Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-78

302 78. orisátf#g *lé* m.irezim S. Ifit. ged városa maga vásárolta meg magának. Ez nem azt teszi, hogy azért, mert Szeged 1854-ben e hibát elkövette, rajta segíteni nem kell; mert segíteni mindenesetre kell; de az igazság érde­kében és a tiszaszabályozási tervezetek iránt való méltányosság szempontjából azt hiszem, hogy ezen körülménynek felderítése legalább is igazoltnak mondható. A mi az áldozatok nagyságát illeti, tagad­hatatlan és senki jobban nem tudja, mint én, hogy ha a szegedi községi adó azt a nagy mér­vet, melyet a t. képviselő ur mondott, nem érte is el, de bizonyára óriásiaknak nevezhetők azon összegek, a melyeket ezen város saját magának megvédésére áldoz és hogy Szeged városát abban, hogy saját részéről JI mit lehetett, meg ne tett volna, valóban a legkisebb szemrehányás sem illeti és az, hogy a maga részéről a mit tehetett, megtette és megteszi, mindenesetre egy indokkal több arra, hogy az állam, hogy a, kormány i részéről is a mi teendő és tehető, megtörténjék, i A. mi már az eddig történteket és tetteket j illeti, biztosíthatom róla a t. képviselő nrat, ho^y j a veszély beálltának első perczétől kezdve a legnagyobb gyorsasággal megtörtént minden. A mint Szegedről az első kérés intéztetett katonaságért — nem mint munkaerőért, mert ebben Szeged nem szűkölködik, de kéretett ka­tonaság azért, hogy a munkaerő felhasználása, kirendelése, beosztása körül a szükséges segéd­letet megadja — a mint mondom, ez kéretett, azonnal távirati utón történt meg az intézkedés, a kellő számú katonaság odaszállítására. 24 órai idő alatt, a kérelem kifejezésétől számítva, a ka­tonaság már ott volt, ugy, hogy a szegedi főispán táviratilag értesíthetett róla, hogy ott Pultz al­tábornagy maga is megjelent, hogy a katonaság létszáma felett vele végmegállapodáKra jöttek, hogy egy tábornok állandóan ott marad, a ke­nyérszállítások a temesvári katonai parancsnok­sággal berendeztettek, sőt — a mi már ugyan nem a katonaságra tartozik, de ez is megnyug­tatásul szolgál, — az alföldi vasúttal is létrejött az egyezmény arra nézve, hogy ezen vasútnak töltései is megerősíttetvén, esetleg egy második védvonalat képezhessenek a város megvédésére. Megkívánom mellesleg jegyezni még azt is — mert ez is a dologra tartozik — hogy a teg­napi napon reggel 10 órakor feladott távirat szerint, 3-dikáiól tegnap reggel 10 óráig a viz nem növekedett és a mennyire tudom, újabban is alig, vagy csak igen kis mérvű növekedés volt észlelhető; a mi, azt gondolom, ha a száraz és hideg idő tart, azon reményre jogosít, hogy a védmunkálatok által csakugyan sikerülni fog a város megmentése. De hogy visszatérjek a katonaság és a segéd­let irányában kifejezett kérdésre, bátor vagyok megjegyezni azt is, hogy márezius elsején jelez­tetett, hogy szükséges lenne — hogy minden eshetőségre készen legyenek — hidászokat és pontonokat rendelni Szegedre, és már a márezius 2-dikán d. u. 3 órakor feladott táviratban tudatta velem Szeged városa főispánja, hogy a hidászok és pontonok egy része már oda el is érkezett és a többinek odaérkezése is váratik. Még csak azt kívánom hozzátenni, hogy távirati intézkedés folytán a Pozsonyban és Prágában levő összes hidászok és pontonok és azok elégtelensége ese­tére hidászi csónakok is Szeged rendelkezésére bocsáttattak, s igen tetemes részben oda már el is érkeztek. A kormány részéről a közlekedési minis­teriuni — bár már régebben is küldött oda technicai megbízottat, — midőn a veszély növe­kedett, oda rendelte Boross főmérnököt, ki már 1876-ban hasonló szomorú viszonyok köztt Sze­geden volt, s mint talán a t. ház tagjai tudo­mással méltóztatnak róla birni, az összes vidék­nek épen ugy, mint magának Szeged városának legnagyobb elismerésével járt el intézkedéseiben. Hogy ezen mérnök ur előbb nem lehetett Sze­geden, annak oka az, hogy hasonló czélból a Tisza felsőbb vidékein levén elfoglalva, időbe került, mig a rendeletet vehette, és Szegeden megjelenhetett. Tegnap azon kéi és is intéztetett hozzá,n, hogy a munkaerő kirendelhetése ezéljából, minthogy ott messze fekvő tanyák és pusztaságok vannak, lovas katonaságra is lenne szükség. Ezen tegnap kifeje­zett kívánság: folytán jelenthetem, hogv ma már Dorozsmái-ól a huszárság elment Szegedbe A mi engem illet, én mint beliigymiuister azonkívül, hogy a katonaságra nézve az érintett j intézkedést tettem, s azonkívül, hogy a szegedi helybeli hatóságot kötelmeinek ily nehéz nőkben legpontosabb teljesítésére folyton figyelmeztettem, magam intéztem hozzájok pár nap előtt táviratilag utasítást, hogy ha bármi segély szükségeltetnék, i melyre nézve saját hatáskörükben nem intézked hétnek, forduljanak azonnal táviratilag hozzám, és minden, mi emberileg lehető, meg fog történni. (Élénk helyeslés.) Ezen kivül, hogy közvetlen értesülést nyer­hessek az ottani állapotok és viszonyok felől, a ma reggeli vonattal utazott le megbízásom folytán LukáesGyörgy ministeri tanácsos ur, aki 1876-ban hasonló alkalomkor Szegeden volt, s kire nézve szintén ismételhetem azt. mit Boross főmérnökről mondottam, hogy az ottani vidéknek és Szeged | városnak elismerését valóban kiérdemelte. {He­lyeslés.) Ezek azok, miket a A-eszélylyel szemben a kormány intézkedéseiről mondhatok. A mi különben a jövőt illeti, Szegedre nézve 1 a bajok oka abban volt és van ma is, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents