Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-74

292 74, országos ülés február 28.1879. simplex fráterekre, a kiket Jókai t. képviselő ur méltóztatott felemlíteni. Nem tudom hányan vannak. Vannak-é, [Derültség a baloldalon) és hogy kik azok? abba nem akarok beleavatkozni. (Derültség a baloldalon.) De ha vannak, azokat meghagyjuk mi a kormánypártnak, mert odavalók. (Hosszantartó derültség a balon.) Hanem mi számítunk t. ház, azon önálló férfiakra, a kik nem hagyják magukat a párt nyűge által leköttetni, a kik óhajtják azt, hogy lásson az ország világosan, hogy lássa azt, mily eljárást követ az országgyűlés, hogy lássa a helyzetet tökéletesen és egyszersmind győződjék meg arról, hogy van többség a képviselőházban, mely az országot jelen szomorú helyzetéből kiragadni kivánja és akarja. Ezen okoknál fogva az általunk beadott határozati javaslatot kegyes figyelmökbe ajánlom. (Zajos helyeslés és éljenzés a balon,) Elnök: Jókai Mór képviselő ur szólni kivan félremagyarázott szavai értelmének helyreállítása végett. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Jókai Mór: Engedje meg a t. ház..... . (Szűnni nem akaró zaj a balon) .... hogy személyes .... (Halljuk! Halljuk!) Kérem a t. házat, legyen kegyes nekem engedelmet adni arra, hogy személyes kérdésben félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása végett szót emeljek. (Halljuk!) A mit az előttem szólott képviselő ur mondott, az általam felállított három alternatívához egy negyediket is toldva hozzá, azt szavaim félremagyarázásának nyilvánítom. Én azt a magam és elvtársaim politikájának el nem fogadom, hogy mi egyetlenegy hajszállal is előmozdítani akartuk volna, vagy előmozdítását eszközöltük volna, az orosz subversiv despoticus politikának. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zajos felkiáltások baljelöl: Bosznia ! Bosznia !) Én azon vádat, mintha politikánk sakálja volna az orosz oroszlánnak, mely az utána elmaradozó csontokat a prédából fölszedegeti . . . (Zajos fölkiáltások a balon; Bosznia! Bosznia! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Argumentumokkal akarnak-e az urak küzdeni, vagy zajjal? (Zajos felkiáltások a jobboldalon: Halljuk ! Halljuk! Nyugtalanság balfelöl.) En, t. ház, Boszniának.... (Nagy zaj a balon. Elénk felkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Nagy zaj. Csenget.) Szabad-e a képviselő urat arra kérnem, méltóztassék az általa kitűzött czélhoz képest csupán személyes kérdésben szólani. (Elénk helyeslés a baloldalon. Nagy nyugtalanság a jobboldalon) Jókai Mór: En kénytelen vagyok azon insinuatiót visszautasítani, mintha én azt mondtam volna, mintha én beszédemben annak helyet engedtem volna, hogy egy negyedik alternatívát is feltételezek és megengedek. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy nyugtalanság balfelöl.) Ezt visszautasítom a becsületes hazafinak és a magyar nemzetiség előharczosának méltó indignatiójával. (Hosszantartó zajos tetszés a jobboldalon. Elénk nyugtalanság a baloldalon. Mozgás.) Az én meggyőződésem az, hogy ezt visszautasítanom igenis jogomban áll. (Helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a balon.) A másik, a mit vissza kell utasítanom, beszédemnek azon félrecsavarása, mintha én akkor, midőn azt mondtam: „hogy ha újból jönnének azok a sötét idők, azok megint itt találnának bennünket helyünkön a hazában, bennünket, kik egykor küzdöttek az absolutismus ellen", mondom, mintha ugyanakkor vádat akartam volna emelni ama derék hazafiak ellen, kik a hazából menekülve ugyanazért a czélért küzdöttek a külföldön velünk egyesülve. Nem azokat értettem én, hanem értettem azokat a tunya embereket, a kik igenis itt benn voltak az országban, és a kik akkor, a mikor mi kevesed magunkkal küzdöttünk, otthon ültek a sutban és sütötték a makkot. (Hosszantartó zajos tetszésnyilvánítások a jobbon. Élénk nyugtalanság és mozgás a balon) A kiket mi akkor kerestünk, de nem találtunk sehol, itt azonban megtaláljuk őket most, hogy politikánkat bírálják. (Nagy nyugtalanság a balon. Elénk felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk! Elnök: (Csenget.) T. ház! (Hosszantartó zajos felkiáltások jobbfelöl; Halljuk a szónokot! Élénk felkiáltások balfelöl: Halljuk az elnököt! Nagy nyugtalanság és mozgás. Elnök csenget.) Szavainak félremagyarázása miatt személyes kérdésben felszólalni megengedik a házszabályok, de röviden, már pedig a képviselő ur a személyes kérdésben már szólalt, és szavait már megmagyarázta. (Zajos felkiáltások jobbfelöl: Halljuk Jókait! Nagy nyugtalanság a baloldalon. Elénk mozgás.) Jókai Mór: Ha báró Simonyi Lajosnak szabad volt rám fogni valamit, talán nekem is szabad ezt visszautasítani. Báró Simonyi Lajos azt mondta, hogy én segítettem valamennyi pénzügyministert mind megbuktatni. (Fölkiáltások balfelöl: Ez igaz is! Halljuk! Halljuk! jobb felöl. Erre talán mégis szabad annyit megjegyeznem, hogy ha báró Simonyi Lajos mondhatja azt énnekem, hogy én hoztam őt ide (Szónok a ministeri padokra mutat) és nem ő hozott engem ide: akkor irigylem feledékenységi talentumát. (Hosszantartó zajos tetszés és derültség a jobboldalon. Nagy nyugtalanság és mozgás a balon. Elénk jelkiáltások a jobboldalon: Halljuk Jókait! Szűnni nem akaró zaj a balon. Jókai leül.) Tisza Kálmán: T. hkzlfZajos felkiáltások a szélső balon: Eláll! Szavazzunk! Zaj. Elénk felkiáltások a jobboldalon! Halljuk! Halljuk !) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, különben