Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-73

Ti. orsaágos ülés február 27. 18Í9, 265 delmet a hatalomért, — mindenesetre csak küzdelmet a kormány megbuktatására; ez volt az egész vitának a czélja. A t. egyesült ellenzék beszédjeiről átmegyek a politikára. Tudjuk mindnyájan, hogy az ország itt egy, az európai hatalmak által szentesített tény előtt, a berlini szerződés alapján történt Bosznia occupatiója előtt áll. Ezen ténynyel minden kormánynak, nemcsak a Tisza-kabinetnek, de valamennyi magyarországi kormánynak, a mely utána jövend, számolni kell; tehát a t. ellenzéknek is számolnia kell, hogy ha sikerülne, ama székeket occupálni. Ezen occupatióval együtt jár a boszniai oceupatiónak elismerése, jóváhagyása és máskép nem. (Derültség és tetszés a középen.) Ezen occupatió pedig történt a berlini szerződés folyamán a magyar-osztrák monarchia érdekei megóvása fejében; töitént a monarchiánk határszélén az ottani tartományokban megzavart rend és béke helyreállítása és annak fenntartása nevében. Ez monarchiánk, valamint Európa érdeke is és padig mienk az első sorban. Es ha ez igaz, t. ház, akkor kérdem: jogosult-e azon vád, hogy a kormány politikája rósz , hogy áztat el lehetett volna hárítani ? Mintha a kormánynak tehetségében állt volna ezen politikának más, és Magyarországra nézve üdvösebb irányt adni. Igenis, t. ház, vannak sokan, a kik azt mondják, hogy ez nem volt elkerülhetetlen esemény — bár én annak tartom — hanem hogy politikánknak annak idejében egészen más irányt kellett volna adni in illó tempore, és pedig irányt adni Törökország fenntartására és ha kell, Oroszország ellen is. Kz volt, t. ház, inter nos sit dictum, a közvélemény is in illó tempore Magyarországban, a hogy legalább én szerencsés voltam olvasni az újságokban. T. ház! becsülöm mindenkinek meggyőződését, sőt Helfy Ignácz képviselő úrét is, a ki nyíltan megmondta, hogy az orosz ellen hadat id kell üzenni, ha szükséges, de bátor vagyok az én meggyőződésemet megmondani. Ha csakugyan megtörtént volna az, a mi itt-ott kívántatott, akkor szerény nézetem szerint nem állunk ma ezen deficzittel szemben, hanem sokkal-sokkal nagyobb pénzügyi krisissel szemben, nem érintve azt, hogy ez által talán más valamit is koczkáztattunk^ volna, mi sokkal drágább ennél. (Mozgás.) Es ha ez így van practice véve, mit ér azon vád most, ha minden magyar osztrák államférfiunak be kellene látni, hogy ezen ténynyel számolni kell. Tehát ha a t. ellenzékből alakítandó kormány sem birna ezen politikára nézve mást teuni, mint a mostani kormány is meg fog tenni, t. i. fontolóra vévén a pénzügyi helyzetünk rendezése követelményeit, oda hatni, hogy az occupatió súlyos következményei mentül KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. kisebb terhekkel legyenek összekötve és hogy a közérdekek mentül olcsóbb áron legyenek megóva. Ezzel azt akartam bebizonyítani, hogy a t. ellenzék küzdelme, eltekintve attól, hogy ez törekvés volt a kormány megbuktatására irányozva, azt tartom, hogy e vitája nem volt eredménydús, nem volt szerencsés. Áttérek most, t. ház, arra, a mit a t. egyesült ellenzék ajánl, t. i. a két indítványra. Hisz közgazdasági állapotunk hanyatlása már régi s pénzügyi viszonyaink sem mától kezdve vaunak rósz állapotban. Mért tehát nem jött eddig és mért nem jön most e t. párt kebeléből egy országos szabadító eszme, melyhez mindnyájan hozzájárulhatnánk : de mit ajánl az ellenzék: kevesebbet annál, a mit a kormány igér. Egyik indítványban sincs egy eszme, de a különbség mégis az, hogy ha elfogadjuk a kormány igéretét, legalább tudjuk, kivel van dolgunk, ha szavát nem váltja be és feladatának megfelelni nem bir képességgel, de ha e feladatot a kormánytól elveszszük, akkor eredménytelenség esetében, ha fiaskót csinálunk, a ház maga felelős lesz s akkor oda jutunk, hogy a háznak kellene resignálni s ettől a házat annyival inkább vélem megóvandónak, mert vannak, kiknek feladata az initiativa, a mienk pedig, hogy megbíráljuk, hogy jó-e vagy rósz a mi proposiíiónk. Azért, t. ház, én nem látom czélszerűnek, hogy mi itt a kormánynyal szerepet cseréljünk. Maradjon meg az a maga feladatánál és mi majd bírálni fogjuk. Ez az oka, t. ház, hogy én nem tartom czélszerűnek ezen két indítványt pártolni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen pár szót, t. ház, csak azért hoztam fel, hogy az előttem szóló t. képviselő urnak és valamennyinek, a kik azt mondják, hogy mi horvátok itt csak azért vagyunk, hogy szavazzunk (ügy van! Igaz! a balon és szélső balon.) bebizonyítsam, miszerint mi szavazatunkat mindig bebizonyítani is tudjuk és hogy ez által igazoljam meggyőződésemet e tárgyban, s ezeknél fogva kijelentem, hogy a költségvetést pártolom és azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, fentartván azonban magamnak a jogot, hogy annak idején az előirányzat részleteire nézve némi megjegyzéseket tegyek. (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Aladár jegyző; A szólásra Hérics Antal képviselő ur van feljegyezve. (Felkiáltások: Nincs jelen!) Következik Németh Albert képviselő ur. (Felkiáltások : Nincs jelen!) Elnök: A szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát befejezettnek jelentem ki. (Edénk éljenzés.) Következik, t. ház, az előadó zárbeszéde. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bízottság előadója: T. ház! (Felkiáltások: Eláll! Eláll!) Igen röviden fogok néhány megjegyzést tenni 34