Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-9

9. országos ülés október 31. 1878. 65 a t. ministerelnökur azt, hogy ily fontos kérdéseknek az ideiglenesség alatti vezetése és egy ideiglenes ministeriumnak ily fontos kérdésekre való befolyása ne veszélyeztetné magát a parlamenti alkotmányt, ne veszélyeztetné a parlamentáris ministeri felelősséget. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Tehát ezen okokból is kérem én a t. házat: méltóztassék beleegyezni abba, hogy az ezen leirat feletti tárgyalás halasztassék el akkorra, mikor a t. képviselőház a kir. megnyitó-beszédre válaszfeliratát felterjesztette, Kérem ezt azért is, mert én az által, hogy ennek elhatározására hivom fel a képviselőházat, legkevésbé sem kívánom a kir. leirat iránt tiszteletlenségnek legkisebb jelét is előidézni; nem kivánom ezt azért, mert én azon ministert, ki ezt a királynak tanácsolta, tartom olyannak, ki a törvény és jog ellenére adta e tanácsot, (Mozgás jobb/elől) hogy hivassék össze azon közösügyes bizottság azon időben, a mikorra aligha lesz •—• az én meggyőződésem szerint nem lesz — ideje a törvényhozásnak, a képviselőháznak nyilatkozni azon tények, azon tárgyak felett, melyek, miként előbb is hivatkoztam, a királyi megnyitó-beszédben más testületekre, mint illetékesekre van jelezve, hogy oda tartoznak. Én tehát a miuister ténye iránt vagyok azon véleményben, hogy az nem helyes, nem egyeztethető meg az alkotmánynyal, hogy olyat ajánljon és tanácsoljon a királynak, a mi az én meggyőződésem szerint a törvényhozásnak, az alkotmányos parlamenti formának és a parlamentáris mmisteri felelősséggel járó jog körével tökéletesen ellenkezik. Ezen indokoknál fogva van szerencsém határozati javaslatomat felolvasni és a t. háznak beterjeszteni: Határozati javaslat: Halasztassék el ezen tárgyalás akkorra, mikor már a képviselőház az országgyűlést megnyitó királyi beszédre válaszfeliratát felterjesztette. (Helyeslés szélső balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Molnár Aladár jegyző (olvassd a határozati javaslatot). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Epén szándékom volt a t. házat felkérni, hogy ezen felolvasott legkegyelmesebb leirat értelmében, a delegátió tagjainak megválasztása iránt intézkedjék, midőn Madarász képviselő ur most felolvasott határozati javaslatának indokolása ezéljából felállott. En azt gondolom, — de ezt csak mellékesen jegyzem meg, — hogy a tárgyalásban már benne vagyunk, tehát csakugyan némileg elkésett az indítvány, de én nem erre akarom a súlyt fektetni. A t. képviselő ur először kiindult a kormányKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. I. KÖTET. nak ideiglenes helyzetéből, és isten tudja minő taktikát lát ezen eljárásban. Én nem tudom, hogy a kormánynak ideiglenes helyzete e tekintetben mennyiben adhat azon gyanúra, vagy meggyőződésre okot, hogy bárminő fajta taktikai fogásról volna szó; mert hiszen a kormány, míg kormány, helyt állani és tényeiért a felelősséget elviselni tartozik. És igen jól tudom, hogy törvényjavaslatokat initiálni, azok tárgyalását vezetni ideiglenes kormánynak nem lehet: de hogy a kormány ideiglenessége daczára, a delegátió megválasztására vonatkozó legfelsőbb felszólításnak eleget tenni ne lehessen, annak sem törvényes, sem czélszerüségi, sem parlamentáris indokát nem látom. Egyet mondott a t. képviselő ur, a mire reflektálnom kell. Azt mondja ugyanis, hogy már maga a trónbeszéd arra mutat, hogy szándékoltatik a Bosznia occupatiójának kérdése a parlamenti tárgyalások elől elvonatni és egyes egyedül a delegátiókhoz utaltatni. En azt tartom, hogy midőn az occupatió a trónbeszédben szóba hozatik; még pedig azon modorban, a mint ott a külügyministerről és a delegatiókról, vagyis az arra hivatott testületekről szó van; midőn addig is, mig az, a mi ott mondatik, megtörténhetnék, a fejedelem a külügyek irányában szól az országgyűléshez : akkor azt mondani, hogy a szándék az volt, hogy itt ezen kérdéssel foglalkozni ne lehessen, aligha alaposnak mondható feltevésből indul ki. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert azt azután csakugyan senki sem tagadhatja, hogy ha egyszer a legkegyelmesebb trónbeszéd e tárgyakat megérinti: nem hogy elkerültetni akarná, de még mintegy felhí arra, hogy a válaszfeliratban ezen ügyekre nézve a háznak nyilatkoznia lehessen. (Helyeslés jobbfelöl.) De azt azután megint bajos volna tagadni, hogy a beható, a teljes ; a legrészletesebb felvilágosítást mégis a külügyminister van hivatva megadni; és hogy rá nézve az illetékes testület nem lehet más, mint a delegátió, mert neki a monarchia két állama törvényhozásai közül sem az egyikben, sem a másikban megjelenni nem lehet. És a t. képviselő ur legyen meggyőződve róla: minden egyes alkalommal igyekeztem tanúsítani, ma is nyilvánítom, hogy én egyáltalában nem halasztani kivánom, hogy a válaszfelirati vita megindulván, a t. háznak alkalma legyen ezen ügyekben nyilatkozni. Én kész vagyok mindent, mi tőlem telik, arra nézve, hogy ez mentől előbb bekövetkezhessek, megtemd; soha egy órával is halasztani nem kivánom. Sőt meg is vagyok róla győződve, hogy a minnyiben — miként azok, kik ismerik a delegationális tágyalások meneteit, tudni fogják, — az előzetes intézkedések több 9