Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-76
tfi. országos Ölés máreains 8. 1879. 343 Lukács Béla: T. ház! Csak egy rövid megjegyzést akarok tenni arra nézve, a mit a. t. ministerelnök ur a rendelkezési alap nagyságáról felhozott. 0 indokolta ez összeg szükségességét az európai helyzettel, a külügyi bonyodalmakkal, a keleti válsággal. Én azonban azt hiszem, hogy ezen rendelkezési alapnak nem az a ezélja. A külügyministeriumnak rendelkezési alapja 400,000 írt. A külügyi politikát vezetni, a külügyi politikára vonatkozó aetiót figyelemmel kisérni a külügyminister dolga; a magyar ministerelnöknek nézetem szerint nem azért szavazzuk meg a rendelkezési alapot, hogy a k ül ügy mi nisterr el ellentétes külügyi politikát kövessen, vagy hogy esetleg ő maga is követhessen külügyi politikát a keleti válsággal szemben, (Helyeslés balfelöl) hanem a magyar ministereinöknek megszavazott rendelkezési alap tulajdonkép a magyarországi, az országos, szükségleteknek kell, hogy megfeleljen. A külügyi vezetést illetőleg tehát van rendelkezési alapja a külügyi ministernek ; a mi a közbiztonsági kiadásokat illeti, arra nézve is van egy külön alap a belügyminister budgetjében, 150,000 frt. Azt hiszem tehát, ha mindezeket tekintetbe vesszük, teljesen helyes és elfogadható Bujanovics t. barátom indítványa, miszerint a rendelkezési alap 120,000 frtra alászállittassék. {Helyeslés balftW.) Elnök : A házszabályok értelmében kérdésül teszem fel: Méltóztatik-e a t. ház a mmisterelnökség részére rendelkezési alap czíme alatt 200,000 frtot megszavazni? (Megszavazzuk 1 Nem!) Azokat, a kik a ministereluökség részére rendelkezési alap czíme alatt előirányzott 200,000 frtot elfogadják, kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta az előirányzott összeget, s igy Bujanovics Sándor képviselő ur módosítványa mellőzve van. Baross Gábor jegyző (olvas): VI. fejezet, 1. czím: Nyugdijak 1061 frt. Elnök: Megszavaz tátik Í061 frt. T. ház! A költségvetés részletes tárgyalásának folytatását, minthogy az idő előhaladt, holnapra kell halasztani. Minthogy a t. ház tagjai közül még számosan vannak jelen, szükséges, hogy megemlítsem azon költségvetéseket, melyek holnap napirenden lesznek. (Halljuk!) Azt tartom, hogy rendén van, hogy erről a képviselő urak előre értesítve legyenek. (Helyeslés) Következik az ő Felsége személye körüli mmisterium, a horvát-szlavón ministerium, a belügyministerium és azután a megállapított sorrend szerint a pénzügyministerium költségvetése. Azt hiszem, holnapra elég ennyit kijelölni. Most a pénzügyminister ur válaszolni fog Hoffmann Pál képviselő ur interpellatiójára. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk!) A mint méltóztatnak emlékezni, HoíFinann Pál képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám: „ 1. Miféle alapon nyugszanak a fővárosi kir. adófelügyelőnek ezen általánosan neheztelt intézkedései? 2. Mennyiben ez intézkedések igazoltaknak nem mutatkoznának, fog-e az igen t. mmister ur gondoskodni, hogy az adózó polgárok afféle njmgtalanításának jövőre eleje vétessék, s hogy a történtekben netalán előfordult zaklatásért a közérzületnek s a nyugtalanított adózóknak elégtétel szolgáltassék." Felteszem a t. képviselő urakról és a t. ház ról, hogy az illető törvények ide vonatkozó intézkedéseit teljes mértékben ismerik; de minthogy itt két törvénynek összhangzó alkalmazásáról van szó, mégis leszek bátor főbb vonásaiban az e tekintetben követendő törvényes eljárásról néhány szót szólni. A kereseti adó kivetéséről intézkedik az 1875: XXIX. és azonkívül az 1876: XV. törv.czikk, mely a közadók kezeléséről szól. Ezen törvénynek értelmében a IH-dik osztályú kereseti adó az illető fél vallomásai alapján lenne megállapítandó; ha ez nem történik, akkor a javaslatot a törvényben kitett mJdozat szerint az adófeíügyelő terjeszti elő. Ezen javaslat egy hétig közszemlére vau kitéve; e felett pedig határozni első sorban az adókivető bízott ság, másodfokban a felszólamlási bízottság van hivatva. így tehát egész eg'vszerííen azzal felelhetnék a t. képviselő urnak, hogy ha ezen kérdésben az adófeíügyelő, vagy más közegnek eljárása által valaki azt hiszi, hogy sérelmet szenvedett, megvan a törvényes módja ezen sérelem orvoslásának. De, t. ház. én már akkor is, — nem midőn a t. képviselő ur ezen kérdést intézte hozzám, de nidőn az a sajtó utján ventilláltatott, — kötelességemnek tartottam tudomást szerezni a felől, vájjon az illető adókivető közeg nem járt-e el helytelenül, nem követett-e hibás eljárást. És erre nézve tudomást szereztem arról, hogy akkor, midőn a törvény világosan azt rendeli, hogy ezen kereseti adóra nézve minden egyes fél köteles a saját jövedelmét önmaga bevallani, a kiosztott 22,000 és néhány száz bevallási ívből csak mintegy 1000 érkezett vissza; az is olyan, hogy nagy része hasznavehetetlen volt. így tehát a polgárok egy része kötelességének, melyet a törvény reá ró, nem tett eleget és e szerint az adófelügyelőnek nem marad más hátra, mint azt az eljárást alkalmazni, mely a törvényben gyökerezik, nevezetesen, hogy a jövedelmi adó kivetésére ő tegyen javaslatot. De, tisztelt ház, ezen eljárásnál nem az a mérvadó, hogy vájjon nagy sérelem-e
