Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-47
47. országos ülés január 20. 1879. 345 kedelmi 15-ös bizottságnak megválasztása végett ülés fog tartatni. Más tárgy, a mit a t. ház elé lehetne terjesztem, nincs; azt hiszem, hogy a további teendők iránt a t. ház a holnapi ülésben fog talán határozni. (Helyeslés.) Most a t. képviselő urak, kik interpellátiókat jelentettek be, azokat előterjeszthetik: jelesül gr. Apponyi Albert méltóztassék interpellatióját megtenni. Apponyi Albert gróf: Nem szükséges talán igazolnom azt, hogy interpellatiómat tárgyánál fogva sürgősnek tartottam, mert az oly híreken alapul, melyekben, ha valami valóság van, csakugyan oly természetűek, hogy azokat véleményem szerint 24 óráig sem szabad a parlamentben megjegyzés és felderítés néikül hagyni. A tényállás mindenki előtt ismeretes. Körülbelől most egy hete, hogy a bécsi lapokban, azután onnan átvéve a magyarországiakban is, végre a zágrábi hivatalos lapban, igaz, hogy annak nem hivatalos részében, közöltetett egy részletesen kidolgozott közigazgatási szerveze'si tervezet Bosznia és Herczegovinára nézve. A lapok hozzá szólottak ezen tervezet érdeméhes, és senki sem kételkedett azon, hogy a mi ott napvilágot látott, nem egyéb, mint egy oly előterjesztésnek alapja, melyet a kormányok az illető parlamentek elé tenni fognak; midőn egyszerre, nem tudom minő forrásból, azon felfogás kezdett felmerülni, hogy ez nem előterjesztés vázlata, mely a parlamentek elé fog kerülni, hanem oly intézkedés, melyet a monarchia kormányközegei saját teljhatalmunknál fogva életbeléptetni magukat jogosítva érzik. Ezen felfogás azután, melylyel szemben a kormányt megvédeni a hozzá közel álló lapokra nézve oly könnyű lett volna, annak egyszerű megmondásával, hogy ez téves felfogás, s a kormány arra nem is gondol, hogy e tervezetet a törvényhozások mellőzésével életbe léptesse, ezen felfogás mondom szentesítést, s mintegy némi hitelességi alapot nyert az által, hogy a kormány ügyét rendszerint védő lapok nem ezen általam kijelelt alapon védték a kormányt, hanem azon botrányos thesisuek megvitatása és viudikálása által, hogy a monarchia kormányai fel vannak jogosítva a berlini szerződés alapján a parlamentek mellőzésével ilyen közigazgatási szervezetet Boszniában életbe léptetni. (Egy hang jobbfelöl: A bécsi lapok!) A pestiek is. Én t. ház, ezen felfogással polemisálni nem fogok, mert a hírlapokkal polemisálni szerintem nem tartozik a parlamenti felszólalások körébe. De érdekünkben áll annak és pedig mielőbbi coostatálására, váljon ezen alkotmányellenes felfogást a t. kormány osztja-e? Ha válaszából kiderül, hogy osztja, akkor erre vonatkozó nézeteimet bátor leszek előadni; előzetesen ezen felfogást megczáfolnom, gondolom, felesleges. Interpellatióm alapját képezik tehát oly egyhangú hírlapi közlések, melyek elég komolyak arra, hogy a kérdés felderítését szükségessé tegyék: valamint azon körülmény is, hogy a külügyekre és különösen Bosznia ügyére vonatkozólag kormányunkat különben is méltán a gyanúsak törvénye alatt állónak tekintem. Ezen alapon bátor vagyok, a nélkül, hogy a kérdés érdemébe egyelőre belebocsátkoznám, a következő két kérdést intézni a ministerelnök úrhoz : „Interpellatió a ministerelnök úrhoz. 1. Valóságon alapul-e Bosznia és Herczegovina közigazgatási szervezésének azon terve, melyet az egész monarchia sajtója már több nap óta megvitat, a nélkül, hogy czáfolatban részesült volna ? 2. Valóságon alápul-e azon szintén az egész sajtóban elterjedt föltevés, hogy a kormány ezen — vagy esetleg más — közigazgatási szervezést, a törvényhozások mellőzésével, szándéka megállapítani, életbe léptetni?" Beőthy Algernon jegyző (olvassa gróf Apponyi Albert indítvány át). Elnök: Ezen interpellatió közöltetni fog a ministerelnök úrral. Most Simonyi Ernő képviselő ur fogja interpellatióját előterjeszteni. Simonyi Ernő: T. képviselőház! Mindnyájunk előtt tudva, van, hogy az orosz birodalom némely részében a keleti pestis kiütött. Hisz hetek óta olvassuk a hírlapokban naponkénti terjedését és azon pusztításokat, melyeket véghez visz. Azt hiszem, hogy nem politikai, hanem egyenesen közegészségi szempontból minden szomszédos kormánynak különösen, és általában minden kormánynak Európában érdekében áll, hogy ezen új ragály természetéről és^ annak terjedéséről kellő tudomást szerezzen. Én nem tudom, de hiszem, hogy a kormány tett e részben valamit. Czélja azon kérdésnek, melyet a t. kormányhoz intézni bátor vagyok, az, hogy a közvélemény e tekintetben némi megnyugvást nyerjen a kormány nyilatkozata által. Ha a ragályos nyavalyának természetéről és különösen annak terjedéséről a kormány biztos tudomást szerzett magának, akkor, úgy hiszem, nem habozhat egy pillanatig sem, hogy oly óvintézkedéseket tegyen, melyek ezen ragálynak hazánk határaitól való elhárítását a lehetőségig eszközölhetik. Erre nézve vagyok bátor egy kérdést intézni a t. kormányhoz és minden további indokolás nélkül azt felolvasni (olvassa) : „Interpellatió a belügyminister úrhoz: Van-e a kormánynak tudomása az orosz birodalom némely részeiben kiütött keleti pestis természetéről és terjedéséről?
