Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-33

§&. országos ülés deczember il. Í878» 95 országi jegyzőnk is, ki csakugyan birja a magyar nyelvet és a horvát nyelvet is, másrészt meg­van állapítva az is, hogy a jegyzők befolyásá­val szerkesztessék a napló. Bátor vagyok a tisztelt ház emlékezetébe visszahívni, hogy midőn a naplóbiráló bizottság institutióját, mint valóban sok tekintetben nem elkerülhetetlenül szükségest, ezen oknál fogva inpugnáltam, akkor az hozatott elő, hogy felelősek a naplóért, a napló authenticitá­sáért a jegyzők. Ha talán van horvát jegyzőnk, nem hiszem, hogy az országnak sok költségébe kerülne, hogy egyes esetekben lefordíttatván az előadások, azok a naplóban helyet foglaljanak, A mi Beőthy Algernon képviselőtársam indítványát illeti, hogy gondolkozzunk a felett, hogy gyors­író alkalmaztassák, én részemről minden egyes tárgy felett, a mi az ország ügyeit illeti, a gondolkozást szép és ajánlatos dolognak tartom és részemről gondolkozom e kérdés felett és nyilvánítani is fogom, hogy micsoda eredmény­nyel volt a gondolkozás. De oly fiagrans, oly imminens a jelen kérdés, hogy arról, azt hiszem, nem is kell sokat gondolkoznunk, hogy a ház budgetjét, a mi pedig igen sokaknál a meg­botránkozás kövét képezi, az által is szaporít­suk-e, hogy egy egész esztendőn át egy gyors­írót fizessünk, kinek egyéb dolga nem lesz, mint egy esztendőben egy horvát beszédet leirni. Én melegen ajánlom a t. képviselőháznak, méltóz­tassék megnyugodni azon javaslatban, melyet a naplóbiráló bizottság előterjeszt, mert abban ki van merítve mindaz, mit ez idő szerint, mind az opportunitás, mind a jogosultság szempontjából e tekintetben tenni lehet. (Helyeslések). Horváth Gyula: T. ház! A nélkül, hogy az indítványhoz kívánnék szólani, csakis Szontágh képviselőtársamnak megakarom jegyezni, hogy nemcsak kötelességükben, de jogukban sem áll a jegyzőknek a napló szerkesztésébe befolyni, vagy azt corrigálni. A napló szerkesztése áll első sorban a naplóbíráló-bizottság ellenőrzése alatt és a naplónak vau egy hivatalos szerkesz­tője, a ki azt szerkeszteni köteles. Én a kép­viselő urnak csupán erre vonatkozó állítására akartam reflektálni. (Fölkiáltások: Szavazzunk!) Péchy Jenő előadó: Méltóztassanak meg­engedni, hogy nagyon röviden egy pár szót szóljak. A mi a Madarász József képviselő ur által beadott indítványt illeti, a képviselőház november 25-iki ülésében épen ezen oldalról (a szélső balra mutat) Simonyi Ernő képviselő ur felszólalása következtében utasíttatott e kérdés a naplóbíráló-bizottsághoz. Minthogy Simonyi kép­viselő ur szószerint azt mondotta, hogy kívánatos, hogy a horvát nyelven mondottak legnagyobb része a naplóba hivatalos magyar fordításban bejöjjön; ebből folyólag nem volt más teendője a naplóbíráló-bizottságnak, mint az előterjesztett javaslatot tenni. Ha nem így történt volna a dolog, akkor fentartottuk volna az eddigi gya­korlatot. A mi Beőthy Algernon képviselő ur indít­ványát illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy egy gyorsíró nem is lenne elég, mert tudva van, hogy egy gyorsíró öt percznél tovább nem ir, és így legalább három-négy gyorsiróra volna szükség, már pedig azt a horvát képviselők sem kívánhatják, hogy a képviselőház, mely pénz­ügyi kérdésekben oly szükkezű szokott lenni, itt felesleges kiadást tegyen. Horváth Gyula jegyző (olvassa előbb Beőthy Algernon indítványát, mely így szól): „Intézkedjék a ház elnöke, hogy a gyors­iroda személyzete egy horvátul gyorsírni tudó egyénnel szaporittassék" ; (olvassa azután Madarász József indítványát, mely így hangzik): „Utasíttassák vissza e jelentés a napló­bíráló-bizottsághoz a végett, hogy a tárgyat újabb tanácskozás alá vévén, az iránt jelentését adja be. Beadja Madarász József". Elnök: A kérdések sorozatára nézve azt vélem, hogy először Madarász képviselő ur indít­ványát kell szavazás alá bocsátani. (Közbeszólások: A naplóbíráló-bizottságéra!) Én azt véltem, hogy miután többen, s így Madarász képviselő ur is bővebb megfontolást kivannak: először a halasz­tási indítvány fölött kell szavazni. (Helyeslések és ellenmondások.) Egyébiránt én a ház határozata szerint fogom feltenni a kérdést. Zsedényi Ede: A házszabályok szerint mindig a bizottság indítványát kell először sza­vazásra föltenni. (Ellenmondások.) Madarász József: A ház többsége mindig fog határozni a szerint, a mint alakuland: de méltóztassanak megengedni, alkotmányos gya­korlat és a ház eddigi gyakorlata is az, hogy ha egy halasztási indítvány van, mindig az az első. (Helyeslések. Ellenmondások.) Simonyi Ernő: T. ház! Én e házban magasabb törvényt a házszabályoknál nem ismerek ; ezek fölött, sem a többség szavazatát, sem senki másnak enuntiatióját el nem fogadom. A ház­szabályok 163. §-a azt mondja, legelőször a központi, majd a külön bizottság javaslata és ennek nemlétében, vagy el nem fogadás esetében a tanácskozás alapjául szolgáló javaslatok, vagy indítványok tétetnek fel. Tehát legelőször a köz­ponti, vagy külön bizottságok javaslata. Mindig ez volt a gyakorlat, s én ettől kivételt nem teszek. Kívánom a házszabályok megtartását. Elnök: Én a ház kívánsága szerint koteles­ségszerűleg felteszem a kérdést akként, a mint meghatározni méltóztatik: csak arra kérem a t. házat, hogy miután a múlt országgyűlésen min­dig az elhalasztási indítványra történt először a

Next

/
Thumbnails
Contents