Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-64
Oi. országos ülés ffcbroár 17. 187Í). 45 tiójából nagy megtakarításokat eszközölni, a melyek a pénzügyi kibontakozásra vezetnének, alig lehet. Es ezen állításom igazolására méltóztassanak megengedni, hogy a kiadások egyes tételeit elemezhessem. Az 1879. évre előirányzott kiadásaink tesznek összesen 238.460,141 frtot.Ezen összegből levonva a közösügyi kiadásokat, az államadósságok után fizetendő kamatokat, — továbbá a vasúti kamat-biztosítások előlegét 132.368,839 írttal, maradt 106.091,302 írt. De, t. ház, ezen összegből is levonandók bizonyos összegek, mert az egész nem fordittatik administrationalis költségekre, Ebben foglaltatnak oly összegek, a melyek egyes üzemek folytatására fordítandók, mint pl. az államjószágok kezelésére, az állami vasutak, a posta, a távírda kiadásainak fedezésére, a mely kiadások összesen 48.821,964 forintot tesznek. Kern képeznek administrationalis költségeket az udvartartás és országgyűlés szükségletei, a melyek megközelítőleg 6 milliót tesznek; nem képeznek a nyugdíjak sem, a melyek 3.903,102 írtra rúgnak. De nem lehet számítani az administrationalis költségek közé a honvédelemnek, mint a véderő kiegészítő részének költségeit sem, a mely szintén körülbelő] 6 milliót tesz ki. Ezen összegek levonásával marad tisztán administrationalis költségre 41 millió írt. Hogy ezen összegből a politikai és finauczialis administratió költségeit, továbbá az ipar és közgazdaság, a közoktatás és népnevelés emelésének szükségleteit megfelelően ellátni lehessen, és egyszersmind Horvátország közigazgatási költségeit is fedezni lehessen, azt hiszem, senki sem fogja állítani. De méltóztassanak megengedni, hogy a szükségletet összehasonlítsam azon összeggel, melyet a szomszédságunkban levő Ausztriában e czímekre fordítanak. Nálunk, mint mondám, tesz ez 41 milliót, a miből hazánk lakosságát 15.500,000 lélekre számítva, esik egy lélekre 2 írt 64 kr. Ausztriában szintén ezen alapon számítva, ezen a központból kezelt administratió költségei tesznek 73.800,110 forintot. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem foglalja magában az összes adminstrationalis költségeket, mert vaunak költségek, melyek az egyes tartományok által viseltetnek, nevezetesen a betegápolási, útfentartási és egyéb költségek, melyeket ehhez még hozzá kellene számítani. Tehát tisztán a központból kezelt közigazgatási 73.800,000 frtnyi költségből az ottani lélekszámot 20.200,000-ben véve fel, fejenkint 3 frt 65 kr. esik, a mi sokkal magasabb összeg a miénknél. Van azonban, t. ház, egy kiadás, a melyre nézve teljes meggyőződésem az, hogy bizonyos mértékben lehet megtakarításokat eszközölni és pedig a vasutak csoportosítása áltahNem vagyok a nézetben, hogy ha a vasutak csoportosításának kérdése megoldatik, ennek folytán rögtön oly nagy megtakarítás lesz eszközölhető, hogy ez által az államháztartás deficitje tetemesen apasztassék. Azonban, nézetem szerint, daczára annak, hogyha eleinte nem is, de idővel nagyobb eredményt lehet a kiadások reductiójával elérni, ehhez minél előbb hozzá kell fognunk; mert ez nemcsak finauczialis kérdés, hanem közgazdasági is, mert csak ennek megoldása után lesz lehetséges helyes vasúti és tarifapolitikát űzni. Es, mert ez me<>-ffvőződésein. azért oly intézkedéseket kell a törvényhozás elé terjesztenünk, a melyek szerint esetleg kényszereszközöket is lehessen alkalmazni az oly társulatok irányában, melyek az állam által biztosított kamatoknak nagy részét veszik igénybe. (Helyeslés jobb felöl.) így állván a kiadások kérdése, nem marad más hátra, mint módokról gondoskodni, a melyek lehetővé teszik a bevételek utján az államháztartás egyensúlyának helyreállítását. Erre nézve két út van. (Halljuk!) Az egyik út az, hogy a meglevő egyes jövedelmi ágaknál a bevételeket fokozzuk. A jövedelmek, nézetem szerint, fokozhatok az államjószágoknál és a dohányjövedéknél. Ez utóbbinál azáltal, hogy a külföldre való dohánytermelés nagyobb mértékben készíttessék elő. Nagyobb jövedelmek érhetők még el egyes törvények pontos végrehajtása által is, mihez a közigazgatási és pénzügyi közegek együttes közreműködésére van szükség; s végre egy helyes bélyegtörvény alkotása által a bélyeg utáni jövedelem, meggyőződésem szerint, nagy mértékben fokozható. Azonban, nézetem szerint, még ez intézkedések korántsem elegendők arra, hogy az államháztartásban az egyensúly helyreállíttassák, hanem más jövedelmi forrásokról is kell gondoskodni és e tekintetben a kételyek eloszlatása szempontjából már most vagyok bátor kijelenteni, hogy ezt nem egyenes, (Halljuk!) hanem a közvetett adóknál szándékozom elérni, részint a fennálló közvetett adók fokozása, (Halljuk!) részint új adónemek behozatala által. {Nyugtalanság balfelöl.) Tudom, t. ház, hogy e tekintetben megköt minket az 1878: XX. t. ez. 11. §-a; de megvagyok győződve, hogy épen ugy, a mint a mi érdekünkben áll ily módon az állam jövedelmét fokozni: épen ugy áll ez a lajthántúli fél érdekében, és ezért a lajthántúliak is kénytelenek lesznek a jövedelem fokozásának ezen módjához nyúlni. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi ezenkívül, mint hiány fenmarad, ennek fedezése tekintetében, mivel nem lehet azon utat folytonosan követnünk, hogy a külföldi pénzpiaezokat papírokkal áraszszuk el, legezélszerűbb mód az, ha az állanrjószágok oly tervszerű j eladásához fogunk, (Mozgás balfelöl) a mely