Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-32
32. országos ülés deczember 9. 1878. 71 továbbá, hogy 1848. aug. 16-ikától 1849. aug. 17-ikéig, tehát egy egész évet töltött, mint önkénytes honvódtiszt a haza szolgálatában, és kéri ezen egy évnek is az említett 23 évhez való számítását. Kérvényező ezek szerint különös tekintettel arra, hogy 14 és fél évig a magyar tud. egyetemnél volt alkalmazva, nyugdiját 2000 forint fizetés és 400 írt évi pótlék után az i 806-ki legfelsőbb elhatározás szerint kéri kimérni. A bizottság azonban kérvényezőnek ezen kérelmét, illetőleg a nyugdíjnak ily mértékbeni kiszabását jogosnak nem találván, azt javaslatba nem hozhatja és pedig azért, mert az 1806-iki legfelsőbb rendelet, mely szerint 30 évi szolgálat után volna számítandó az egész fizetéssel való nyugdíjaztatás, csupán az egyetemi tanárokra vonatkozik; az 1875-iki nyugdíjazási rendeletben pedig határozottan ki van mondva, hogy a magyar kir. tud. egyetem könyvtári tisztviselői csupán a 40 évi betöltött szolgálat után tarthatnak igényt egész fizetésükkel való nyugdíjaztatásukra. Ehhez képest folyamodó az állami hivatalnokokra nézve fennálló nyugdíjazási szabályok szerint 23, illetve 24 évi szolgálati ideje után csak fizetésének és pótlékának felére tarthatna mint nyugdíjra igényt. Azonban a bizottság, különös tekintettel arra, hogy folyamodó a 25 év betöltéséhez, mely után fizetésének és pótlékának %-a volna neki nyugdíjkép kiszolgáltatandó, már csak egy évi szoigálatidővel tartozott, és tekintve, hogy ezen egy évi szolgálati idő elérésében súlyos és valóban aggasztó betegség által akadályoztatott meg; és hogy ezen betegségre befolyt a képviselőház naplója szerkesztésének súlyos és nehéz munkája és végre tekintettel arra, hogy egész életében sikeresen működött az irodalom terén is: ezen indokokból a bizottság nevében azon javaslatot vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, hogy Nagy Iván naplószerkesztő ur nyugdíja 2000 frt fizetésének és 400 forint pótlékának Vs-ában, 1500 írtban állapíttassák meg, s ezen összegfolyamodó kérelme szerint, a magyar kir. központi állampénztárból az országgyűlési költségekre megállapított javadalmazásból folyósittassék és e czím alatt számíttassák el, s az ez értelembeni további intézkedéssel a képviselőház elnöksége bizassék meg. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen javaslatot? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott és e szerint Nagy Iván naplószerkesztőnek évi nyugdíja fizetésének és pótlékának %-ad részében, vagyis 1500 frtban állapittatik meg és f. évi decz. 1. napjától kezdve a magyar kir. központi állampénztárból az országgyűlési költségekre költségvetésileg megállapított javadalmazásból folyósitíatik, s e czím alatt számíttatik el, s az az értelembeni további intézkedéssel a képviselőház elnöksége bizatik meg. Következik a ministerelnök ur nyilatkozata a berlini szerződés tárgyalására nézve. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! ígéretemhez képest bátor vagyok nyilatkozni Irányi Dániel t. képviselő ur azon indítványa iránt, a melynek tartalma az volt, hogy a berlini szerződés tárgyalás végett napirendre tűzessék. Én t. képviselőház már a múlt hetekben ismételten kifejeztem nézetemet az iránt, hogy úgy törvényeink értelmében, mint általában a rendes parlamentalis praxis szerint az ily természetű nemzetközi szerződések a törvényhozásokban annyiban szoktak tárgyalás alá vétetni, a mennyiben a kormány követett politikája és eljárása megítélésének alapját képezik. És e tekintetben hivatkozom a képviselőház által nem régen elfogadott válaszfeliratra is, mely az ily természetű szerződések r irányában ugyanezen álláspontot tartja fen. Éu azt gondolom t. ház, hogy e szempontból, abból ugyanis, hogy a kormánynak a külügyi politika körül követett eljárását megítélni lehessen: e szerződés majdnem kétheti vita tárgyát képezte. És minthogy már kifejtettem az ilynemű szerződések egy más szempontból való tárgyalásának — nézetem szerint legalább •— a monarchiára és hazánkra nézve helytelen, czélszerütlen, hogy ne mondjam veszélyes voltát: én részemről annak szükségét, hogy a berlini szerződés most újra napirendre tűzessék, nem látom. (Helyeslés jobbról.) Minthogy azonban figyelembe keli vennünk azt is, a miről másutt szó van, megkívánom jegyezni, hogy igenis, én is tudom, hogy a mi közjogi helyzetünkben — azt lehetne mondani, minden egyes részletig, — az alapelv, az alapeszme: a monarchia két állama köztti teljes paritás. S ép ennélfogva határozottan mondom én is, hogy a monarchia két állama törvényhozásai közül egyik több jogot nem gyakorolhat, mint a másik is gyakorol, és épen ezért, félreértések kikerülése végett előre jelzem a magam részéről is, hogy azon esetben, ha a berlini szerződéssel szemben a monarchia másik államának törvényhozása más eljárást vinne érvényre, a mit én a magam részéről épen közjogi viszonyaink és monarchiánk. kifelé jyaló hatásképessége szempontjából, nem óhajtok: ez esetben igenis nekünk is fontolóra kell majd vennünk, hogy az általam is főalapnak jelzett paritás szempontjából, minő eljárást kövessünk a berlini szerződéssel szemben. Én ennélfogva igen kérném a t. házai, hogy a berlini szerződést ma tárgyalásra kitűzni ne méltóztassék. Én t. ház, nagyon természetesnek tartom, ha azok lépnek föl ilyen kívánsággal — nem mondom, hogy köztünk vannak ilyenek — a kik a ma fennálló közjogi helyzetet megváltoztatni
