Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-50

256 50. országos ülés január 25. 1879. szerződésnél fogva már ki vagyunk szolgáltatva, ugyanazon tételek fognak a Németországgal szem­ben is irányadóul szolgálni. De nem kevésbbé irányadók lesznek a Francziaországgal meg­kötendő szerződésre nézve is ezen vámtételek. Mint közelmúlt felszólalásomban is jeleztem, ezek nem képeznek többé ipar és kereskedelmi kérdést, hanem csupán vámkérdést. Sőt hazánkban, ha igy haladunk az osztrák-magyar közgazdászati szövet­ség boldogító aerájában, nemcsak hogy nem képeznek ipar és kereskedelmi kérdést, hanem csupán kizárólagosan földmívelési kérdést fognak azok képezni, mert tapasztalhatjuk azt, hogy az államok a mi általunk hozott, az osztrák-magyar közgazdászati kiegyezésben foglalt autonóm-vám­tarifával szemben és ez által ösztönöztetve, oly visszatorló rendszabályt fognak követni, a mely visszatorló rendszabály az adatok hiányából, daczára a tehetséges férfiak jóindulatának, leg­kevésbé megvédhető alakban leginkább a mező­gazdászain t fogja sújtani. {Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) Szóban volt uraim, hogy az autonóm vámtarifa, midőn meghozatott, nálunk ellenzésre talált. Ugyan uraim, mi dicsőség van még ezen hosszas tanácskozás és vitatkozás után annyi keserűség közepette létrejött alkotmányos munkálataikban ? Mi dicsőség van ebben ? Respec­tálja-e Európa? Kespectálni fogják-e ezt majd a kisebb államok is, ha már a nagyobb államok nem respectálják ? De azt nem hozom fel hátrá­nyául az új kereskedelmi szerződésnek, hogy e tarifát megdöntötte; annyi erőt én is ismerek benne, hogy halomra dönteni segítette az osztrák tarifa-tételeket; de abból az országra nézve nincs nyeremény, hogyha azon intentióval dönti halomra a tarifa-tételeket, hogy egyszersmind visszaható, visszatorló indulatokat támaszt azon államok kebelében, a melyek velünk ily szerződési viszony kötésére vannak hivatva. [Helyeslés a szélsőbalon) Francziaország közel áll a megkötéshez; Németországgal megkötöttük, Olaszországgal megkötendők vagyunk a szerződést. Európának nagyon is közepén vagyunk, s tekintve azon nagyfontosságú körülményt, hogy a világ az utóbbi évtizedben túlterhelte magát gyáripari termékekkel; tekintve azon körülményt, hogy ezen állam, daczára a lajthántúli résznek, nem bir felemelkedni oda, hogy elsőrendű iparállam legyen; ezen államnak közgazdasági alapját a mezőgazdasága kell, hogy képezze. Ha ezen mezőgazdasági érdekeket ezen tarifánál meg nem védtük, kétséges, hogy az utána következő ily szerződéseknél megvédethessenek. Én, és velem egyetértő elvtársaim nem mulaszthattuk el, daczára azon érzelmeknek, a melyekkel az olasz nemzet iránt viseltetünk, a melynél fogva több okunk van nekünk különö­sen Olaszországra bizonyos tekintetekből tisz­telettel gondolni, aggodalmainkat kifejezni ezen szerződés létrejötte felett és kevésbbé károsnak tartjuk, hogy, ha a törvényjavaslat visszavettetik és a magyar kormány ocla utasittatik, hogy iparkodjék megbízhatóbb adatokat szerezni és iparkodjék a törvény azon formáit megtartani, a melyek az 1878. XXI. t. ez. 21. §-ában az ily nagyfontosságú kereskedelmi szerződések meg­kötésére nézve elő vannak irva, értvén a szak­értői tanácskozásokat; mondom, mi kevesebb bajt látunk abban, ha azon bizonytalan állapot, a mely legkevésbbé volt tapasztalható károsnak, a közel múlt évben még bizonyos ideig fenntartatik és Magyarország jól felfogott nemzetgazdasági érdekeinek megóvására fog irányulni a kormány figyelme és gondoskodni fog arról, hogy az alkudozások újból a magyar speciális érdekek megóvásának és figyelembe vételének szempont­jából felvétessenek; mi korántsem akarunk vám­háborút kezdeni Olaszországgal; jól tudjuk, mily fontos a barátságos viszony egy szomszédos állammal, de mindenesetre bármily nagy és magasztos a szomszédi jó viszonyt fentartani, a legelső előttünk édes hazánk függetlenségi és önállósági érdeke. Ezen szerződésnél Magyar­ország önállósági és függetlenségi közérdekeit nemcsak megtámadva, megsértve, de azt nulli­ficálva tapasztaljuk, annál inkább, mert mindazon tételek, melyek Olaszországra nézve nem ked­vezők, Ausztriára nézve kedvezők, s azon tételek, melyek Olaszországra kedvezők, ránk nézve nem kedvezők és Ausztriára nézve sem, de reánk nézve még kevésbé kedvezők. Ily körülmények között, t. ház, én és elvbarátaim a törvényjavaslatot nem fogadhatjuk el; és bátor vagyok, úgy magam, mint elvbarátaim nevében a következő külön indítványt beadni (olvassa). „Indítvány a képviselőház napirendjére hozott, az osztrák-magyar-olasz kereskedelmi és vámszerző­désről szóló törvényjavaslattal szemben: 1. mivel az 1878-iki évi XXI-ik törvény­czikk 21-ik szakaszának a külfölddel kötendő ilynemű nemzetközi szerződésekre vonatkozó ren­deletei, a szakértői tanácskozmányokra nézve, a közös- és a m. kir. kormány által lényegileg nem teljesíttettek; 2. mivel, a mint a törvényjavaslathoz csa­tolt kormányi előterjesztés is beismeri, sem osztrák, sem olasz részről az alkudozás alapos keresztülviteléhez szükséges kimerítő és megbíz­ható adatok kéznél nem voltak; 3. mivel épen ez által is, a megállapodások az olasz és osztrák érdekeket inkább kielégít­hetik; a magyar érdekeket sok részben egy­oldalulag sértik;

Next

/
Thumbnails
Contents