Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-26
4IQ id. országot ülés noTember 26. 1S7S. t. képviselő ur, a ki bennünket interpellált, hogyan merjük mi a többséghez azon felszólítást intézni, hogy abdieáljon a kisebbség előtt, felfogásával tökéletes téves utón jár. Sohasem mondtuk, soha sem léptünk fel azon praetensióval, hogy abdieáljon a többség a kisebbség előtt. Mi ép ellenkezőleg arra kérjük önöket, hogy mint többség, mint a parlamenti hatalomnak a nemzet előtt felelős birlalói, ne abdicáljanak, ne írják alá a parlamentnek, a nemzetnek abdicatióját. A mai stádiumban pedig, azok után, a mik itt mondattak, ezen felirati javaslat elfogadásában egyebet, mint a parlamentnek és ez által a nemzetnek abdicatióját, nem látok. [Helyeslés a haloldalon.) T. képviselőház! Hazánknak egy koszorús költője szózatot írt a magyar nemzet számára, melyben látnoki szavakkal ecseteli azon kétszeres alternatívát, mely elé hazája jövőjét állítva látja. Az egyik alternatíva az, melynek szemlélésére minden hazafi szíve reménytől és örömtől feldobog; ez az a jobb jövő, hol a magyar nemzet létében biztosítva, az anyagi és szellemi fejlődésnek kellékeivel ellátva, szabad intézményeinek gyakorlásában a civilisált világ minden népei által tisztelve, haladjon az emberiség legszebb ezéljai felé. A másik alternatíva szomorú, a másik alternatíva a tragicum egész súlyával nehezedik a keblekre; de olyan, melylyel legalább a hazafiúi önérzet meg tud barátkozni; hogy ez a nemzet világtörténelmi feladatának hű teljesítésében túlhatalinas tényezőkkel találkozva, eltiportassék és elvesszen; de dicsőségesen veszszen el, de ugy, hogy a népeknek résztvevő könnyei hulljanak sírjára. Ezen két alternatíván kivül, t. ház, van egy harmadik is, mely beállaua, ha a magyar nemzet világtörténelmi hivatása elől kitérve, félrevonulva, a válságos napokban sem melegen érezni, sem világosan érteni, sem határozottan akarni nem tudva, sem egy dicsőséges jövőnek, sem egy dicsőséges halálnak, de a dicstelen enyészet felé vezettetnék. (Helyeslés balfelöl.) Ez az alternatíva, t. ház, a melylyel én soha és r semmi szín alatt megbarátkozni nem tudnék. És ha ily válságos pillanatban, mint a mostani, oly perczekben, midőn a sors kopogtat nemzeti létünk ajtaján, a kormány politikája a „világesemények" jelszavában nyer kifejezést, a parlament politikája pedig csak az „aggodalmak "-ban: vagyis mindkettő egy és ugyanazon gyámoltalanságnak kettős formulájában: {Zajos tetszés balfelöl. Mozgás jobbfelol.) akkor nagyon kell tartanom attól, hogy mi a magyar nemzetnek sorsát ezen harmadik, legszomorúbb, leggyászosabb, legdísztelenebb alternatíva elé visszük. Mi, t. ház, a magunk részéről küzdeni fogunk e sors elkerüléseért minden áldozat árrán és a küzdelem útját kijelöltük felirati javaslatunkban és az utolsó napok vitáiban, önök határozzanak; mi, bármi történjék is, elmondhatjuk: diximus et salvavimus animas nostras. (Hosszan tartó zajos helyeslés és tetszés a balon.) Elnök: Folytatjuk a tanácskozást. (Fölkiáltások: Holnap!) Az én órám szerint a háromnegyedből csak néhány perez hiányzik: és így a tanácskozás folytatását a holnapi napra halaszthatjuk. (Helyeslés.) Hoíuap 10 órakor tartandó ülésen e szerint folytattatni fog a félbeszakadt tárgyalás. (Az ülés végződik 1 óra 40 pereskor.)
