Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-70
154 7Ü. országos ülés február 24. 1879, kéziében a szepes-szonibati választó-kerületben új \ választás válik szükségessé. Szepesmegye köz- j ponti vá'asztiuánya fel fog szóíittatni, hogy az Új képviselő-választás iránt intézkedjék. Bátor vagyok, a t. ház figyelmét felhíns, ! hogy Zsedényi Ede halálával, a pénzügyi bizottságban egy tag megválasztása válik szükségessé; talán ezélszerű volna e válaszfást a jövő csütörtökön tartandó ülésben az ülés vége felé eszközölni. [Helyeslés.) A t. ház e szerint elfogadni méltóztatik, hogy a pénzügyi bizottság egy tagjának választása a jövő csütörtökön, f. hó 27-én tartandó ülésben az ülés vé^e felé fog megtörténni. Kgyszersmind figyelmeztetem a t. házat, hogy Zsedényi Ede az első osztálynak elnöke volt. Az első osztály új elnököt talán akkor fogna válasz tani, mikor valamely tárgy az osztályokhoz fog oíasitíatni tárgyalás végett, felhívom erre az illető osztály figyelmét. Az igazságü^yminister ur kivan szólani. Pauler Tivadar igazságügyin mister: Van szerencsém a t. háznak bemutatni a kir. közjegyzői díjakról szóló törvényjavaslatot. Kérem, méltóztassék annak kinyomatását elrendelni s előzetes tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz utasnani. Elnök: A kir. közjegyzői díjakról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, a t. ház t. tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végeit az igazságügyi bizottsághoz utasíttatni. Következik a napirend: az 1 879-iki állami költségvetésnek általános tárgyalása. Szabovljevics Mihály: T. képviselőház! Előre kijelentem, hogy a beterjesztett költségvetést részletes tárgyalás alapjául elfogadom, Ennek tejében azonban legyen nekem megengedve, hogy ez alkalommal a t. házhoz és a t. kormányhoz néhány őszinte szót intézhessek azon reményben, hogy az, a mit elmondandó leszek, nem fog e ház termében nyomtalanul elhangzani. Ha valahol, úgy itt a helye annak, hogy szemtől szembe az igazságot megmondjuk, hogy sérelmeinknek kifejezést adjimk s tegyük ezt a czélból, hogy a mennyiben panaszaink alaposak, azon módokról gondoskodjunk, melyek szerint a sérelmek gyors és gyökeres orvoslása eszközölhető lenne. Törekedni fogok arra, hogy minél rövidebb legyek, s épen ezért kérem a t. házat, hogy figyelmére méltatni kegyeskedjék. Kiindulási pontul veszem azon tételt: hogy midőn mindnyájan egyenlő terheket viselünk, egyenlő jogokban is kJ], hogy részesüljünk; s a mint most a budget tárgyalásánál vagyunk, melynél fogva tőlünk jelentékeny összegek megszavazása kívántatik, azt tartom, hogy annak, a ki tőlünk valamit kivan, a „petimusque dainusque vieissim" szerint nemesak kötelessége, hogy bennünket egyenlő módon terheljen, hanem hogy egyúttal egyenlő mértékben jótéteményekben ig részesítsen, s ebez képest én a „do ut des" elve szerint feltételese! elfogadom a költségvetést a részletes tárgválás alapjául. De mindenekelőtt szükségesnek tartom, és hiszem a t. ház is — gondolataim és nézeteim közlése után — helyeselni fogja, hogy tekintettel a jelenlegi politikai viszonyokra, mint szerb, bizonyos, véleményem szerint fontos tekintetekből, álláspontomat csak ábalánosságban és fővonásaiban jelezzem. Teszem pedig azt, t. ház, azért, mert tudom, hogy már azon okból is, mivel kifejlettem, miszerint nemzetiségemre nézve szerb vagyok, sokan t. képviselőtársaim közül beszédemet, hogy ne mondjam bizalmatlansággal, de talán mégis némi gyanakodással kisérenűik; az pedijr elegendő okot szolgáitat arra, hogy ez ír ínybati is, habár csak pár szóval nyilatkozzam, azon őszinte óhajtással, hogy ez által a némileg megrendített bizalom helyreállittassék ; mert azon erős meggyőződésben vagyok, hogy kölcsönös bizalom és egyetértés nélkül a magyar nemzet és a többi ez államban élő nemzetiségek köztt — ezen közös hazánk szebb jövőre nem számíthat. [H lyeslések.) De én ez alkalommal nem fogok mint szerb, nemzetiségi szempontból politikai nézeteim beható fejtegetésébe bocsátkozni, mert ennek most sem ideje, sem helye; de azokra nézve is, a miket elmondandó leszek, szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, miszerint mindamellett, hogy én nemzetiségemre nézve szerb vagyok, nem engedem, hogy lenne valaki ezen t. házban, avagy széles e hazánkban, a ki nálam jobb hazafi volna, mert felfogásom és meggyőződésem szerint, a nemzetiség fogalma mi ellentétben sem állván a hazafiság fogalmával, az egyik a másikat nem zárja ki, s ennélfogva én egyidejűleg nemzetiségemre nézve szerb, de kitűnő hazafi is lehetek, az tényleg vagyok és mindig leszek is. E nézetemet és meggyőződésemet osztják azon majdnem kizárólag szerbekből álló választóim is, kiket itt képviselni szerencsés vagyok. (Helyeslés.) De a tényleges politikai viszonyok között igen nehéz a magyarországi szerbek helyzete, mivel a keleti nagy események alkalmából a íoyalitásukba való bizalom igen megingattatott. Mindamellett azonban biztosíthatom a t. házat, hogy a szerbek hü és táutorithatlan fiai ezen hazának; ho<rv nincsenek államellenes és külön czéliráuyú törekvései, sőt inkább, hogy azok miként a múltban, úgy a jelenben is, a korona és közös hazánk irányában egyaránt példás lojalitást és kitűnő hazafiságot tanúsítottak és I tanúsítanak. A kölcsönös bizalom hiánya azon tág ÜT, 1 melyet jelen őszinte szavaimmal betölteni kíván-