Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-87

;94 87. országos ülés Jiiárezius IC. 1879. élet gyakran követeli azt, a mit az elmélet eltilt, ( ez igy van a moratórium kérdésére nézve is. | Fődolog nézetem szerint, hogy beállott-e j Magyarország gyöngyére egy tősgyökeres magyar városra nézve azon ínség, a mely egyedüli indo­kolója a moratóriumnak'? Ha ez igy van, és ha Szegeden és árviz sújtotta vidékén beállott az inség, akkor felfogásom szerint csak egyetlen neme lehet a moratóriumnak, a mely gyökeresen orvosolja a bajt; s az nem lehet más, mint a fizetési moratórium épen úgy, mint a határidő moratórium, mert ha csak a batáridő moratórium hozatik be, az csak a követelőnek használ, és ha csak a fizetési moratórium hozatnék be, abból csak a kötelezettnek lenne előnye; ha azonban miudakettő behozatik, akkor annak eredménye a positiv és negatív követelőt egyformán érinti. Én rendkívüli viszonyokban rendkívüli esz­közök alkalmazását jogosnak tartom, s ez oka annak, hojiy röviden felszólaltam és a magam részéről pártokra b. Simonyi Lajos képviselő ur határozati javaslatát annál inkább, mert ha igaz az, hogy Szegedet oly végzetszerű veszély érte, akkor igaznak kell lenni, hogy a szükségesség szempontjából meg kell a törvényhozásnak tenni mindent, a mit ezen végveszély provocál. Simonyi Ernő'; (Zaj jobbfelöl.) igen rövi­den kívánok csak szólani. (Oh! oh! jobbfel öl.) Igen sajnálom, hogy ha a túlsó résznek nem tetszik, hanem méltóztassanak megengedni, fel­szólalásomnak sohasem az az egyedüli czéija. hogy ott tessék. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Én e törvényjavaslatot nem szava­zom meg azért, mert oly felhatalmazást ad a minis­ternek, a melylyel, hogy miképen fog élni, mi nem tudjuk. Én ott, a hol előrelátás szükséges és előre­látás kell, kívánom, hogy a kormány, a melynek kezében vannak a módok, a törvényhozás elé előterjesztést tegyen és mondja meg, hogy az ő belátása szerint erre volna szükség, és akkor intézkedjék a törvényhozás; hanem, mikor a tör­vényhozás együtt van, naponkint üléseket tart 10-től 3 óráig, hogy akkor a ministernek ilyen nagy kiterjedésű meghatalmazást adjunk, méltóz­tassanak megengedni, én ezt a törvényhozás fel­adatával és általában az alkotmányosság rend­szerével, összeegyeztetni nem tudom. A mi a moratórium kérdését illeti: sok mon­datott, a mire lehetne reflectálni, de csak egyre akarok kiterjeszkedni. Legutoljára a ministerelnök ur gr. Lónyay nyilatkozatára hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy a moratóriumot nem annyira a szegedi polgárok, mint inkább az ottani pénz­intézetek óhajtják. Tegyük fel, hogy ez igy van. Az monda­tott, hogy e pénzintézeteknél 4 millió frt betét van. Ezt vissza fogják tőlök követelni, ez azokat megfogja rontani, nem azért, mert fizetésképtele­nek, hanem, mert rögtön nem juthatnak pénzhez. De hát az ember, a kinek háza összedőlt, ha pénzét vissza nem kapja, min épít? 0 természe­tesen kénytelen pénzét visszakérni, ha a bank nincs azon helyzetben, hogy azt visszafizethesse, akkor nem felel meg azon hivatásának, mely képesítené a szegedi polgárokat arra, hogy mago­kat újonan berendezzék. Ha kormánysegély szükséges arra, hogy a pénzintézetek hivatásuk­nak megfeleljenek, a kormánysegély megadható moratórium mellett, valamint a nélkül is. Mind­két esetben szükség lesz rá, mert ha a bankok nem fizetnek, azon polgárok, kik pénzöket ott letették, nem lesznek képesek építeni. Tehát kell, hogy a bankok fizetésképesek legyenek, ha más­kép nem, kormánysegély folytán. Igen, de a kormány e fényén nem változtat az, lesz-e mora­tórium vagy nem. Akár lesz, akár nem lesz, a bankok rögtön nem lesznek képesek visszatérí­teni a betéteket, mert saját követeléseiket be nem hajthatják. Ez tehát nem argumentum, s más argumentumot a ministerelnök úrtól nem hallottam. A többi felhozottakra megfeleltek jobb­ról-balról mások, én csak ez egyre igyekeztem megfelelni. A moratóriumot illetőleg elismerem, hogy ahhoz csak rendkívüli esetekben és nagy óvatos­sággal lehet nyúlni, mert az iöbbé-kevésbbé a hitel kárára történik. De kérdem, nem nagyobb kárára fog az lenni a hitelnek, ha 100 meg 100 szegedi kereskedő és kis iparos azt fogja decla­rálni, hogy én képtelen vagyok tartozásomat fizetni? Ez szerintem sokkal nagyobb kárára lesz a hitelnek, mintha a törvényhozás kimondja, hogy hat hónapi moratóriumot íryernek azok, kik az árviz által sújtattak. En ebben sokkal kisebb kárt látok, mintha a hitelezők azon kényszer­helyzetbe jutnak, hogy nem fizethetik tartozásu­kat, és azért én elfogadom b. Simonyi Lajos határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Szólásra már senki sem lévén fel­jegyezve, az általános vitát bezárom. Szólásra még joga van az előadó urnak. (Felkiáltások: Eláll! Halljuk!) Emmer Kornél előadó : T. ház: (Felkiál­tások: Eláll! Halljuk!) Csak azt akartam kije­lenteni, hogy teljesítem óhajtásukat és elállók a szótól. B. Simonyi Lajos: T. ház! (Felkiáltások: Eláll! Halljuk!) Meg fogják engedni, hogy igen röviden egy nyilatkozatot tegyek. Mindenekelőtt azt kívánom kijelentem, hogy én és mindazok, a kik az általam benyújtott határozati javaslatot aláirtuk, beismerjük azt, hogy a szegedi törvény­szék területén az árviz által károsult vidékekre nézve igazságszolgáltatás tekintetében rendkívüli intézkedésekre van szükség. Minthogy pedig ezen

Next

/
Thumbnails
Contents