Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-38

\ Qg 88. erszágos fiiéi deezember 18. 1878. tárgy kapcsoltatik össze egymással, s az nem szorítkozik ezen egyetlen tárgyra: ennélfogva a beterjesztett törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és szélső balfelbí.) Elnök: A főrendiháztól üzenet érkezett, méltóztassanak azt meghallgatni. Br. Nyáry Jenő a főrendiház jegyzője: Méltóságos elnök ur! Mélyen tisztelt képviselőház! Mély tisztelettel jelentem, hogy a főrendiház „az 1879-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról, •— az 1868. évi XLI. t.-cz. 11-ik és 13-ik szakaszai rendelkezésének, illetőleg a hadsereg és haditengerészet hadi létszámának és a monarchhi két államára nézve megállapított újonczjutalék menynyiségének, az 1879. év végéig való fentartásáról, — az 187. . évi XXXIV. törvényczikk 3. §-ában megállapított határidőnek, valamint a Horvát-Szlavonországok beligazgatása költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbításáról szóló 1878. évi I. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadta. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat van szerencsém ezennel tiszteletteljesen átnyújtani. Elnök : Fel fognak olvastatni a jegyzőkönyvi kivonatok. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: Az 1879. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról, — továbbá „az 1868. évi XL. t.-cz. 11-ik és 13-ik szakaszai rendelkezésének, illetőleg a hadsereg és haditengerészet hadi létszámának, és a monarchia két államára nézve megállapított újonczjutalék mennyiségének az 1879. év végéig való fentartásáról, úgyszinte az 1873. évi XXXIV. törvényczikk 3. §-ában megállapított határidőnek, valamint a Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbításáról szóló 1878: I. törvényczikk hatályának kiterjesztéséről szóló tjavaslatokat illetőleg a két ház egyetértése minden pontra nézve létesülvén: ezen törvényjavaslatok legfelsőbb szentesítés végett ő Felsége elé fognak terjesztetni. Gr. Szapáry Gyula pénzügyininister: T. ház! Mielőtt a szőnyegen levő törvényjavaslat egyes intézkedéseinek indokolására elmondanám nézetemet: méltóztassék megengedni, hogy mindenekelőtt az előttem szólott két képviselő ur által előadott ellenvetésekre válaszolják. (Halljuk ! Halljuk!) Először Simonyi t. képviselő ur azt mondta, hogy az által, hogy most 200 millió arany járadékkal több adósságunk van, az államnak évi adóssági terhe 12 millióval, vagyis annak kama* taival szaporodik. De a t. képviselő ur elfelejtette azt hozzá tenni, hogy ezen összegből kifizetve van az első kibocsátási kincstári utalványok, vagyis 7672 millió forint és ez azon összegből mindenesetre levőnandó s így nem 12 millió, hanem az előbbi összeg levonása után fennmaradó többlettel szaporodik csak államháztartásunk terhe. (Helyeslés jobbfeim.) Lukács Béla t. képviselő ur felemlíti, hogy ellenmondás van a ministeri előterjesztés több tételei és indokolása közt és a pénzügyi bizottság jelentése között; a mennyiben az egyikben két évi deficitről, a másikban 3 évi előterjesztésről van szó. A különbség igen egyszerűen abban keresendő, hogy ha szólunk nem csak a másodés harmad kibocsátású aranyjáradék-kötvényekről és azoknak alapján teljesítendő fizetésekről* hanem szólunk valamennyiről, az 1875: XL. tör-' vényczikk alapján kibocsátott arany járadékról is; akkor három évi deficitről kell szólani, mert az első az 1875-iki törvény 49. t.-cz. alapján kibocsájtott járadék-kölcsönből fedeztetett az 1876-dik évi hiány és így, ha úgy vétetik a dolog, hogy az 1876. évi deficitről van szó, akkor az 1875. évi törvény alapján kibocsátott aranyjáradék is értendő, ha pedig erről nem történik említés, akkor két évi deficitről van szó* És épen ez szolgál indokolására annak is, a mit Simonyi képviselő ur említett, a ki azt mondta, hogy az 1878. évi deficitről nem is lehet szó, mert annak összege még tudva sincs* De elfelejtette a t. képviselő ur, hogy az 1878. évi költségvetési előirányzatról szóló törvény tisztán felemlíti az 1878. évi deficitet; és így ma, akár tudva van azon deficit magassága, akár nem, azon deficitnek aranyjáradék általi fedezésére felhatalmaztatik a pénzügyminister az 1878. év költségvetéséről szóló törvény által. (Helyeslés jobbfelöl.) Legalaposabbnak látszik azon ellenvetés^ hogy nem helyes részletes intézkedéseket tenni nagy pénzügyi műveletre nézve a nélkül, hogy az összes aranyjáradék-kölcsönmíveletről a jelentés ne feküdjék a t. ház előtt. Ezért legyen szabad kijelenteni, hogy a kormány teljesen ismeri kötelességét, melyet az 1876: I. és 1878: IX. t.-czikkek rá róvnak és a melyek kötelességévé teszik részletes jelentést tenni a t. ház előtt, a mely egyszersmind törvénybe beczikkelyezendő. De hogy ezen jelentés mindeddig meg nem történt, annak igen egyszerű indoka az, hogy különösen az 1876 óta kibocsátott másod- és harmad-kibocsátású rente-műveletcknek legnagyobb része fordítandó volt az első kibocsátású kincstári utalványok beváltására, e beváltásnak határideje pedig deczember 1-sején