Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-71

JQJ 71. országos ülés nél fogva a szót tőle meg fogom vonni. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Turgonyi Lajos: Tisztelem mindenkinek a meggyőződését, legyen az politikai, vagy val­lási, de nem tartom loyalis eljárásnak, hogy valaki programmbeszédével ellenkezőt cselekszik. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Sajnálom, hogy nincs szerencsém ismerni Eötvös Károly képviselőtársam „angolos fárad­sága" barátját, a ki statisiiee ki tudja mutatni saját programmbeszédükből, hogy a kormányt támogató többség köztt valódi kormánypárti nincs több 7 — 8-nál, s igy az ő statistikai adatait állí­tásom igazolására nem hozhatom fel. Azonban én magam is nem egy-két ilyen programmbeszédet olvastam és hallgattam végig, mik szinte az angolos fáradsága statisticus és az én állításom mellett bizonyírnak. így saját fülemmel hallottam, midőn Magyország legnagyobb, koszorús regény­írója, de közelismerés szerint legroszabb politi­kusa, a józsefvárosi választói előtt ünnepélyesen vallotta, hogy ő is mameluk volt, de megszűnt mameluk lenni, mert ő a kormány bosnyák poli­tikáját nem támogatja. Igaz, hogy azok a fur­fangos józsefvárosi választók, okulva a múltban tett, de be nem váltott ígéretében, nem ültek fel neki most az egyszer és továbbították Erzsébet­városba. Hogy ott mit ígért, mit fogadott, azt nem tudom, talán jobban tudja Bereczky Sándor t. kép­viselő ur; csak azt tudom, mert sv.ykt szemeimmel látom és látjuk mindannyian, hogy ő ott ül a bosnyák politikát helyeslő többség padján, és hogy nagyon is igazuk volt a józsefvárosi válasz­tóknak, midőn a képviselő ur nem mamelnksági ígéretében nem biztak meg, mert hiszen ő csak­ugyan most is mindenben támogatja a kormányt. így olvastam egy képviselő urnak programm­beszédjét, ki választóit egy mezővárosban össze­gyűjtve, órákig tartó beszédében mennyre-földre esküdött, hogy ha ő lesz szerencsés általuk meg­választatni: a gyermekeiktől és férjeiktől meg­fosztott kesergő nők- s öreg szülőknek azon ígéretet tette, hogy itt a házban megnyitja addig néma ajkát, és mindent el fog követni istenadta minden erejével, hogy a bosniai hadjáratnak vége vettessék és hogy a magyar hadfiak vissza­hivassanak, íme ezen t. képviselő ur adott szava ellenére épen oly hűségesen támogatja a kor­mányt, mint támogatta eddig. De nem hozok föl több példát, t. képviselő­ház, mert hisz ott ülnek az élő példák a kép­viselőházi többség díszes sorai között. A helyett engedje meg a t. képviselőház, hogy adott ígé­retem szerint beválthassam szavamat, felmutatva legalább főbb vonásokkal a kormánynak 4 éven át viselt dolgait, hogy ezzel azután beigazolhas­sam, miért nem szavazhatom meg a kormány ftibraár 25.1879. által beterjesztett költségvetést részletes tárgyalás alapjául sem. Midőn a jelenlegi kormányelnök ur csak­nem 7 éves ellenzéki vezérkedése után, a régi elvek szegre akasztása árán megcsinálta az általa oly hosszú időn át kíméletlenül dorongolt Deákpárttal a fusiót, uralkodását mindjárt azzal kezdte meg, hogy felemelte a direct és indirect adókat; felemelte a földadót egy államban sem látható magasságban; 100 meg 100 milliós köl­csönöket teremtett a helyeit, hogy beváltotta volna azou adott igéretét, hogy ő az államház­tartás rendezésére vállalkozott. Az ellenzék, külö­nösen az ezen oldalon ülő ellenzék, minden módot megragadott a kormány adófelemeiési szándéka ellenében; kimutatta minden alkalommal, hogy a kormány által beterjesztett budgetében kimutatott bevételek és megtakarítások nem mind olyan alaposak, mint a milyeneknek kimutattat­nak ; hogy a deficit nem oly kicsiny, mit azt a fusionalis kormány feltüntetni jónak látja, hogy ily palliativ eszközökkel az egyensúlyt helyre­állítani lehetetlen, hogy azon eljárás s pénzügyi gazdálkodás csak növelni fogja ae ország nyo­morát misidaddig, mig az ország vállai azt bírják. Ezekre az ellenvetésekre a kormány nem adott semmit, hanem fényes beszedekben igyekezett megczáfolni as ellenzék megczáfolhatlan érveit. Kiknek volt, t. ház igazuk? Vájjon a hazájuk sorsán aggódó igaz hazafiaknak, az ellenzéki képviselőknek-e, vagy pedig az elveit szegre akasztott kormánynak s pártjának: azt a jelen helyzet s a jelen szomorú tapasztalat elvitázhat­lanul és megczáfolhatlanul beigazolja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert 30 milliónyi adófel­emelés mellett megteremtette a fokról-fokra növe­kedő köznyomort, a száz meg száz új adósság mellett a deficiteknek évről-évre való növeke­dését, így a legközelebbi évre is már a kor­mány és pénzügyi bizottság által csak 24 mil­lióra előirányzott, de valóban 30—35 millióra tehető összeg a deficit. A Tisza-kormány, vagy Kármán Lajos szerint a praedestinált fusiós kor­mány fennen hirdette, hogy ő az előbbeni kor­mányok által szerinte tönkre juttatott nemzet és haza megmentésére vállalkozott. És valóban az önálló vám, a magyar jegybank, olcsó hitel, közgazdasági ipar és kereskedelem felvirágoz­tatása és több efféle fűfa ígérgetése által a nem­zet nagy többsége felült neki; és oly többséget küldött ide a képviselőházba, a milyenhez hasonló többség nem ült, nemcsak a magyar parlament­ben, hanem a jelenlegi franczia köztársaságot támogató kormánypárton kívül talán még egyetlen­egy parlamentben sem. Csak az ezen oldalon ülo, számra nézve akkor még csekély, de párat­lan hazafiságú, s az önálló, független Magyar­országért egész csodálatos lelkesedéssel harczoló,

Next

/
Thumbnails
Contents