Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-73
78. országos ülés február 57. 1S79. 261 a t. képviselőtársunk beutazza-e még olykor az ország eg) 7 es vidékeit észleleteinek remek regényeiben értékesítése czéljából; ha ezt legközelebb tenni fogja, meg fog győződni arról, hogy Magyarország némely ridékeiii ma-holnap irigység tárgyául azon párnát fogják az ablakba tenni, melyet az adóvégrehajtó meghagyott. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Pláne a leghatalmasabb tudományos apparátussal iparkodott a t. többségnek lángelméjíí, lángnyelvű éslángstatistikájuifja Hausnere (Derültség a baloldalon) kézzelfoghatólag bebizonyítani azt, hogy mi Európának legcsekélyebb pénz- és véradóval terhelt boldog népe vagyunk. Rám nézve közönyös az, mely statistikai kézikönyv szolgáltatta a t. képviselő urnak ez epocha lis adatokat; de hogy ily alapokon, ily primitív összehasonlításokat zajos helyeslésektői környezve lehet tenni a magyar parlamentben, ebből én egyelőre csak arra tudok következtetni, hogy ezentúl igen tág és hasznos működési tér fog nyilni a képviselő ur számára a magyar delegatióbau is. Én ugyanis bizonyos vagyok abban, hogy a képviselő ur ott hasonló fej statistikai adatok segélyével be fogja bizonyítani azt, miszerint Nagybrittaniában egy lakosra jóval több tengeri hajó tonna esik, mint minálunk, tehát a mi monarchiánk nak még igen sok pánczélos hajót lehet, és kell is építtetni; avagy, hogy Porosz- vagy Oroszországban jóval több kaszárnya ablak e.ik egy adózó fejre, vagy megfordítva, mint minálunk, tehát lehet és kell is még néhány új kaszárnya költségeit megszavazni. (Derültség a baloldalon.) Nem csoda, ha teherviselési képességünknek, tehát a mi azzal azonos, gazdasági állapotainknak ilyetén rózsás színben feltüntetése mellett azon 4 milliónyi örökös évi teher, melyet a pénziigyminister ur számítása szerint (nem pedig a mi számításunk szerint) Bosznia occupatiója eddig okozott, több oldalról valóságos bagatellként állíttatott oda. Hát én összenéztem némely tételeit a budgetnek, melyek a maguk számszerű ridegségükbeu minden commentár nélkül is iliustrálják-e 4 milliónak jelentőségét a mi háztartásunkban. Az állami jószágok nettó bevétele 3.956,000 frttal van előirányozva, tehát ezt az egész évi jövedelmet már is elnyelte Bosznia. Ugyancsak a magyar államvasutak és a posta tiszta jövedelme hozzávetőleg ugyanannyit tesz ki, mint amaz évi kamat tehet, t. i. 4.300,000 irtot. A bánya-, malom-, ipar-, cselédtartás-, tekeasztal-, kocsi- és lótartási-, fegyver-, vasút és gőzhajó-szállítási stb. adók bruttó jövedelme együtt véve 3.300,000 frttal sem tesznek ki annyit, mint a Bosznia megszállásának eddigi terhe. Ellenben ugyanannyit tesz az ki, mint összes közmunka- és közlekedési nettó budgetünk 4.074,000 frttal, avagy a vallás- és közoktatási nettó budget 3.703,000 frttal, és kitesz háromszor annyit, mint a mit a főldmívelés-, ipar- és kereskedelmi táreza igénybe vesz 1.397,000 frttal. S mikor 4—5 évi sürgetésnek, kérvényezésnek és megújított indítványozásnak sikerült csak végre valahára a ház pénzügyi bizottságát rábírni, hogy iparszakoktatási czélokra 25,000 frtot a költségvetésbe felvegyen; midőn ezen összeggel együtt a legtágabb értelemben vett ipari és kereskedelmi czélokra csak 78,000 frtot vagyunk képesek fordítani, akkor, midőn Ausztria ugyanazon czélokra 703,000 frtot, tehát köze] tízszer annyit illeszt be ez évi költségvetésébe; ha egyáltalában azon nem is annyira koplaltatási, mint Kiéheztet ési rendszert tekintem, melyet évek óta gazdasági- és kulturéletünk fejlesztése körül alkalmazunk : — akkor én, t. ház, az örökre szóló 4 millió terhet óriásinak látom, s azt a politikát, mely e terhet a nemzet vállaira kényszerítő okok és nagy czélok nélkül erőszakolta, az ily politika követői és az én meggyőződésein köztt ugyanazon betölthetlen űrt látom, mint a milyen betölthetlen ür választ el azon politikai tábortól, melyből a monarchia másik államával szemben a Magyarország gyarmati függését megpecsételő közgazdasági kapitulatió kiindult. (Helyeslés balfelöl.) Epén mivel Ausztriához való viszonyunk állíttatik oda akadályául közgazdasági erőink nagyobb mérvű kifejtésének, helyén látom épen a jelen budgetvita alkalmával felmerült nézetek és állításokkal szemben, a t. ház engedelmével, néhány oly legújabb keletű adatot felemlíteni, mely nemcsak teherviselési képességünket, hanem legsajátabb ősi dominiumunkban is, t. i. mezőgazdaságunk terén productiv erőnket Ausztriával szemben minden kétséget kizárólag feltünteti. Ez adatokat egyrészről az osz'rák, másrészről a magyar statistikai hivatal legújabb publicatiójából merítem: A mívelési terület szántóföld Ausztriában 10.099,000, Magyarországban 10.914,000hectír; erdő Ausztriában 9.498,000, Magyarországban 9.327,000 hectár. 1869 —76-ig átlagos művelési terület: Búza Ausztriában 995,000, Magyarországban : 2.105,000 hectár. Rozs Ausztriában 1.950,000. Magyarországban 1.534,000 hectár. Árpa: Ausztriában 1.114,000, Magyarországban 872,000 hectár. Átlagos aratási eredmény 1869- 1876: Ausztriában búza 12.654,000 hectol. (vagyis : 1 hectáron termett 12. 72 hectol). Magyarországban 19.419,000 hectol., (1 hectáron termett 9 32 hectol.) — Ausztriában rozs 24.212,000 hectoliter, (1 hectáron termett 12. u hectoliter.) Magyarországban 15.403,000 hectoliter, (1 hectáron termett 10." hectoliter.) Ausztriában árpa: 16.487,000 hectoliter, (1 hectáron termett 14. 78 hectoliter.) Magyar1 országban: 10,362,000 hectoliter, (1 hectáron
