Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-6
u 6. országos ülés október 28. 1878. egyszersmind közösügyi ministeriumait alkotmányszerű előteijesztéseik megtételére utasítani méltóztatott ; miről is Méltóságodat szives tudomás és további intézkedés végett azon megjegyzéssel van szerencsém értesíteni, hogy arról egyúttal a főrendiház elnökségét is tudósítottam. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1878. évi október hó 25-én. Tisza Kálmán, s. k." „I. Kedves gróf Andrássy! A közös ügyek tárgyalása czéljából a birodalmi tanács által — az 1867. évi decz. hó 21-én kelt törvény értelmében — az 1878. évre megválasztandó, a magyar országgyűlés által pedig az 1867. évi XII. t.-cz. értelmében az 1878. évre kiküldendő közösügyi bizottságokat, a másolatban mellékelt kézirataimmal folyó évi nov. hó 7-ik napjára Budapestre összehívtam; minélfogva megbízom Önt, hogy az illető előterjesztések megtétele iránt intézkedjék. Kelt Gödöllőn, 1878. évi okt. hó 23-dikán. F erén ez József, s. k., Andrássy s. k." „II. Kedves Tisza! A közös ügyek tárgyalása czéljából a magyar országgyűlés által az 1867. évi XII. törvényezikk értelmében 1878. évre kiküldendő bizottságot, valamint a birodalmi tanács által az 1867. évi deczember hó 21-én kelt ottani törvény értelmében az 1878. évre megválasztandó közösügyi bizottságot, a részükre törvényileg fentartott teendők végzése végett, folyó évi november hó 7-ik napjára Budapestre egybehívandóknak találom. Midőn éhez képest közösügyi ministeriumaimat egyúttal alkotmányszerű előterjesztéseik megtételére utasítom, megbízom Önt, hogy a bizottsági tagok egybehívása végett a szükséges intézkedéseket megtegye. Kelt Gödöllőn, 1878. évi október hó 23-dikán. Ferencz József, s. k., Tisza Kálmán,s.k. (Ugyan ily kézirat intéztetett hg. Auersperg ministerelnökhez.)" Elnök: Ez iratok ki fognak nyomatni, és a ház t. tagjai közt kiosztatni. — Mikor kívánja azokat a t. ház napirendre kitűzetni? (Felkiáltások : Csütörtökre !) Ha a t. ház jóváhagyni méltóztatik, a jövő csütörtökre, azaz folyó hó 31-ikére fog e tárgy napirendre kitíízetni. Németh Albert; T. ház! a képviselőháznak, sőt hogy jobban fejezzem ki magamat, az országgyűlésnek, mint a törvényhozó testület mindkét házának collective méltósága, az egyes képviselőknek és főrendeknek erkölcsi tekintélye kívánja azt, hogy tagjai oly jogokkal legyenek felruházva, a mely jogok kiváltságos természeténél fogva hasonló jogokkal, s valamint testület más a hazában nem, ugy egyes ember se bírjon. És ez a képviselők és a főrendiházi tagok azon attribútuma, mely mentelmi jognak neveztetik. A mentelmi jogot, t. ház! mindig országgyűlésről országgyűlésre féltékenyen megőrizte a ; törvényhozás, megőrizte a Pozsonyban tartatni j szokott diaeták elzajlása alatt azért, mert nem i bírván képviseleti kormánynyal és a kormánynak ; felelőssége csak pium desiderium levén, annyival | is inkább nagyobb óvatosságra intette a törvény j hozást. Most fájdalom! — parlamentaris kormány alatt élve, constatálom, hogy a mennyire az én gyenge emlékező tehetségem terjed, a mentelmi kérdés a pozsonyi diaeta pertractatióit csak egyszer szakította meg, és ez volt az 183 9 /ÍO országgyűlésen Eáday Gedeon, Pestvármegye országgyűlési követének a királyi tábla által felségsértés és hűtlenség czíme alatt perbefogatása alkalmával. Fájdalommal constatálom, t. ház! hogy mióta a képviseleti alapon parlamentaris kormány és felelős ministeriura alatt élünk, igen gyakran fordulnak elő esetek, a midőn a képviselő mentelmi joga a bírói hatóságok által megtámadtatik. Nem czélom, nem is feladatom fürkészni ennek okát, hanem hajlandó vagyok kinyilatkoztatni, hogy ezt csupán és egyedül a bíróságok és közigazgatási hatóságoknak a mentelmi törvény téves értelmezéséből vagy féremagyarázásából történik. Most, t. ház! ismét két képviselő társunk ellen intéztetett a budapesti királyi törvényszék fenyítő osztálya által kereset: az egyik Lukács Béla tisztelt barátom, a másik Verhovay Gyula igen tisztelt barátom. (Nevetés jobb fel öl.) Van egy latin közmondás, mely a risum múltúmról szól; a folyosón ha valaki kérdezni fogja, el fogom mondani. Azon kérdést intézem a t. képviselőház mélyen t. elnökéhez, hogy miután már a ház megalakulása utáni negyedik napot éljük és így az igen t. elnök ur a képviselőháznak olyszeríí viszonyaival, melyek a mentelmi jogot illetik, kétségkívül megismerkedett, — mondom, azon kérdést intézem a mélyen t. elnök úrhoz: hogy micsoda lépéseket tett, vagy szándékozik tenni a képviselői immunitás megsértésére — t.i. ugy Lukács Bélának, mint Verhovay Gyulának perbefogatására nézve. Az elnök urnák adandó válaszától teszem azután függővé az én feleletemet, melyre a t. háznak nagybecsű figyelmét már most van szerencsém kikérni. Elnök: T.ház! Én Lukács Béla és Verhovay Gyula képviselő urak perbefogatásáról csak a hírlapokban olrastam. Ha az emiitett képviselő uraknak panaszuk van, a legközelebb múlt pár napon már megkereshettek volna engemet, hogy nekem ez iránt felvilágosítást adjanak. Most azonban, miután a t. képviselő ur itt a házban az ügyet felemlítette, kötelességemnek fogom tartam azonnal írni az illető törvényszéknek, — a mire nézve még meg kell tudnom, hogy melyik törvény-
