Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-64
64. országos ülés február 17. 1879. 61 aligha megegyeztethető módon — (Nagy zaj balfelöl, ügy van! jobb felöl.) Én ildommal és türelemmel szoktam önöket végig hallgatni, engedjék meg, hogy hasonló türelmet kérjek; annálinkább, mert nem szoktam azzal visszaélni úgy, mint a ház egynémely tagja. Egyébiránt ez a viszonosság és a méltányosság joga, melynek megtagadása, bizony nem volna meglepő oly párt részéről, melynek egyik kiváló vezértagja nem régiben elnökileg megrovatni kívánta a ministerelnököt oly kifejezésért, melyekkel közvetlenül előzőleg épen őt illette volt. {Nagy zaj a baloldalon) Mint mondám, hogy ha az ország kormánya, s a törvényhozó-testület többsége minduntalan puszta pártszenvedélyből a politikai erkölcstelenség legtarkább vádjaival terheltetik. Vagy lehet-e eszköz e czélra, ha önök, bizony eléggé szabadelvű választási rendszerünknek az utolsó választásnál ellenkezőt bizonyító eredménye daczára, saját nézeteiknek esalhatatlanságot tulajdonítva, fennen hirdetik, hogy az ország kormánya, s az azt támogató többség politikája az ország túlnyomó többségének közvéleményével ellenkező, vétkes hazafiatlaa irányban halad. Vagy kérdem : növelheti-e a külföld ránk nézve igen kívánatos bizalmát, ha adózási és fizetési és így közvetve fejlődési képességünk megtörtnek és az állítólag elkerülhetetlen pénzügyi bukás már-már kikerülhetlennek hirdettetik ? Nem, uraim, ezen politika szolgálhatja ugyan egyének, vagy pártok czéljait, ezen politika eredménye önök egynémelyikére a ministeri szék —• ránk nézve talán az ellenzéki állás gondtalanabb jövője lehet; [Élénk mozgás balfelöl. Szilágyi Dezső: Egy kis hivatal! Zajos felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) de anyagi viszonyaink gyarapításának, hitelünk szilárdításának és a külföld bizalma megnyerésének eszköze, nem lesz és nem lehet soha. (Helyeslés a jobboldalon.) Tudom ugyan — és e tudat vigasztal -— hogy hitelképességünk mérvét a külföld pénzpiaczai nem ellenzéki szónokaink által felhalmozott adatok nyomán becsülik meg; (Mozgás balfelöl) de tartok tőle, hogy nyomtalanul önök törekvése még sem hangzik el; s hogyha legközelebb piaczra kerülő kölcsönünk beszerzési költségei súlyosak lesznek, (Nagy mozgás és derültség balfelöl) hajlandó vagyok hinni, hogy ezen költségek bizonyos hányadát önök bár ezúttal még, azt hiszem, szerencsére eredménytelen küzdelmének rovására írhatjuk. S ha szóltam már e kölcsönről, vájjon nem bizonyítja-e az annak tárgyalásánál legközelebb lezajlott heves küzdelem az igen t. ellenzéki pártok által követett politika jellemzéséül előbb elmondott Ítéletem helyességét? Hiszen c kölcsön elkerUlhetlen szükséges, az állam fizetésképességének szempontjából vita tárgyát nem is képezheti. Nagyobbára a múltban elvállalt kötelezettségek lerovása készteti arra hazánkat. A mi pedig a boszniai és herezegovinai occupatió által okozott költségeket illeti, (Halljuk! balfelöl) magára a tényre nézve a felelősség kétségtelenül a kormányt és az azt támogató többséget illeti; s ezen felelősséget egyelőre a viszonyok súlyára alapított tiszta meggyőződésünkre, jövőre pedig az események fejlődéséből vonandó tanúságra bízva, szívesen el is vállaljuk. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) De a mi — mondom —• a megszállás által okozott költségeket illeti, ezek fedezéséről az állam fizetésképességére súlyt fektető minden honpolgár egyaránt gondoskodni tartozik. Nézetem szerint tehát ezen kölcsön meg- vagy megnem szavazása általánosságban épen e miatt bizalmi kérdés tárgya nem is lehet; s csak a kibocsátás s a kormánynak adandó felhatalmazás feltételei lettek volna a bizalom, vagy a bizalmatlanság szempontjából megítélendők. (Helyeslés jobbfelöl.) Én legalább, ki az állam fizetésképességének szemelőtt tartását becsületkérdésnek tekintem, én részemről ezen kölcsönt általánosságban minden kormánynak megszavaztam volna; hacsak egyénileg annak tagjai iránt bizalmatlanságra jogosítva nem vagyok. Önök azonban uraim, megtagadták szavazatukat az előterjesztéstől általánosságban is, inkább téve ki az országot az esetleg bekövetkezhetett pénzügyi bukás és fizetésképtelenség romboló hatásának, hogy sem csak egy alkalmat is elmulasztottak volna egy utjokban álló kormány eltávolításának megkísérlésére. (Elénk tetszés a jobboldalon) De nézzük hát az előttünk fekvő költségvetést és lássuk, mennyiben nyújt annak összképe méltányos alapot a támadásra. Ezen költségvetés tanúsága szerint, figyelembe véve a pénzügyi bizottság szigorú bírálatának eredménye gyanánt szereplő 1.700,000 frtnyi mérlegromlást, az 1879-ik év pénzüg} 7 i hiánya miniegy 24 millió 500 ezer forinttal és illetőleg a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által, a közös kormány rendkívüli hadi szükségletére megszavazott 20 millió frf] 1V1 éltül ányból hazánkat terhelő 6.280,000 forint hozzászámításával, egészben megközelítőleg 30 millió 800 ezer forinttal van előirányozva. Kétségtelenül nagy, aggasztó mérvben nagy e hiány és ha összességében, részletezés és a fenforgott viszonyok taglalása nélkül állíttatik a közönség elé, csakugyan megingathatná az agy jpbb jövő iránt táplálandó kívánatos bizalmat. És ép azért tartom kívánatosnak és szükségesnek, hogy az önök által olykor valóban kitűnő ékesszólással, a valóságtól tévútra vezető hasonlatossággal ecsetelt rémképet bonczkés alá véve,
