Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-8

8. országos ülés október 30. 1878. 57 ha elkészül a ház költségvetésének megállapításával, azt a ház elé terjeszthesse és az a tao-ok közt idejében szétosztatván, a holnapi ülés napirendjére kitüzethessék. {Helyeslés.) Ha a t. ház azt elfogadja, határozatul azt kimondom, hogy a gazdasági bizottság jelentése a holnapi ülésen fog előzetes kinyomatás és szétosztás után tárgyaltatni. Azt gondolom, t. ház, hogy a bizottságok pénteken délelőtt 11 órakor alakuljanak, még pedig a pénzügyi alakulni fog az 1. osztály termében, a közlekedési bizottság a 2. osztály termében, a könyvtári bizottság a honvéd-szobában, az összeférhetlenségi bizottság a 4. osztály termében, a kérvényi bizottság az 5. osztály termébeu, a mentelmi bizottság a 6. osztály termében, a naplóbíráló bizottság a 8. osztály termében, a zárszámadási bizottság a 9. osztály termében, a közoktatási bizottság a 3. osztály termében, a számvizsgáló bizottság a háznagyi szobában, a véderő bizottság a ministeri szobában. Ezen jegyzék egyébiránt a szokott helyen ki fog függesztetni, hogy minden megválasztott képviselő ur e szerint a helyiséget tudja, a melyben pénteken 11 órakor a bizottságok alakulni fognak. Most hátra van t. ház, hogy az összeférhetlenségi bizottság tagjai a szabályok által megállapított esküt letegyék. Baross Gábor jegyző {olvassa az összeférhetlenségi bizottság tagjainak névsorát. A következők megjelennek a terem közepén : Lészay Antal, Kerntler Ferencz, Ragályi Aladár, Szeniczey Ödön, Tibád Antal, Dacsó Pál). Beőthy Algernon jegyző (olvassa az esküformát, melyet a bizottság jelenlévő' tagjai utána mondanak). Elnök: A távollevők szintén a leg- 1 közelebbi ülésben fogják az esküt letenni, mire ezennel felhivatnak. Következik a trónbeszéd felolvasása és az J ez értelemben való további intézkedések meg- j tétele. Beőthy Algernon jegyző {olvassa a trónbeszédet). Zsedényi Eduárd: A trónbeszédre rendesen válaszfelirat szokott felterjesztetni. A válaszfelirati javaslatnak elkészítésére pedig a képviselőház eddig mindig bizottságot választott, hogy ez által is a tanácskozásokat könnyítse és gyorsíthassa. Ennek nyomán azt indítványozom, hogy jelenleg is, követve ezen szokást, a välaszfelirati javaslat elkészítésére egy 21 tagból álló bizottság választassék. Magától értetik, hogy a t. ház azon tagjai, kik ezen felirati javaslatban kifejezendő nézetektől eltérő véleményben vannak, a maguk részéről külön felirati javaslatot nyújthatnak be. Egyszersmind ezen indítványom KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. I. KÖTET. elfogadása esetén, arra kérem a t. házat, hogy tekintve ezen feliratnak döntő befolyását jelen parlamentáris életünk feszültségének megszüntetésére, ennek a feliratnak siettetése tekintetéből méltóztassék a t. ház ezen küldöttség megválasztását a holnapi országos ülés napirendjére kitűzni. {Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Már a múlt ülések egyikén volt szerencsém biztosítani róla a t. házat, hogy az egyik legközelebbi ülésben alkalmat veendek magamnak arra, hogy úgy, a mint ez szokásos és kötelességszerű, a kormányválságról és a kormány jelenlegi helyzetéről nyilatkozzam. {Halljuk!) Azt hiszem, hogy helyesen választottam erre az időt most, midőn a legmagasabb trónbeszéd másodszor felolvastatott, a mely trónbeszéd maga is rámutat a kormány jelenlegi helyzetére. A kormány, mely negyedfél éve áll fenn, egy régebben bekövetkezett változás után, teljes egyetértésben levő tagokkal, szeptember közepén az által jutott a válság küszöbére {Halljuk! Halljuk!) hogy a kormánynak egyik, úgy az általa viselt tárczánál, mint személyes tulajdonságainál fogva igen fontos tagja tudatta velem, hogy ő tárczájáí letenni szándékozik. Az indok, mely őt erre vezette, az volt, hogy az occupatió által okozott és az előre láthatóknál nagyobbaknak bizonyult költségek által a pénzügyi rendezés munkáját, a melyet oly nagy buzgalommal és szakértelemmel folytatott, megzavarva látja; sőt aggodalommal néz a még bekövetkezhető költségek elé. En részemről, a kinek ő ezen szándékát nyilvánította, nem vontam tagadásba azt, hogy ezen váratlan költségek Magyarország pénzügyei szempontjából bizonynyal igen sajnosak és hogy csak a rendezés munkáját kétségen kivül nehezíteni fogják. Szükségét éreztem vele együtt annak, hogy óvakodnunk kell, nehogy azok a legszükségesebbeken felül terjedjenek, és épen ezért egyéni nézetemként azt fejeztem ki, hogy illető helyen fejezzük ki határozott nyíltsággal, hogy szükséges ezen költségeket az elkerülhetetlenek korlátai közé szorítani, és hogy szükséges magát az elvállalt ideiglenes közigazgatást úgy berendezni, hogy ebből, ha háromolnék is, nagyon csekély teher háromoljék a monarchia két államának pénztárára, és végül, hogy oly módozatokról lesz szükséges gondoskodni, a melyek szerint az el nem hárítható költségek akképen fedeztethessenek, hogy ez által azon pénzügyi műveletek, melyekhez a mindnyájunk által is ismeretes kincstári utalványoknak annak idején való beválthatása fektetve van, meg ne zavartassanak és lehetetlenekké ne tétessenek. Ha — a mint hittem — ez irányban támogatásra találunk, akkor mondám, hogy nézetem szerint 8