Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-30

42 SO. országos ülés deezember 2. 1878. tekintetben helyreigazítsam. Én azt mondtam, hogy ha kellő gondoskodás történt volna arra nézve, hogy a seregek elláttassanak és ha ez annak idejében eszközöltetett volna: akkor nem lett volna szükség a kényszerfuvarok kiállítására; de mintán ezen gondatlanság elkövettetett, azon esetben, hogy ha már csakugyan szükséges volt rögtön nagyszámú fuvarmennyiséget kiállítani ezen fuvarosokat csak addig kellett volna ott tartani, míg kellő számban vállalkozókat nem lehetett találni; s erre nézve megjegyzem, hogy azon mentségét a kormánynak^ mely szerint később kellő számban vállalkozókat nem lehetett találni, elfogadhatónak nem találom; mert nem tartom sem czélszerűnek, sem igazságosnak, hogy niig a bécsi transport-verein kilencz frtot fizet naponkint, addig Magyarországon a kényszerített fuvarosoknak csak 2 ftot fizettek s ezen alapon természetesen nem lehetett fuvarosokat találni. Az előadó ur azon észrevételére, hogy ha az ország nagylelkűségére apellált volna a kormány, az egész készséggel megajánlotta volna a fuvarokat, csak azt jegyzem meg, hogy igen helyesen tette a kormány, hogy az ország nagylelkűségére nem apellált, mert az ország a kormánynak követett politikáját helytelennek és rossznak tartja, s ennek következtében ellene nyilatkozott volna. Ajánlom az általam beadott határozati javaslatot elfogadásra. (Helyeslés balfelb'l.) Elnök: Mielőtt a kérdést feltenném, fel fognak olvastatni a javaslatok. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottság véleményét). Beőthy Algernon jegyző (olvassa László Imre határozati javaslatát). Molnár Aladár jegyző (olvassa báró Simonyi Lajos határozati javaslatát). Elnök: A kérdést következőképen vagyok bátor javaslatba hozni. (Halljuk!) Elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság által előterjesztett javaslatot; igen vagy nem? (felkiáltások jobbról: Igen! Balról: Nem!) Ha elfogadtatik: a két ellenindítvány, magától értetődik, elesik. Ha el nem fogadtatnék: akkor következik a szavazás a b. Simonyi Lajos és társai által beadott határozati javaslatra és végül az ellenindítványra. Gondolom, méltóztatnak helyeselni. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát azok, a kik a kérvényi bizottság által előterjesztett határozati javaslatot elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. T. ház! Folytatjuk a kérvények tárgyalását. Vécsey Tamás előadó: Pest-Pilis-SoltKis-Kun megye közönségének sérelmi kérvényére nézve, melyben a megye területéről előfogatoknak Boszniába kirendelése, s a megye alispánjának hivatalától fölfuggesztése miatt a honvédelmi ministeri továbbá a főispánnak kivételes hatalommal lelt felruházása miatt a ministertanácsban résztvett ministereket felelősségre vonatni kéri, a bizottság véleményét akkor terjesztette elő, midőn az imént kimondott határozat, mely a fuvarkirendelés miatt a kormány felmentését tartalmazza, még nem létezett. Most azonban ezen határozat a 175. §. következtében a fuvar kérdésére a pestmegyei kérvénynél már alkalmazást nyer és így az, a mi e kérvényben a fuvarra nézve mondatik, új tárgyalás alá nem bocsátható. Azonban van a kérvénynek két más pontja, t. i. az egyik az, hogy az alispán hivatalától felfüggesztetett, a másik az, hogy a főispán teljhatalommal ruháztatott fel a ministeri rendelet végrehajtása tekintetéből. T. képviselőház! Miután a bizottság, sőt maga a képviselőház többsége imént kimondott határozatában constatálva látta azt, hogy a kibocsátott honvédelmi ministeri rendelet szükségen alapult és igy annak teljesítése elodázhatlan volt, az ezen szükség alapján kibocsátott rendelet nem teljesítése olyasmit foglal magában, a mi ellen orvoslást kellett keresni. Ezen orvoslás abban volt feltalálható, hogy az alispán, ki magát a rendelet végrehajtására indítottnak nem érezte, az 1870. évi XLII. t.-cz. 54. szakasza szerinti elbánásban részesült és ennek folytán, nehogy a halasztást nem tűrő rendelet késleltetést szenvedjen, ugyancsak az említett törvényben meghatározott utón kellett gondoskodni a további teendők végzéséről, melyet törvény szerint a főispánra kellett bízni. Ezeknek alapján a kérvényi bizottság véleménye a következő: „A közös hadsereg harczképessége érdekében halaszthatlan intézkedést kívánó honvédelmi ministeri rendeleteknek végre nem hajtásából származható veszélyek elhárítására a honvédelmi minister az 1848. III. t. ez. 32. §. c) pontjában kimondott felelőssége folytán s az Í876. VII. í. ez. 2. és 4. §-ai korlátai közt rendelkezvén; s a főispán rendkívüli hatalommal való felruházása, az alispán eljárása által tétetvén az 1870. XLII. t. ez. 54. §-a szerint elkerülhetetlenné : a kormány feleletre vonásának esete fenn nem forog." Szende Béla honvédelmi miaister: T. ház! A t. előadó urnak épen most hallott indokolt előadása után, nekem igen kevés mondani valóm van. Nehogy azonban azon szemrehányás tétessék, hogy én e tárgyban még nem nyilatkoztam; de különben is, hogy a t. ház ítéletében annál tisztábban láthasson: engedje meg nekem a tiszt, ház, hogy intézkedésemet ezen ügyben röviden előadhassam. (Halljuk!) A hadügyminister által értesittetvén, hogy az előfogatok kirendelése okvetetlenül szükséges, miután, mint már tegnapelőtt, szeren-