Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-40
40. országos ülés deczember 20. 1878. 195 eszmét, hogy az ez ideig a körülményekhez képest intézkedjék. Ha oly kormánynyal állanánk szemben, melynek működése arról győzött volna meg bennünket, hogy a haza érdekeit tartja szem előtt, én hozzájárulnék ilyen indemnity megadásához. De akkor, midőn a kormánynak egymást felváltó tettei arról győzik meg a nemzetet, hogy a nemzet érdekeit feláldozva, hazaellenes tettei által már is a megsemmisülés szélére vezette az országot: én részemről ilyen indemnityt adni nem kívánok. Hiszen különben is maga a kormány oka annak; miért nem kezdeményezte ezen ügyek előterjesztését azon időben, mikor az országgyűlés összehivatott; vagy miért nem hivta össze az országgyűlést egy pár hónappal korábban. Azt mondja a ministerelnök ur, hogy Olaszországnak helyzete jelenleg olyan, hogy nincs kilátás arra, hogy az olasz kormánynyal ilynemű kereskedelmi szerződés köttessék. Kérdem én, mi által van biztosítva a minister ur arra nézve, hogy Olaszországban a kormány úgy fog rövid idő alatt cousolidálódni, hogy vele szerződést köthessen ? En részemről, t. képviselőház, miután a jelenlegi kormány az utóbbi időkben is annak adta bizonyságát, hogy még a létező törvényeket sem tartja meg s több rendbeli törvénysértést követett el: én ezen szerződés folyamatba tételére nem vagyok hajlandó őt felhatalmazni. Baross Gábor: Szavaim helytelen magyafolytán kérek szót. Én nem indítványoztam azt, hogy határozatikig valami indemnity adassék a kormánynak. Én csak azt indítványoztam, hogy méltóztassék a t. ház a beterjesztett törvényjavaslat tárgyalását a szünet utáni időre halasztani. {Helyeslés a jobboldalon.) Ennélfogva a t. képviselő urnak ezen okoskodása egészen helytelen. B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Szavaim értelmezése tekintetéből én is pár szót leszek bátor mondani. Nem azt mondottam — s a t. képviselő ur ebben félre értett — hogy Olaszország egyáltalában nincs azon helyzetben, hogy szerződést kössön, hanem, hogy nincs azon helyzetben addig, mig a minister válság befejezésre nem jut. {Helyeslés.) A ministerválság a felhatalmazásokat megszünteti; ennek következtében az olasz felhatalmazottak megbízatásukban nem járhatnak el, mig új megbízatást nem kapnak. {Helyeslés a jobboldalon.) Gulner Gyula: T. ház! Ha jól értettem a t. minister ur első felszólalását, a minister ur azt is mondotta, hogy ha van is kilátás arra, hogy a tárgyalások végleg befejezhetők lesznek még ez év folyamán ; de sem a parlamentek hozzájárulása nem lesz kieszközölhető ezen esztendőben, sem a szerződés ratificatiója nem lesz végrehajtható. Ha igy áll a dolog, akkor az fog bekövetkezni, hogy ezen év deczember 31-én meg fog szűnni azon állapot, mely szerint ma közttünk és Olaszország között kereskedelmi szerződés áll fenn, mert — mint | méltóztatnak tudni — monarchiánknak Olasz| országgal való szerződési viszonya a folyó év végéig lett meghosszabbítva. A minister ur állítása szerint a szerződés, még ha az olasz minister| válság lefolyása után megköthető lesz is, azt a I parlamentek nem tárgyalhatják és nem lesz rati\ ficálható, és igy nem válik jogerejűvé. Ekként. ha jól értettem a minister ur szavait, január 1-től fogva mindaddig, mig azon szerződés jogerejüvé válhatik, vagy addig, mig Baross t. képviselőtársam indítványa szerint e felhatalmazás tárgyaltatni fog és igy a minister ur felhatalmaztatnék azon szerződés megkötésére, mely által a törvényes állapot rendeztetnék a két ország koztt, semmiféle basisa nem lesz a kereskedelmi és vámügyeknek a monarchia és Olaszország közt. En azt gondolom, ha már, mint a minister ur méltóztatott mondani, csak ma tehette előterjesztését, én még sem szeretném azt, hogy jan. 1-vel — hogy úgy mondjam — ne méltóztassék a szó legszorosabb értelmében venni, törvényen kivüli állapot jöjjön létre, mert ekként a monarchiánk és Olaszország köztti kereskedelmi és forgalmi viszonyok semmiféle szerződés által szabályozva nem lennének. Bármennyire nehezére is esnék a i képviselőháznak, sokkal correctebbnek tartanám | azt az eljárást, hogy a t. ház ezt az előterjeszI test még az ünnepek előtt tárgyalja, mielőtt szétmegy, ha tetszik délutáni ülésekben, ha tetszik vasárnap is tarthat ülést; mintsem hogy a képviselőház előleges beleegyezését adja arra, hogy jan. 1-én egy, hogy úgy mondjam, törvénykivüli állapot jőjiön létre a két állam köztti viszonyban és hogy a ház csak később tárgyalja az előterjesztést. En tehát csak azt kérem a t. háztól, méltóztassék ezen előterjesztésnek a legrövidebb idő alatti tárgyalását elhatározni. Simonyi Ernő: Azt hiszem, hogy azon aggodalom, hogy január 1-én törvényen kivüli állapot állana be, semmiesetre nem létezik. Mert hisz itt van az általános tarifa, mely meg ! van állapítva minden oly államra nézve, a melylyel nincs szerződésünk, akár egy hétre, akár tiz esztendőre, az tökéletesen mindegy. A kérdés előttem csak az: Lehet-e egy csak január 31-én ratificálandó és így jogerőre emelkedő szerződést már január 1-én életbe léptetni? A minister ur ugyanis azt mondta, hogy a ratificatio. . . . B.Kemény Gábor földm., ipar- és kereskedelmi minister (Közbeszól): Szabad-e felvilágosítást adnom a t. képviselő urnak? {Halljuk!) Nem azt mondtam, hogy a szerződés január 31-éu | ratificálandó; hanem azt, hogy megköttethetik 25*
