Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-10

78 1°« országos ülés noremfcer 1. 1878. És mi alapon határozhatnak a delegatiók ezen költségre nézve? Egy mandátum alapján, a mely mandátumot a berlini szerződés értelmében fogadott el a monarchia. Mikor 1867-ben a XII. t.-ez. tárgyaltatott még a 65-ös bizottság által, azon aggodalmak ellenében, melyeket az ellenzék kifejezett az iránt, hogy azon intézmény az ország önállóságát és jogait absorbeálni fogja és közös parlamentté növi ki magát: Deák Ferencz azon emlékezetes beszédet tartá, melyben okoskodása és súlypontja abban állott, hogy „mivel foglalkoznak ezen delegatiók?" kérdé. A külügyekre és a hadügy közös részére vonatkozó költségek megszavazásával foglalkoznak; valamint a külügyi politikának tárgyalásával, úgy, a mint e politikát a közös külügyminister vezeti. Es sem törvényt nem hoz, sem az ország egyéb érdekei felett intézkedési joggal nem bír. Mi veszély van ebben az ország önállóságára és érdekeire nézve? Deák szerint a delegatiók által az országgyűlés intézkedik, csakhogy közvetve oly kérdésekben, melyek tulajdonképen csak a közös ügyek évi kiadásaira vonatkoznak; és melyeknél mindkét félnél közös érdek az, hogy azok minél kevesebbek legyenek, itt a két fél collisiójáról, vagy az egyik jogainak a másik által leendő elvevéséről szó nem lehet. A Lajtháo túl szintéu voltak aggodalmak arra nézve, hogy a delegatiók az ő jogaikat csorbítani fogják. Ott a nyilvános országgyűlésben idézte Herbst Deák Ferencznek idézettem szavait, mint megnyugtatókat arra nézve, hogy hisz a delegatiók csak oly dolgokkal foglalkoznak, melyek az év elejétől annak végéig tartanak, melyek a külügy és a hadügy közös része évi költségeinek megszavazására vonatkoznak. Nem kell tehát félni, hogy az állam állandó érdekei, vagy állandó ügyei felett a delegatiók határozzanak. De én kérdem, t. ház, vájjon ha a delegatiók ma, Bosznia és Herczegovina occupatiója és az egész külügyi politika felett fognak határozni, mielőtt a magyar országgyűlés határozna és nyilatkoznék: ez esetben vájjon oly dolgok felett döntenek-e, melyek az év elejétől kezdve az év végéig tartanak? Csak oly ügyek felett, milyenek például a követségek, consulatusok s a katonaság fizetései, melyek minden évnek január havától deczember végéig költetnek el? (Igaz! baljelöl.) Vájjon nem-e az országnak igen hosszú időre való állandó megterheltetéséről és állandó érdekeiről kellcnd határozniuk? (Igaz! balfelöl.) És kérdem, melyik törvény jogosíija fel erre a delegatiókat ? — Egy sem. Egyetlen egy alapjuk van, egy nemzetközi szerződés — t. i. a berlini szerződés — és az e szerződés alapján elfogadott mandátum, De vájjon ezen mandátum felett határozhat-e a delegatió ?. És ismét kérdem: mely törvénynél fogva? Hiszen a delegatió határozhat a currens külügyek felett, a külügyeknek a közös külfígyI minister által való vezetése felett; ezt méltányol| hatja, vagy elitélheti: de ezen külpolitika által I teremtettek oly eredmények felett, melyek az ; ország belügyeire nézve maradandó vagy állandó j megterheltetést és súlyos jogi következményeket | vonnak maguk után — mondom — a delegatió I az országgyűlés határozata előtt határozni egyáltalában nem illetékes; (Élénk helyeslés a balon) annyival kevésbbé, mert ez iránt a törvény kétségbevonhatlan világossággal és tisztán intézkedik. Előbb említem, hogy az egyik nagy garanI tiát arra nézve, hogy a delegatió az ország ! önállóságát és jogait nem csorbítja, felemészteni | nem fogja, éppen abban kereste a 67-iki törvényi hozás, hogy nemcsak azon közös ügyeket jelölte | ki, melyek a delegatió és a közös kormányzat | köréhez tartoznak; hanem kijelölte azt is, hogy ! azok mily mértékben tartoznak oda, és mily | mértékben vannak reserválva az országgyűlés közvetlen elintézése körébe. Az 1867. XII. t. ez. 8-ik §-a igen tisztán, világosan kimondja a következőket: „ A. pragmatica sanctióból folyó közös- és együttes védelemnek I egyik eszköze a külügyek czélszertí vezetése. E ! czélszertí vezetés közösséget igényel azon kül| ügyekre nézve, melyek az ő Felsége uralkodása ! alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélj fogva a birodalom diplomaticai és kereskedelmi | képviseltetése a külföld irányában és a nemzet\ közi szerződések tekintetében felmerülhető intézI kedések, mindkét fél ministeriumával egyetértés\ ben és azok beleegyezése mellett, a közös külügyminister teendői közé tartoznak. A nemzetközi szerződéseket mindenik ministerium saját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország is közöseknek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, mely az alábbi 18, 19, 20, 21. és 22. pontokban körülirt módon fog megállapittatni." Itt világosan ki van mondva, hogy ezen • ügyeket az ország oly közöseknek tekinti, a melyek í a közös külügyminister által vezetendők, de akép, hogy a nemzetközi szerződések mindegyik fél ministeriuma által azon fél országgyűlésével közlendők. Tehát nem a delegatiók jogköréhez tartozik azon nemzetközi szerződések helybenhagyása, a melyeknek esetleg, mint a jelen esetben is, súlyos és állandó jogi és anyagi következményei | vannak, hanem az országgyűlés elé. (Helyeslés a I baloldalon: Igaz! Ugy van!) És kérem t. ház, ez nem véletlenül, nem mint valami lapsus calami csúszott be a törvénybe. I Méltóztatnak reá emlékezni, hogy az 1867-iki