Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-29

23. országos ülés november SO. 1878. 3i Pest Nógrád, stb. megyéken történt átvonulása következtében elkövetett károknak, akkor kilátásba helyezett orvoslását és az élelmezési költségek megtérítését ezen megyék minden országgyűlésen szorgalmazták; de mai napig a kártalanítás kilátásba helyezésével megelégedni kénytelenek voltak. {Derültség balfel'ól.) Az ily kilátásba való helyezést tehát, méltóztatnak megengedni, szójátéknak vehetem, de egy bizottság előadója által mondott komoly dolognak nem tekinthetem. Azt mondja a t. előadó ur, hogy „a gyakorlat szempontjából". No, t. ház! mi az a gyakorlat szempontjából? Gyakorlat pl. az, ha a t. ház itt rendesen e teremben ülésezik és ha az egyik elnöke akadályozva van, másik elnöke foglalja el az elnöki széket. (Halljuk!) Ez a gyakorlat. Hanem midőn egy emberi hosszú élet, t. i. 70 év volt szükség egy ily peremptorie történt kirendelésére az előfogatoknak, hogy most 70 év múlva lehessen hivatkozni ily gyakorlatra; — én olyan consvetudót Magyarországon soha nem hallottam és nem aceeptálok. (Élénk helyeslés és félkiáltások a szélső balon. A gyakorlatnak folytonosnak kell lenni!) Ezt nem is gyakorlattal kell igazolni, de a törvénynyel, mert erre törvényeink vannak, t. képviselőház, az 1598. évi XXIV. trvczikktől kezdve máig az 1844. IX. trvezikkig, ahol bizonyos körülmények között mindenkinek szekere és lovai, ökrei stb. mind a járásbeli szolgabirók által a helyszínére útnak indíthatók és bizonyos munkákra kötelezhetők; de arra, t. ház, gyakorlatot nem tudok, hogy egy ilyen oceupatíonális háborúban Magyarország határain kivül a békés polgárokat házi tűzhelyeiktől kirendelni lehessen. Azt absolut korszakban lehetett, de alkotmányos államban az ilyenre szükség nincs. Hisz ott van az 1873. XX. t. czikk. Az 1873. XX. t.-cz. épen azért hozatott meg, hogy az állam meg ne szoruljon a kitörendő háború esetére; ha szüksége van lóerőre, hogy consignálva legj^enek, kinek-kinek lovai és hogy illő kártalanítás és készpénz-fizetés mellett az állam azokat magához válthassa. Ha tehát e törvény meghozatott, akkor a lovak és szekerek birtokosait újabb és újabb sarezezal erőhatalommal megzsarolni és a hazában a törvényhatóságok, azok tisztviselői és még eshetőleg maga a magyar nép köztt is egy válságos harczot, ellenállást előidézni, ez nem egy magyar ministerelnökhöz való eljárás, ez nemcsak nem törvénytisztelet, de nem is tapintatos. (Helyeslés a szélső haloldalon.) És azután miért

1 történt ezen szekereknek ilyen peremptorie történt kirendelése? Azért, mert nem készültek el illőleg a hadviselésre, mert ha a hadviselésre elkészültek volna, akkor nem állott volna elő azon válságos helyzet, hogy az élelmi szerek ! hiánya miatt ily rögtön történő rendelkezésre lett volna szükség. Elmondtam t. ház,meglehetősen, amit akartam; nem kívánom fárasztani a t. házat. Én a mondott fuvarozás körüli törvényszegéseket és illetőleg erőhatalmaskodásokat második hibás] lépésnek tartom, a fő és legnagyobb hibát azon békés népnek megrohanásában találom, a kik bennünket nem bántottak, a kiknek hadat nem üzentünk és a kiket ellenség módjára megrohantunk a nélkül, hogy a berlini szerződés 20. pontjára stipulált feltétel iránt a kormány a török császársággal még csak tisztába is jött volna. E hadjáratot megindítani kimondhatlan nagy hibának tartom; engem nem kecsegtet az, a mit a túloldalról a felirati vita alkalmával hallottam; nem kívánok területnagyobbítást, nem kívánom ellenséges néposztályok által Magyarország békéjének megzavarását, mert mint az 1861-iki feliratban foglaltatik, az uralkodás végczélját nem a hatalmi terjeszkedés, hanem a népek boldogításában látom. (Helyeslés balfelöl.) A népet pedig ily ellenszenves erőszakkal békében tartani bizonyosan nem lesz képes Ausztria-Magyarország kormánya sem most, sem a jövőben. Ugyanazért én a kormánynak vád alá helyezését óhajtva, pártolom Somogymegye feliratát. (Helyeslés a szélső baloldalon) Elnök: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a szőnyegen lévő kérdés tárgyalása megszakittassék. Irányi Dániel képviselő ur az ülés elején indítványt tett, hogy a berlini szerződés tárgyalása napirendre tűzessék. Az e feletti intézkedés, mint méltóztatnak tudni, a ministerelnök ur távolléte miatt a mostani időpontra halasztatott. Mielőtt azonban a t. ház határozna, javaslatba hozom, hogy a t. ház határozata szerint most megszakított tárgyalás a hétfői ülésben folytattassék. (Helyeslés) Tehát határozatul kimondom, hogy a most megszakított tárgyalás a hétfői ülésben fog folytattatai. Irányi Dániel: A mint t. elnök ur elmondani méltóztatott, én az ülés elején azon indítványt tettem, hogy a berlini szerződés tárgyalása a jövő kedd- vagy szerdai napra tűzessék ki. A t. vallás- és közoktatásügyi minister ur kértére azonban az ezen kérdés feletti határozás akkorra halasztatott, mikor a t. ministerelnök úrhoz lesz szerencsénk. Ennélfogva most csak egyszerűen ismétlem az indítványt, ha netalán a ministerelnök urnak az ellen kifogása van, méltóztassék azt előadni. Reménylem, hogy a t. ház kegyes lesz megengedni nekem, hogy az ő észrevételére megjegyzéseimet megtehessem. (Halljuk!) Tisza Kálmán: T. ház ! A berlini szerződés a vita tárgyát képezte most két hétig; a mai napon is sokak által ismételve szóba hoza| tott. Én részemről feltartom ez irányban már a