Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-70

70. országos ülés febrHár 24. 1§<9. 167 zott, hogy ezen állapotnak nem a kormány az oka; nevezetesen felhozta, hogy állami terheink egyik legtöbb tömbének, t. i. a vasmákra fordított költségeknek, egyáltalában nem a kormány az okozója, mert azokban az egész ország, abban minden párt egyenlően részes. Nem akarom kétségbe vonni, hogy e tekintetben a t. minister urnak bizonyos mérvben igaza van. Azt is méltóztatott mondani, hogy 10 millióba kerül a községi pótlék, és hogy ennek egyátalában nem a kormány az oka, ennek oka megyék és vidéki emberek, a kik a községek kezelésére befolyással vannak. Bocsánatot kérek, erre legyen szabad megjegyeznem, hogy a községi pótadók ilyen magasra emelkedése semmi egyéb, mint szükséges következése azon institutióknak, a melyeket önök a közigazgatás és igazságszolgáltatás terén életbe léptettek, a melyeknek reform álására, megjavítására, megváltoztatására alig tettek önök valamit, vagy a mit tefrek, roszul tették, s igy ezen bajoknak ha nem is egyedüli oka a kormány, de közvetve annak, hogy fenmaradtak, kétségkívül oka. De nem ezekről van most kérdés, hanem arról, hogy mi oka fokozott pénzügyi és közgazdasági bajainknak, és azt ti.ár nem vonhatja kétségbe senki, hogy a boszniai occupatio az, a mi pénzügyeinknek a kegyelemdöfést megadta, s a t. kormány által tavaly létrehozott nemzetgazdászati kiegyezés az, mely a javulás reményét megsemmisítette. Teljes joggal mondhatjuk el tehát, hogy egyenesen ezen kormány 8 ennek politikája az, a mi pénzügyeinket tönkre tette. (ügy van! a szélső balon.) Aggodalmainkat, nézetem szerint, semmi sem növelheti jobban, mint azon körülmény, hogy a pénzügy minister ur sem nézeteit a helyzetről előadni, sem programmot a jövőre nézve előterjeszteni egyáltalában nem akar. Igaz, hogy most utólag, mintegy rectifieálván korábbi magatartását az igen t. pénzügyminister ur mondott egyetmást, mit lehetne tenni a jövőben. Hanem ezek aránylag oly csekélységek s oly kevéssé állanak várható eredményeikre nézve a helyzet existentiájának színvonalán, hogy ezeket programmul tekinteni egyáltalában nem lehet. Es igy szemben a minister úrral, most is ott vagyunk, hol korábban voltunk, t. i. a pénzügyminister ur azt mondja, hogy ő még nagyon új minister arra, hogy tisztázott nézetei legyenek a helyzetről és azt mondja, hogy ő annyira el van foglalva a 767a millió conversiójával, hogy másra egyáltalában nem ér. Én nem vagyok képes felfogni azon lelkiállapotot, miképen képes agy minister átlépni ministeriuma épületének küszöbét, a nélkül, hogy az ország pénzügyi helyzetéről s a j'övőben teendő intézkedésekről megállapodott nézetei lennének, (ügy van! a szélső baloldalon.) Annyira nem vagyok képes felfogni ezen lelkiállapotot, hogy mindazt, mit eddig a t. pénzügyminister ur vonakodásának mentségéül felhozott, komolynak tekinteni egyáltalában nem vagyok hajlandó, és azt hiszem, csak azért vonakodik nézeteit előadni, mert azok olyanok, hosy azokat előadni nem meri. (ügy van! a szélsőbalon.) És ez a legjobb eset a t. minister ur személyére vonatkozólag, de annál aggasztóbb egyszersmind az országra. T. képviselőtársam, Láng Lajos azt mondotta, hogy ne fessük sötét színekkel az ország helyzetét, mert választóink ebből azt fogják következtetni: minek fizessünk adót, ha úgyis pankrótok leszünk. Én azt hiszem, itt van magyarázata a pénzügyminister ur magatartásának. 0, mint főadóexecutor, nem akarja nézeteit közzétenni, mert azok az adó befolyására hátrányosak lennének. (Derültség a szélső balon.) De, ha nem lehetek bizalommal a kormány iránt azért, mert az ország pénzügyeit tönkre tette, nem lehetek iránta bizalommal azért sem, mert nemcsak a pénzügyeket tette tönkre, de úgy látom, hogy legjobb utón van, tönkre teszi alkotmányunkat is. (lyaz! a szélső balon.) Gr. Apponyi képviselőtársam lappangó alkotmányellenes szellemet észlel a kormány eljárásában. Én azt hiszem, t. ház, többet láthatunk, mint lappangó alkotmányellenes szellemet; én úgy látom, hogy törvényeink nyíltan megsértetnek, az alkotmányosság formái kijátszatnak; (Ugy van! a szélső balon) és igy nem lappangó, de nyíltan alkotmányellenes irányt is lehet a kormánynak működésében constatálni. (Ugy van! a szélső b don.) Én úgy látom, hogy ha Bécsben követelnek valamit a kormánytól, vagy ha 8 maga is valamely eljárásánál az alkotmányos, a törvényes formák által feszélyezve, akadályozva érzi magát, nem sokat ceremoniázik sem törvénynyel, sem alkotmány nyal; egyszerűen félretolja és ép oly könnyedén bánik el velük, mint a parlamenti vitákban szokta sophismáival elülni a komoly ellenvetéseket.(Ugy van! a szélső balon.) Nem akarom részletesen elősorolni azon kísérleteket, sőt merényleteket, melyek az alkotmány részéről az egyéni és az egyesülési szabály ellen korábban elkövettettek; nem akarom feleleveníteni a vitát a Boszniába kirendelt előfogatok ügyében, valamint azon eljárás felett sem, melyet a kormány Pestmegye és különösen annak alispánja ellen elkövetett. Előadtam annak idején részletesen és kimutattam, ho^-v a kormánv akkori eljárásával, nevezetesen a perbefogást elrendelő végzésben a törvény szövegét nyíltan meghamisította. (Igaz! a szélső balon.) Legyen szabad ez alkalommal csak arra hivatkoznom, a mit a kormány részéről az ország pénzügyeinek kezelése körül tapasztalunk; legyen szabad nevezetesen hivatkoznom azon száz milliós kölcsönügyre, mely most már törvénybe van foglalva. Kérdem,