Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-75
?». országos ülés márczitis 1. ISÍft. 305 élés, vagy mint a képviselő ur magát kifejezni jónak látta — csalás történjék. Simonyi Ernő (közbeszól): Megtörténik! Gróf Szapáry Gyula pénzügyinmister: Lehetnek egyes vasúti papírok, melyeknél a fennforgó különbözeteknél lógva, a szelvény beváltása az egyiknél aranyban, a másiknál ezüstben történik; de hogy oly visszaélések történjenek, mint a képviselő ur állította, azt határozottan tagadom. Magát az előirányzatot azon eljárás folytán; melyet a törvényhozás már eddig is követett, kérem a pénzügyi bizottság jelentése értelmében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor : Mindenkitől inkább vártain volna, mint Magyarország pénzügymini éterétől, hogy ő az oly kölcsön után járó kamatok fizetését, melyek a törvényben ezüsttel fizetendőknek határoztattak meg, aranyban kívánná fizettetni. Mit tesz a minister ur nyilatkozata más szóval? Azt teszi, hogy a magyar nemzet zsebében van pénz elég, szedjük ki a pénzösszeget és adjuk oda idegeneknek. Nem tehetem, hogy fel ne szólaljak ez eljárás ellen; hiszen azért nem küldtek ide választóink, hogy mind anyagilag, mind szellemileg, mind közerkölcsileg tönkre tegyük a nemzetet, hanem igenis ide küldtek azért, hogy megvédjük a nép érdekeit. S mert úgy vagyok meggyőződve, hogy e magasztos hivatásnak nem az által felelhetünk meg, ha nem járunk el a törvények ellenében, hanem a nemzet érdekeit tartjuk szemünk előtt: én nem egyezhetem bele, illetőleg óvásomat nyilvánítom az ellen, hogy e kölcsön kamatai aranyban fizettessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon) Hegedüs Sándor előadó: Nem azon nagy szavakra kívánok reflectálni. melyeket a képviselő úrtól hallottunk, hanem a dolog érdemét illetőleg akarok azzal a felvilágosítással szolgálni, hogy e kérdés a házban nem most hozatik először elő, hanem többször meg volt az már vitatva és egyszerűen határozatilag eldöntetett; mert azon törvényekben, melyeknek czímében, mint pl. ebben is, ezüstről van szó, egyszersmind az ezüst és aranyérték parifikálva van. Helyesen történt-e ezen intézkedés, mikor az a törvénybe beiktattatott, az mág kérdés; de e parificatió következtében a külföldi hitelezőknek feltétlenül joga van kamataikat azon értékben követelni, mely a törvénybe felvétetett. De, ha e tekintetben kétség merülhetne fel, azt eloszthatja az, hogy az 1875-iki zárszámadásokban a kormán}- eljárása e tekintetben jóvá hagyatott, és azóta minden költségvetésben a kamatok ezüst helyett aranyba vétettek fel. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ez törvényellenes, KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. III. KÖTET. t mert az országgyűlésnek törvénybe iktatott hatá( rozata szól e mellett. [Helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Csak azt akarom az előadó ur által felhozottakra megjegyezni, hogy azon állítása nem alapos, bog)- a házban határozat hozatott, hogy a kamatok aranyban | fizettessenek, inert az nem törvény, mert a helyett ! hozathaíik az a határozat is, hogy ezüstben fizettessenek a kamatok, mint az előadó ur is monda, hogy a szerződésben úgy van, hogy ezüstben fizettessenek. Nem tudom tehát, hogyan lehet másokra bízni a választást, hogy az állam aranyban tartozzék nekik fizetni a kamatokat. Én csak azt akarom megjegyezni, hogy az országgyűlés azon határozata, hogy a kamatok aranyban vagy ezüstben fizettessenek, egyáltalában törvénynek nem tekinthető és mikor elhatároztatott, hogy azon évbeu a kamatok aranyban fognak fizettetni, az országgyűlés fenntartotta jogát, hogy a szerződés értelmében miképen fizetessenek a komálok. Azt indítványozom, hogy jelenleg a kamatok ezüstben fizetessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon) Ivánka Imre: T. ház! a törvénynek első szakasza rendeli a 60 millió frtnyi, vagyis 150 millió franknyi kölcsön felvételét, a mi, mint tudva levő dolog, 1867-ben, m'kor még az aranyos ezüst közt agió alig, vagy igen csekély mértékben létezett, egészen mindegy volt, mert akkor 8 frt ezüstben annyit tett, mint 20 frank ; most a viszony változott s ezen viszony szerint az aranynak az ezüst fölött van 16, 17 és 18 frt agiója. Miután törvény szerint mindenki jogosítva van követelni azt, hogy neki frankban fizettessenek a kamatok, mert frankban köttetett a kölcsön, ugyanez áll a magyarországi hitelezőkre nézve is, a különbség csak az, hogy ha valaki ide bent kéri a fizetést, akkor az ezüsthöz neki az agiot hozzá kell fizetni, De azt követelheti mindenki, hogy neki frankban fizettessenek a kainatolc, mert a kölcsön úgy volt kötve s a i kölcsön-kötvények is igy vannak kiállítva. Ez a dolog állása és én nem hiszem, hogy valamely pénztárnok az ezüsthöz az agiot hozzá ne számítaná. Elnök: Az 1867. évi XIII. t. ez. alapján felvett vasúti kölcsön beszerzési költsége 676,688 frttal kívántatik megszavaztatni. {Fölkiáltások a szélső balon: Nem fogadjuk el!) Szavazás kívántatván, kérem a képviselő urakat, méltóztassanak azok, kik az 1867. évi XIII. törvényezikk alapján felvett kiadásnak első rovata alatt 4.657.208 frtot elfogadnak, felállani. (Megtörténik.) A ház ezen összeget elfogadja. Horváth Gyula jegyző (olvassa): Törlesztés érczpénzbe:i 669,600, ennek beszerzési költségei 107,136 frtot, 39
