiránt esküt tesznek és a védkötelezettséget is teljesítik. Keresztények tehát és engedelmes polgárok; mindamellett üldözésnek vannak kitéve, nem ugyan itt a fővárosban, a hol békében végezhetik isteni tiszteletöket, hanem a vidéken, a hol többnyire papok bujtogatása következtében a tudatlan, értelmetlen tömeg által nemcsak összejöveteleikben gátoltatnak, hanem tényleg bántalmaztatnak is, a nélkül, hogy a hatóságoknál kellő védelemre találnának. S a mi különösen szomorító, uraim, az, hogy ez üldözésben protestáns papok is részt vesznek, (Mozgás) megfeledkezve nemcsak a vallásuk alapját tevő szabad kutatás elvéről, hanem arról is, hogy nem rég ideje maguk is hasonló üldözéseknek voltak kitéve, {ügy van! ügy van! a szélső balon) ' S minthogy a baptisták is nem törvényesen KÉPVH. JUPLÓ. 1878 — 81. IV. KÖTET. bevett vallású lelkészek előtt kötik házassági frigyöket, az ő közttük, valamint a zsidó és keresztény közt kötött házassági frigy is törvénytelennek tekintetik és törvényteleneknek tekintetnek a gyermekek, kik az ily házasságból származnak. Szabad-e uraim keresztényeknek keresztényeket vallásuk miatt üldözni? Szabad-e tovább tűrnünk, hogy e felekezetbelieknek saját hitelveik szerint kötött házasságuk ágyasságnak bélyegeztessék és törvényteleneknek tekintessenek az abból származó gyermekek? {Igaz! Igaz! a, szélső halon) Nem szégyenfolt-e ez a 19-ik század vége felé a magyar kormányra és magára a magyar törvényhozásra? {liaz! a szélső bilon!) Azt várjuk-e uraim, hogy mi ránk is egy újabb berlini congressus ránk parancsoljon, mint Törökországra, Romániára, Szerbiára, Montenegróra, hogy az ily igazságtalanságnak véget vessünk? Vagy annak akarjuk-e kitenni e szegény országot, hogy e szerencsétlenek megunván az üldöztetést és a további várakozást, vándorbotot fogjanak, mint tették a hugonották és dissenterek és más országban keressenek menedéket; s e szegény ország, a mely amúgy is gyér népességgel bír, melynek munkás kezekre oly nagy szüksége van, még inkább megnéptelenedjék? {Tetszés a szélső balon.) Valóban ideje, nagy ideje, hogy e jogtalanságot megszüntessük: ezt pedig máskép, mint a teljes vallásszabadság s a polgári házasság behozatalával, nem tehetjük. {Ügy van! a szélső balon.) T. ház! A polgári házasság iránt még sok tévedés uralkodik az országban. Vannak, a kik azt hiszik, hogy a polgári házasság oly szabad, önkényes egybekelés, a mely, a mily szabadon létrejött, oly szabadon fel is bontható; holott Francziaországbän a polgári házasság épen nem bontható föl, még az sem, a mely tisztán protestáns vagy zsidó felek köztt köttetett. Más országokban pedig, a hol szintén létezik, csak oly feltételek alatt bontható fel, mint körülbelől minálunk a protestánsok házassága. Mások azt hiszik, hogy a polgári házasság behozatalával a házasuló felek az egyház szolgálatát és áldását egyáltalában mellőzik, holott a tapasztalás az ellenkezőt, azt bizonyítja, hogy a házasfelek a város, vagy község házából rendesen a templomba mennek, az egyház által is megáldatni kívánván frigyöket. xlzt az ellenvetést is hallottam, hogy mi nálunk a polgári házasság kötésére hiányzanak a szükséges közegek. Hát ugyan kérdem, a községi jegyzőkre nem-e sokkal, ha nem is fontosabb, de mindenesetre nehezebb feladatokat bizott-e a törvény s vájjon a jegyzők — a kik különben ma már vizsgálatot is kötelesek tenni — ha 26